Adventi sorozatunkban híres építészek képzeletbeli karácsonyfáit alkottuk meg, hogy az ünnep fényét összekapcsoljuk a világ legszebb épületeivel. A kalendárium huszonkettedik ablakában Otto Wagner szecessziós, a modernizmus felé mutató stílusát ültettük át az ünnep világába, így született meg a Monarchia világát idéző karácsonyfa és a hozzá illő dísz.
A karácsonyfa sokszor többet árul el rólunk, mint hinnénk. Megmutatja, hogyan viszonyulunk az ünnephez: hogy a hagyományos, ismerős megoldások állnak-e közel hozzánk, vagy épp ellenkezőleg, kísérletezni szeretnénk a formákkal és a színekkel.
Van, aki a nyugodt, letisztult összhatást keresi, mások szerint ilyenkor minden emléknek, motívumnak és színnek helye van a fa ágain. E gondolat mentén szerkesztőségünk felvetette a kérdést, vajon milyen karácsonyfát állítottak volna a neves hazai és külföldi építészek. A válasz kereséséhez ezúttal a mesterséges intelligenciát hívtuk segítségül. Hogy sikerült-e ráéreznie az alkotók ízlésére, azt az olvasók dönthetik el.
ÉPÍTÉSZETI ADVENTI KALENDÁRIUMUNK AZONBAN NEM JÁTÉK CSUPÁN, EGYBEN TISZTELGÉS IS AZOK ELŐTT A NAGY MESTEREK ELŐTT, AKIK MUNKÁJUKKAL HOSSZÚ IDŐRE MEGHATÁROZTÁK KÖRNYEZETÜNK ARCULATÁT.
22. nap: Otto Wagner
Otto Wagner a 19–20. század fordulójának egyik legmeghatározóbb építésze volt, akit a modern építészet egyik előfutáraként tartanak számon. Munkásságát a historizmustól való tudatos elszakadás és az új, korának megfelelő formanyelv keresése jellemezte.
Meggyőződése szerint az építészetnek a mindenkori technikai, társadalmi és funkcionális igényekből kell kiindulnia, nem pedig a múlt stílusainak utánzásából.
Első megvalósult munkája a budapesti Rumbach utcai zsinagóga, amely még historizáló, keleties stílusban készült, ugyanakkor már itt is megfigyelhető Wagner téralkotási érzékenysége és szerkezeti tudatossága.
Későbbi munkáiban Otto Wagner egyre markánsabban fordult a szecesszió és a premodern építészet felé és következetesen kereste az új kor kifejezésének eszközeit. A Majolika Haus gazdagon díszített, kerámiaburkolatos homlokzata a bécsi szecesszió egyik ikonikus alkotása, ahol a dekoráció nem történeti utalás, hanem önálló, korszerű ornamentika. A bécsi Postsparkasse ezzel szemben már visszafogottabb, szigorúbb megjelenésével a modern gondolkodás felé tett határozott lépést jelzi, az épület világos szerkesztése, anyaghasználata és arányai az új építészeti szemléletet tükrözik. Wagner életművének különleges darabja a Steinhof Szanatórium kápolnája, amely a vallási funkciót korszerű formavilággal és finom szecessziós részletekkel ötvözi.
Az építész munkássága így hidat képez a historizmus és a modern építészet között, hatása pedig mind a városképre, mind az építészeti gondolkodásra máig érezhető.
Lássuk Otto Wagner karácsonyfáját
