Adventi sorozatunkban híres építészek képzeletbeli karácsonyfáit alkottuk meg, hogy az ünnep fényét összekapcsoljuk a világ legszebb épületeivel. A kalendárium tizenhatodik ablakában a sokoldalú Kozma Lajos leghíresebb korszakát, Art Déco műveit ültettük át az ünnepi díszítés világába, így született meg a kézműves jellegű karácsonyfa és a hozzá illő, elegáns dísz.
A karácsonyfa sokszor többet árul el rólunk, mint hinnénk. Megmutatja, hogyan viszonyulunk az ünnephez: hogy a hagyományos, ismerős megoldások állnak-e közel hozzánk, vagy épp ellenkezőleg, kísérletezni szeretnénk a formákkal és a színekkel.
Van, aki a nyugodt, letisztult összhatást keresi, mások szerint ilyenkor minden emléknek, motívumnak és színnek helye van a fa ágain. E gondolat mentén szerkesztőségünk felvetette a kérdést, vajon milyen karácsonyfát állítottak volna a neves hazai és külföldi építészek. A válasz kereséséhez ezúttal a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül. Hogy sikerült-e ráéreznie az alkotók ízlésére, azt az olvasók dönthetik el.
ÉPÍTÉSZETI ADVENTI KALENDÁRIUMUNK AZONBAN NEM JÁTÉK CSUPÁN, EGYBEN TISZTELGÉS IS AZOK ELŐTT A NAGY MESTEREK ELŐTT, AKIK MUNKÁJUKKAL HOSSZÚ IDŐRE MEGHATÁROZTÁK KÖRNYEZETÜNK ARCULATÁT.
16. nap: Kozma Lajos
Kozma Lajos a 20. századi magyar építészet egyik legsokoldalúbb alkotója volt, akinek pályája során több markáns stílusváltás is megfigyelhető. Tervezői tevékenységének kezdetén a Fiatalok csoportjához tartozott, és Kós Károly építészetével rokon szellemben alkotott. Az 1910-es évek elején Lajta Béla műhelyében dolgozott, amely meghatározó hatással volt szemléletére és formai gondolkodására.
Ezekben az években még erőteljesen jelen volt munkáiban a nemzeti romantika és a kézműves hagyományok tisztelete.
A későbbiekben Kozma Lajos az art deco építészet egyik legkiválóbb hazai képviselőjévé vált: dekoratív, igényesen megformált homlokzatú épületei közé tartozik például a gyomai Kner-villa (1926). Az 1930-as években újabb stílusváltást követően a modern építészet eszköztárát alkalmazta, különösen budai villáin, de középületeken is. A Margit körúti Átrium mozi épületén (1935–36) az emeletek széles zárterkélyén végigfutó szalagablakok jól példázzák letisztult, elegáns modern szemléletét.
Kozma életműve így nemcsak sokrétű, hanem hű lenyomata is annak, hogyan alakult át a magyar építészet az évszázad első felében.
Kozma Lajos karácsonyfája
