Ha szerves építészet, akkor Frank Lloyd Wright. Adventi kalendáriumunk mai „meglepetése” a világ egyik legismertebb építésze, akinek nincs két ugyanolyan épülete, annak ellenére, hogy több mint 500 alkotása maradt ránk.
A karácsony arról is szól, hogy jobban megismerjük embertársainkat. Milyen pulóvert viselnek az ünnepek alkalmával? Milyen ételek szerepelnek a szentesti menün? Milyen ajándékokat rejtenek el a fa alá? És ha már karácsonyfa, hogyan díszítik azt fel?
Mindezek többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk, s bár szívesen eljátszadoznánk azzal a gondolattal is, hogy legnagyobb építészeink milyen ételeket fogyaszthattak karácsony idején, maradjunk most csak a fáknál, elvégre ennek a feldíszítése hajaz a leginkább a mesterségükre.
Az alábbiakban – sajnálatos módon csak a mesterséges intelligencia segítségével – elképzeltük, hogyan néznének ki a leghíresebb magyar és nemzetközi építészek karácsonyfái –
így néz ki a mi adventi kalendáriumunk.
14. nap – Frank Lloyd Wright
Az 1867-es születésű Frank Lloyd Wright munkásságára rátűzték a „szerves építészet” jelzőt, noha a legtöbben aligha tudnák megmondani, ez pontosan mit jelent. Ez érthető, hiszen valóban nehezen önthetjük szavakba, ám akárhonnan is közelítjük meg a kérdést, a „harmónia”, a „természetközeliség” és az „egyensúly” kifejezéseknek mindig helyük van a felsorolásban.
Egyik legismertebb épülete a Fallingwater elnevezésű lakóház, amit 1935-ben tervezett egy pennsylvaniai vízesésre. Elsőre észszerűtlennek tűnhet, a szögletes formák mégis – talán a természetes anyaghasználatnak köszönhetően – tökéletesen beleilleszkednek az egyébként is festői környezetbe, a szakmában pedig nem véletlenül emlegetik úgy, mint az amerikai építészet legnagyobb teljesítményét.
Sorozatban második nap említhetünk meg egy olyan Guggenheim Múzeum-épületet, ami igen nagy hatással volt az építészetre. Míg tegnap Frank Gehry bilbaói múzeumáról volt szó, most a New York-i a soros,
amit az építész nem kevesebb mint 16 évig tervezett.
Nem hiába: a Fallingwaterrel ellentétben itt keresve se találunk szögletes formákat, a kiállítást pedig az épület legtetejéről kezdve, a spirálon lefelé ereszkedve tekinthetjük meg. Bár Wright már nem élt akkor, amikor a múzeumot megnyitották, megnyugodhat, ugyanis alkotásával újradefiniálta azt, hogyan gondolkodunk a művészeti kiállításokról.
Lássuk Frank Lloyd Wright karácsonyfáját!
Az építész karácsonyfáját és annak díszeit az alábbi módon képzelte el a mesterséges intelligencia:
