Bár Jemenről hazánkban a többség csak keveset tud, történelme olyan építészeti remekműveket rejt, amelyekről mindenképpen érdemes szót ejtenünk. FomaVilág sorozatunkban az ország nagykövetségével együttműködve a közel-keleti állam leglátványosabb épített emlékeit, mutatjuk be, avagy: ezeket látnod kell, ha építészeti rajongóként Jemenben találod magad!
Jemen négy különböző topográfiájú területtel rendelkezik: hegyvidéki, sivatagi, tengerparti és völgyi régiókkal. Minden egyes terület sajátos építészeti jellemzőkkel bír. A jemeni ember nemcsak a helyi, fenntartható anyagok használatára törekedett, hanem mélyen gyökerező, szimbolikus építészeti alkotásokat is létrehozott, amelyek túlmutatnak a képzeleten. Az ősi templomoktól és szent körmeneti szentélyektől kezdve egészen a mindennapi élet legapróbb részleteiig,
az építészet szorosan összefonódott a túlvilággal kapcsolatos hiedelmekkel.
Az ősi filozófia szerint az ablakokat és rejtett nyílásokat meghatározott csillagállásokhoz igazították, mivel úgy hitték, hogy a lelkek ezeken keresztül távoznak a halál után. Ez a gyakorlat elsősorban Ma’rib és egyes hegyvidéki régiókban volt elterjedt. A híres „qumariyyák” (díszes üvegbetétes ablakok) sem csupán esztétikai vagy világítási célokat szolgáltak, hanem a Holdistent szimbolizálták, aki a régi hiedelmek szerint az épületek védelmezője volt. Mindez az égi vallások megjelenése előtti időkig nyúlik vissza.
Ebben a cikkben röviden bemutatjuk a különböző régiók építészeti sajátosságait, hogy az olvasó átfogó képet kapjon az ország gazdag kulturális örökségről.
Shibam Hadramaut – A vályogfelhőkarcolók városa
Shibam Hadramautot a „sivatag Manhattanjának” nevezik, és a világ legrégebbi vályogfelhőkarcolóinak ad otthont. Ez az egyik legősibb város, amely a vertikális építészet elveit alkalmazta: épületei több emelet magasak, elérve akár a 30 métert is.
Ezek a vályogszerkezetek fenntartható építési technikákkal készültek, agyag és szalma keverékét felhasználva, ami ellenállóvá teszi őket a sivatagi környezet szélsőséges hőmérsékletével szemben. Ebben az építkezési módban a falvastagság felfelé fokozatosan csökken, ám a vastag teherhordó vályogfalak biztosítják a szerkezet stabilitását.
Sanaa – Sám, Noé fiának városa
Az UNESCO legfontosabb védett helyszínei közé tartozik. Ez a város is többemeletes vályogépületeiről híres, amelyek magassága elérheti a hét szintet is – Sanaa a világ egyik első településének számít, amely hatékonyan és maradandóan alkalmazta a függőleges építészetet.
Az épületek vályogtéglából (laban) készülnek gipsz és kő megerősítéssel, míg a díszes ablakokat faragott gipsz és faelemek ékesítik. Mint a legtöbb történelmi jemeni épület, a sanaai házak tervezése is figyelembe veszi a helyi éghajlati viszonyokat: vastag falak biztosítják a hőszigetelést, míg a kis nyílások és a természetes szellőztetőrendszerek kellemes belső klímát teremtenek.
Az egyik legjellegzetesebb építészeti elem a „qumariyya” ablak, amely színes üvegből és finoman kidolgozott gipszdíszítésből áll. Ezek nemcsak esztétikai szerepet töltenek be, hanem a természetes fényt is kellemesen szórják a belső terekbe.
Sanaa városszerkezete is jól átgondolt.
Az utcahálózat szűk sikátorokból áll, amelyek enyhítik a hőérzetet, míg minden negyed rendelkezik közösségi terekkel. A történelmi központ számos hagyományos piacot rejt, például a híres „Souq al-Milh”-t (Sópiac), valamint olyan iszlám építészeti kincseket, mint a Nagymecset, amely az egyik legrégebbi mecset az iszlám világban.
A régi Sanaa a történelem során kereskedelmi központként is működött, számos karavánszerájjal, amelyek pihenőhelyként szolgáltak az utazók és a kereskedők számára. Az óváros építészete a kulturális, környezeti és társadalmi tényezők harmonikus összefonódását tükrözi.
A mai napig lakott házaival és az évezredes vályogépítési technikák megőrzésével Sanaa az autentikus jemeni örökség egyik élő példája,
amely időtállóan alkalmazkodott a változó korokhoz.
Dar Al-Hajar Palota – A lebegő sziklavár
A Dar Al-Hajar palota egy hatalmas sziklatömb tetején magasodik és a jemeni építészet egyik legkiemelkedőbb remekműveként ismert. Ez az építészeti csoda tökéletesen ötvözi az emberi alkotást a természettel: a természetes kőzeteket felhasználva biztosítja a belső hűtést, míg a gondosan kialakított nyílások és szerkezeti megoldások természetes légáramlást hoznak létre, ami kellemes lakókörnyezetet eredményez.
A vályogpaloták Hadramaut völgyében
Hadramaut-völgye olyan kiterjed, hogy könnyedén helyet kaptak benne az élénk színű vályogpaloták, mint például a Seyún-palota, amely a Kathiri állam uralmának székhelye volt. Ezek a paloták megmutatják a jemeni szakértelmet a vályog mint alapvető építőanyag használatában, miközben a struktúrákat vastag falakkal erősítik meg, amelyek védelmet nyújtanak a zord éghajlati viszonyok ingadozásaival szemben.
Az ősi Ma'rib templomai: csillagászat, a spirituális és az áldozatbemutatás eszentélye
Évezredekkel ezelőtt a Saba civilizáció precízen megtervezett templomokat épített, például a Bran-templomot (Belqis trónja), amelynek hatalmas kőoszlopai az olyan asztrológiai szimbólumokra utalnak, amelyek a Nap és a Hold mozgásával hozhatók összefüggésbe.
Ez tükrözi a jemeni nép fejlettségét az asztrológia és az építészeti mérnökség terén.
Emellett léteztek templomok, amelyeket a szent zarándoklat céljából használtak még az iszlám megjelenése előtt, mint például az Ouam-templom és a Wad Dhi Masmaa-templom.
A Yafa hegyvidéki területei egyedi építészetükről híresek. Az itteni épületek színes kövekből épülnek, ahol a kék, a piros és a sárga színek keverednek, hogy tükrözzék a helyi alapanyagok sokszínűségét. Az épületek magasak, kőtornyakkal díszítettek, amelyek fokozzák a falvak ellenállását a természeti elemekkel szemben.
Zabid: az iszlám építészet iskolája
Zabid városa az egyik legfontosabb iszlám központ, amely mély hatást gyakorolt a jemeni építészetre. A város híres a vályogtéglából épült mecseteiről, valamint egyedi szellőztetési és hűtési rendszeréről, amely a szélfogókat használja – egy olyan megoldás, melyet évszázadokkal ezelőtt alkalmaztak az épületek belső hőmérsékletének szabályozására.
Kairói vár: Taiz szilárd pajzsa
A Kairói vár Taiz városában, a Sabra-hegy csúcsán helyezkedik el, és az iszlám korszakból származó, jemeni történelmi várak egyik legfontosabb példája. A vár kulcsszerepet játszott a város védelmében a betolakodókkal szemben, erős falai és olyan kialakítása révén, amely ötvözi a szépséget a katonai erővel.
Al-Ghwayzi vár: Hadramaut keleti őre
Az Al-Ghwayzi vár Hadramaut egyik legfontosabb védelmi erődje, melyet a 17. században építettek egy sziklás dombtetőre a Mukalla város bejáratának megfigyelése és védelme céljából. A vár vastag kőfalai és stratégiai elhelyezkedése panorámás kilátást biztosít a környező területre.
Adén ciszternái: a vízgazdálkodás zsenialitása
Adén ciszternái a világ egyik legrégebbi vízmegőrző rendszerének számítanak, amelyeket esővíz gyűjtésére és tárolására tervezték, hogy száraz időszakokban hasznosíthatók legyenek. A ciszternákat vulkanikus kőzetekből építették, így képesek levezetni a felesleges vizet az áradások elleni védelem érdekében.
A cikk a Jemeni Köztársaság Nagykövetségével együttműködésben készült, a FormaVilág cikksorozatunk részeként, ahol a világ országainak adunk lehetőséget, hogy az építészetükön keresztül mutatkozzanak be. A sorozat első része itt olvasható:
Olaszország: amelyből mindenhol van egy szeletnyi
Indul a FormaVilág sorozatunk!
