Impozáns főbejárat, egyenrangú intézmények, biodiverzitás és patkószerkesztés.
A sepsiszentgyörgyi Új Erdélyi Művészeti Központ ötletpályázatán megosztott II. díjban részesült a Robert Gutowski Architects terve, mely az erdélyi magyar művészetek új otthonaként jól olvashatóan reflektál a helyi építészeti hagyományokra, mégis illeszkedik a kortárs építészeti trendekhez. A pályaművet a tervezők szavaival mutatjuk be.
Tervezési alapgondolat
Az Új Erdélyi Művészeti Központ küldetése, hogy megtartó erején keresztül fejtsen ki pozitív hatást: a jövőben bízó, optimista és derűt sugárzó közösségi életet hozzon az erdélyi magyarság életébe. Az épület az erdélyi magyar művészetek új otthona: egyszerre a közösségi élet kibontakoztatója, a kikapcsolódás, a tanulás és a feltöltődés, továbbá hagyományaink átörökítésének helye mind a hétköznapokban, mind a város ünnepi pillanatainak megélése során.
Az épületegyüttes magába foglal már meglévő és helyben működő intézményeket, s ezenfelül további új feladatok ellátását is felvállalja. A megbízói szándék szerint a tervezett színházak, az új hangversenyterem, valamint a könyvtár és a képtár egy közös műkődési és fenntartási stratégia szerint üzemel majd, az egyes intézmények jól körülhatárolt, egymástól fizikailag is elválasztott üzemi területeinek biztosítása mellett.
Illeszkedés
Az Új Erdélyi Művészeti Központ épületének terve szervesen beépül a meglévő városszövetbe, határozott térfalai a történeti városszövet keretes, zártsorú beépítését folytatják a meglévő, feldarabolt beépítés helyett. A város hat meghatározó kulturális intézménye így egyértelmű városi tömbben születik újjá. Az épület tömege egy átmeneti zónával, eltartással kapcsolódik környezetéhez.
Az Új Erdélyi Művészeti Központ a főtér felé fordítja reprezentatív arcát, innen történik az épület fő megközelítése is egy impozáns főbejáraton keresztül. A felszakadó térfal, a bejárat nagy megnyitása erősíti a főteret és a belső előcsarnokkal összekötő publikus tengelyt, továbbá jelzi a két tér szerves kapcsolatát. A bejárati térfalat visszahúzzuk a telekhatártól, helyet teremtve egy új városi térnek, a főtér északkeleti irányba történő kiterjesztésének. Ezen az új városi téren kap helyet egy új torony, amely több célt is szolgál. Egyrészről vertikális tömegével harmonikusan kiegészíti a Polgármesteri Hivatal és a régi Képtár tornyainak látképét, másrészről a fő megközelítési irányokból határozott jelként mutatja az új kulturális központ helyét. Egy új funkciót is elhelyezünk itt: a torony egyben egy publikus, városi kilátóként is hasznosítható, amely segíti a város távolabb eső, de kulturális szempontból szintén fontos épületeinek, például a vártemplomnak a kulturális központ programjába való vizuális bekapcsolását.
Környezetalakítás
Az épület környezetalakítása során egy olyan intenzív zöldfelületekkel tagolt városi zóna kialakítása volt a célunk, amely kezelni tudja az épület és szomszédai között kialakuló átmeneti zónákat. A beépítési határokon belül intenzív, minél természetesebb hatást keltő zöldítés kialakítása a szándékunk, amely egyszerre karakteres zöld struktúrát ad, de hagyja érvényesülni az épületet is. Az épület környezetében cél, hogy minél kisebb teret kapjon a gépjárműforgalom, és minél intenzívebb legyen a gyalogosforgalom, így a tájépítészeti koncepció gyalogosbarát elemeket mutat.
A zöldfelületek tervezésénél a fő szempont a biodiverzitás megteremtése volt. A tervezett zöldfelületek kialakításánál elsődleges szempont a természetközeliség; a teljesen szabályos, homogén növénytelepítést elkerüljük. Törekszünk a biológiai sokféleség megvalósítására, a tervezett gyepes felületeket virágos gyepként, a növénycsoportokat biodiverz növénykiültetéssel alakítjuk ki. A fák alkalmazásánál is fontos szempont a fajok sokfélesége, előnyös a ligetes kiültetési forma és a változatos habitusú, lehetőség szerint őshonos növényfajokból álló kiültetés. A zöldfelületeket háromszintesen alakítjuk ki, hiszen a jelentős lombkoronaszint és az intenzív cserje- és évelőkiültetés klimatizálja a környezetét. Sajnos a telek beépítése miatt a meglévő fákat nem tudjuk megőrizni, de a koncepciónk így is több, mint ötven fa telepítését javasolja. A területen képződött csapadékvizet a területen belül tartjuk.
Funkcionális rendszer
Az Új Erdélyi Művészeti Központ funkcionális elrendezését az a törekvés vezette, hogy mind a hat intézmény, egyenrangúan saját belső működésének megfelelően, ugyanakkor mégis szerves egységben valósuljon meg az új épületben.
Az épület egyértelmű irányultsága miatt a funkcionális elrendezésben kialakult egy tiszta kettős rendszer, amely a beépítés északkeleti oldalára rendezi az épület üzemi területeit, míg a főtér felé eső oldalra kerülnek a reprezentatív, közösségi és publikus funkciók. A hat intézmény előadótermei és publikus terei egymástól függetlenül, tömegükben is leválva és karakteresen kapcsolódnak az üzemi épületszárnyhoz, és rendeződnek egymás mellé. A Tamási Áron Színház, az M stúdió Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Székelyföldi Filharmónia előadói tereit az épület közepére szervezzük, míg az EMÜK Művészeti Galéria és a Bod Péter Megyei Könyvtár látogatói terei a publikus előcsarnokot ölelő karokként zárják közre. Ennek a két intézménynek a publikus közlekedési rendszere független a többi intézményétől.
A különálló, karakteres intézményi funkciókat az épület „szíveként” működő, áramló tér fogja össze. Ez a központi előcsarnok adja a belső, közösségi fórumot, innen megközelíthetők az egyes előadótermek, itt kap helyet a központi recepció, a ruhatár, a Tamási Áron Színház, az M stúdió Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Székelyföldi Filharmónia publikus mosdói és közlekedői is, illetve a kávézó és büfé terei is innen nyílnak. Bár az intézmények látogatói bejáratai egy térből nyílnak, és a szükséges látogatói infrastruktúra többnyire közös, a téralakításban mégis finoman biztosított az intézmények önálló, lezárható, elkülönülő működése. Minden intézmény kapott egy-egy főszintet, ahol részben előadói terei, az üzemi tömbjében pedig a kiszolgáló terei kapnak helyet.
Határozott álláspontunk, hogy a kiírás szerint külső helyszínen elhelyezhető funkciók, így például varroda, lakatos-, asztalos- és festőműhely is az épületen belül kapjon helyet. Ennek célja az épület üzemeltetésének fenntarthatóbbá tétele és az ideálisabb funkcionális működés elősegítése. Az épületben elhelyezendő étterem kapcsán viszont csak egy kisebb büfé kialakítására tesz javaslatot a terv, annak érdekében, hogy a látogatók inkább a már kialakult és főtérközeli vendéglátóipari egységeket használják.
Építészeti formálás, anyaghasználat
Az új épületegyüttes tervezése során hagyományos építészeti eszközöket alkalmaztunk: a város szívében nem kitűnni szeretnénk, hanem új hangsúlyt létrehozva belesimulni a történeti miliőbe. Építészeti eszköztárunk a gondosan, részleteiben is megformált homlokzati tagozatokban teljesedik ki: a kő lábazatok, vakolt felületek és „félig” vakolt fehér nemesburkolatok, bronzszínű fém és fa nyílászárók, kerámiapárkányzatok, valamint a terrakotta és színes cserépfedés mind-mind az ízesülést szolgálják.
Belsőépítészeti, kulturális koncepció
A tradicionális urbanisztikai és homlokzati épületformáláshoz fiatalos, karakteres és nyitottságot sugárzó belső terek társulnak. Kiemelten fontos, hogy az egyes tércsoportok sajátos, emlékezetes megjelenéssel bírjanak, amelyekhez könnyen társítható az adott intézmény. Így például a könyvtár fő karakterjegye a nagyvonalúan megmutatott fa anyagú fedélszék, míg a képtár hófehér, szobrászi megformálású, íves záródású terekbe költözik. Az előadóterek publikus előcsarnoka alaprajzában is egy szívhez hasonlít. Áramló, nemes faburkolattal kialakított terei intuitív módon tárják fel az egyes előadótereket. A színház hagyományos patkószerkesztéssel tervezett, a kortárs színház mellett kifejezetten alkalmas egy nagyközönséget is befogadó, népszerű színház kialakítására. A patkószerkesztés közösségi hangulata felülmúlhatatlan. A koncertterem égbe törő szárnyai, levelei felemelik a tekintetet, egyedi megjelenése újszerű a koncerttermek világában. Az úgynevezett „black box” legfőbb tulajdonsága a nagyfokú flexibilitás: minden technikai elemében multifunkcionális. A bábszínház mozgatható padlóelemekkel egészül ki, amelyek rendkívül változatos téri elrendezést biztosítanak. A hagyományos hosszházas elrendezés mellett dombok, tájak is létrehozhatók. A gyermekek szőnyegeken, párnákon ülve népesíthetik be a képzeletbeli tájat, részévé válva az előadásnak. Szabadtéri, zöldtetővel kialakított játszóhelyet is terveztünk, ahol a gyermekek egy szívecskés deszkakerítéssel körülölelt tisztáson érezhetik magukat.
A bírálóbizottság véleménye
„A pályamű mértéktartó eleganciájával emelkedik ki a pályaművek sorából. Külső tónusaiban, anyaghasználatában a paszteles árnyalatok és a nemesfém elemek jó arányban komponáltak. A tömeg zárt, a beépítéssel egyetlen határozott tömböt fogalmazott meg a Tervező, amelyben impozáns fedett belső térből közelíthetők meg a fő funkcionális egységek. A bejárat és az épület pozícióját hangsúlyozza a Szabadság tér tengelyébe szerkesztett torony, amely az intézmény szimbólumává is válhat. Az utcaképbe jól illeszkedő épület homlokzataival és tömegével illeszkedik környezetébe, míg magasabb épülettraktusaival és a torony motívummal jelentőségének megfelelő hangsúlyt kap.
A terv mind építészetileg, mind városképileg magas színvonalat képvisel, részletesen kidolgozott technikai, technológiai tanulmányok támasztják alá az amúgy is magabiztosnak ható tervezői döntéseket. Átlátható, elegáns térkapcsolatok jellemzik, kiforrott belsőépítészeti hangulatokkal. Dicséretes, hogy a terv egyszerre igazodik a nyugat-európai trendekhez, miközben jól olvashatóan rímel az erdélyi hagyományokra, ami magában hordozza az egyszerű befogadhatóság ígéretét.”
Szerkesztette: Paár Eszter Szilvia
