A nógrádi Vizsláson is élnek a helyi önazonosság védelmének lehetőségével, nem is akárhogyan.
Szigorú szabályokat hozott a Nógrád vármegyei Vizslás község az oda való betelepülésre, a helyi önazonosság védelmére vonatkozó új törvény lehetőségeivel élve.
A Vizsláson október 1-jén hatályba lépett rendelet célja a „község társadalmi értékeinek, hagyományainak és karakterének megőrzése, valamint a településen élők életmódjának, és szokásainak megtartása, továbbá a település közbiztonságának fenntartása”.
Ha valaki falun kívülről jövőnek adná el az ingatlanját, vele szemben
elővásárlási joga van az önkormányzatnak, ezt követően a telekszomszédoknak, utánuk pedig a többi vizslási lakosnak.
Ezen túlmenően is életbe lépnek korlátozások. Az lehet vizslási lakos, aki
- bemutatja erkölcsi bizonyítványát,
- büntetlen előéletű,
- legalább középfokú végzettsége van,
- nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak,
- tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (a lakcím létesítési kérelem benyújtását megelőző 2 évben rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal),
- személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt,
7) megfizeti a betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint.
Feltétel az is, hogy a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve az ingatlan alapterülete alapján az egy főre jutó négyzetméterek száma legalább 10 legyen.
Aki a rendeletet megkerüli és jogellenesen települ a faluba, azt 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja az önkormányzat.
Korábban már több település élt az önazonosság védelmének lehetőségével, például Rajka, Sátoraljaújhely és Újlengyel. Utóbbi polgármesterével itt beszélgettünk:
„A cél, hogy megőrizzük a települést olyannak, amilyen"
Interjú Újlengyel polgármesterével, aki elsők között szabályozta a betelepülést
