Adventi sorozatunkban híres építészek képzeletbeli karácsonyfáit alkottuk meg, hogy az ünnep fényét összekapcsoljuk a világ legszebb épületeivel. A kalendárium tizedik ablakában Andrea Palladio antik előképekből táplálkozó, mégis újító stílusát ültettük át az ünnepi díszítés világába, így született meg a világ egyik legnagyobb hatású építészének karácsonyfája és a hozzá illő dísz.
A karácsonyfa sokszor többet árul el rólunk, mint hinnénk. Megmutatja, hogyan viszonyulunk az ünnephez: hogy a hagyományos, ismerős megoldások állnak-e közel hozzánk, vagy épp ellenkezőleg, kísérletezni szeretnénk a formákkal és a színekkel.
Van, aki a nyugodt, letisztult összhatást keresi, mások szerint ilyenkor minden emléknek, motívumnak és színnek helye van a fa ágain. E gondolat mentén szerkesztőségünk felvetette a kérdést, vajon milyen karácsonyfát állítottak volna a neves hazai és külföldi építészek. A válasz kereséséhez ezúttal a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül. Hogy sikerült-e ráéreznie az alkotók ízlésére, azt az olvasók dönthetik el.
ÉPÍTÉSZETI ADVENTI KALENDÁRIUMUNK AZONBAN NEM JÁTÉK CSUPÁN, EGYBEN TISZTELGÉS IS AZOK ELŐTT A NAGY MESTEREK ELŐTT, AKIK MUNKÁJUKKAL HOSSZÚ IDŐRE MEGHATÁROZTÁK KÖRNYEZETÜNK ARCULATÁT.
Olaszország: amelyből mindenhol van egy szeletnyi
Olvass bele FormaVilág sorozatunkba!
10. nap: Andrea Palladio
A sorozat következő „ablaka” Andrea Palladióra nyílik, a 16. századi itáliai építészet egyik legnagyobb hatású alakjára.
Palladio munkásságát az antik római előképek következetes tanulmányozása, a tökéletes szimmetria és az arányrendszerek szinte matematikai pontosságú alkalmazása jellemezte.
Épületeiben az oszloprendek, timpanonok és középtengelyre szervezett alaprajzok nem pusztán díszítőelemek voltak, hanem egy harmonikus világlátás kifejezői, amelyben az építészet az ember, a természet és a rend kapcsolatát közvetíti.
Ennek az elgondolásnak egyik legtisztább megfogalmazása a Vicenza mellett álló Villa Rotonda, amelyet Palladio az 1560-as évek végén tervezett. A római Pantheon hatását mutató, központi kupolás épület négy azonos homlokzatával minden irányba megnyílik a táj felé, így válva az első valóban tájképi környezetbe komponált villává.
A villa egyúttal annak a folyamatnak is jelképes kezdőpontja, amelyben a világi építészet egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egyházi megrendelések mellett, új szerepet adva a nemesi lakóépületeknek és vidéki rezidenciáknak.
Lássuk Andrea Palladio karácsonyfáját
Palladio hatása messze túlnőtt saját korán és Itálián. Írásai és épületei nyomán Angliában az erősen díszített barokkal szemben a visszafogottabb, mégis ünnepélyes palladianizmus vált uralkodóvá, amely klasszicizáló kastélyokban, középületekben és angolkertekbe simuló tájkompozíciókban élt tovább.
Ez a stílus a Brit Birodalom terjeszkedésével az egész világon elterjedt, és máig meghatározza többek között az Amerikai Egyesült Államok építészeti arculatát is.
Andrea Palladio így nem csupán a reneszánsz egyik mestere, hanem az egyetemes építészettörténet egyik legnagyobb hatású gondolkodója lett.