Még mindig viszonylag kevés olyan közterület van Budapesten, amely híres nőkről lett elnevezve, de azért az aktuális utcanevek között is találhatunk jó pár izgalmas példát. Nőnap tájékán 5 budapesti utcanevet mutatunk be, amelyek mögött inspiráló teljesítmények és titokzatos női történetek állnak. Kik voltak ők?
Legtöbb esetben nincs nehéz dolgunk, ha egy-egy séta közben az utcanév táblákat böngészve a nevek eredetét szeretnénk kideríteni. A költőkről, írókról, művészekről, híres történelmi alakokról elnevezett utcákból akad bőven és ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Petőfi, Dózsa György és Ady Endre utcák népszerűsége is töretlen.
Egy kutatás szerint Budapesten 2591 olyan közterület van, amely valamilyen valós vagy fiktív személyről lett elnevezve vagy egy keresztnevet visel, minden különösebb történeti háttér, kötődés nélkül.
Gyakran felvetődő kritika, hogy ezeknek a személyneveknek 89 százaléka (2309 köztér) férfinév és mindössze 11 százaléka (282 köztér) női.
Még nagyobb az eltérés, ha csak azokat a közterületeket vesszük figyelembe, amelyek valós személyek nevét őrzik. Az említett 2309 férfinév között 2177 valós szerepel, amely 94 százaléka a férfi utcáknak. A 282 női nevet kapó köztérnek azonban csak az 58 százaléka, vagyis 165 hely visel valós női nevet.
Az elmúlt években több program is indult azzal a céllal, hogy ezen az arányon javítsanak, ezért nőnapi aktivitásokkal, tematikus akciókkal, akár a lakosság véleményét is kikérve új közterületeket neveztek el ismert nőkről. A nőnap közeledtével 5 olyan régebbi és teljesen új közterület elnevezést emelünk ki, amelyek mögött sokak számára talán kevésbé ismert női teljesítmények, karakterek állnak.
Madzsarné Jászi Alice utca, XI. kerület
Még 2023-ban volt egy szavazás arról, hogy az újbudai BudaPart négy új utcáját melyik négy híres nőről nevezzék el. A lakossság hat olyan nő közül választhatott, akikre különösen büszke lehet a városrész. Az eredmények alapján kapta meg az egyik kijelölt közterület a Madzsarné Jászi Alice utca nevet. Alice egyike volt a magyarországi gyógytorna megteremtőinek. Módszerében a tánc találkozott a gyógyító mozgással. Új mozgásművészeti rendszert dolgozott ki és tanított. Magyarországon először a Madzsar Alice Intézetben tanítottak gyógytornát, ezért tekinthetjük őt a hazai gyógytornászképzés indítójának.
Lebstück Mária, IV. kerület
A német származású Lebstück Mária a bécsi forradalomban és a magyar szabadságharcban is kivette a részét. A történetek szerint egyszer három császári katonával is sikeresen megküzdött és 86 sebesült életét mentette meg a verpeléti csata után. A harcokban Lebstück Károly néven vett részt. Érdekesség, hogy a többség számára 1849-ben, amikor férjhez ment és megjelent az esküvőn női ruhában, derült ki, hogy Mária ki is valójában. A szabadsárgharc után fél évig raboskodott, majd Horvátországba menekült és csak 1870-ben tért vissza Magyarországra. A róla elnevezett utca Újpesten található, mivel utolsó 12 évét itt töltötte.
Hugonnai Vilma utca, XXII. kerület
A grófi családból származó Hugonnai Vilma 1869-ben, amikor már nőként is volt lehetősége, azonnal jelentkezett a Zürichi Egyetemre. Mivel leginkább a természettudományok érdekelték, orvosi pályára készült, de ez akkoriban nem volt egyszerű feladat. Már 1880-ban visszatért Magyarországra, de 17 évet várnia kellett, hogy elismerjék nőként, mint orvost. Ez ráadásul még csak az első lépcső volt, hiszen ugyan szakmáját gyakorolhatta, állandó szakmai csatákat vívott a nők szellemi pályán való érvényesüléséért, illetve hogy több nő vehessen részt az egészségügyben orvosként is.
Ráskay Lea, XIV. kerület
Ráskay Lea kódexmásoló apácaként végezte feladatát a 16. század elején. Kiválóan tudott latinul, állítólag kiemelkedően művelt és okos volt, ezért több tisztséget is betöltött. A Nyulak szigetén álló kolostorban könyvtárosként tevékenykedve 1510 és 1527 között, illetve egy általa, Bocskay Ilona nevében írott levél arról tanúskodik, hogy titkári teendőket is ellátott.
Bányai Júlia, XVIII. kerület
Bányai Júlia a bécsi cirkusz műlovarnője volt, majd miután férje elhunyt, a szabadságharc kitörése után az ő nevével és ruháiba bújva jelentkezett a honvédseregbe. Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával, ezért közlegényből rövidesen a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd százados lett. Táncosnőnek kiadva magát gyakran kémkedett az osztrák és az orosz hadseregnél. Hírszerző tevékenységét Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta.
