Anyák napján virágot adunk, felhívjuk édesanyánkat, és megpróbáljuk szavakba önteni azt, amit egész évben nehéz. A magyar kultúrában van azonban egy édesanya, aki egy évezred óta megkülönböztetett tisztelet övez. Szűz Mária, az Istenszülő alakja nemcsak a templomokban, hanem városok terein és kegyhelyeken is jelen van. Ezek a szobrok és képek történeteket hordoznak csodákról, túlélésről és közösségekről, és közben valami nagyon is ismerőset mutatnak meg az anyaságból.
Anyák napján sokféleképpen köszönjük meg azt a gondoskodást, amely életünk kezdetétől kísér:
virággal, szóval, együtt töltött idővel.
Ma mi is kedveskedni szeretnénk az édesanyáknak, ezért egy olyan személy előtt tisztelgünk, aki az anyai gondoskodás és áldozatkészség legszentebb jelképe, így összegyűjtöttük Magyarország legszebb Mária és gyermek Jézus ábrázolásait.
Máriapócs, Könnyező Madonna
A máriapócsi ikon története 1696-ban kezdődött, amikor a Szűzanya képe könnyezni kezdett. A jelenséget több alkalommal is megfigyelték, és hamar híre ment az egész országban. A császári udvar is felfigyelt rá, és I. Lipót Bécsbe vitette az eredeti képet. Ma is ott található, a Stephansdomban, de többet nem könnyezett.
A Pócson látható egy másolat, amely a 18. században több alkalommal is könnyeket hullatott.
Ez ritka jelenség az egyháztörténetben. A másolat festője nem ismert, bizánci típusú ikonról van szó. Mária és a gyermek Jézus arca szinte összeér, ami az úgynevezett „eleusza”, vagyis a gyengédséget hangsúlyozó ábrázolástípus. Ez a közelség adja a kép erejét, és ezért vált az egyik legfontosabb magyar zarándokhellyé.
Budai Vár, Mária anya
A budai Vár déli falán álló szobor Mátyássy László munkája, 2013-ban készült. Már az elhelyezése is beszédes, a város fölé néz, Budapestet figyeli és óvja.
A legfeltűnőbb részlet, hogy Mária nem tartja a gyermek Jézust. A figura előtte jelenik meg, mintha lebegne, édesanyja két keze nem ér hozzá, csak védelmezően körülveszi.
Ez eltér a hagyományos Madonna-ábrázolásoktól, ahol az anya karjában tartja a gyermeket. A szobor így inkább egy gondolatot jelenít meg, nem egy konkrét pillanatot. A bronz felület egyszerű, a formák letisztultak, nincs túlbeszélve, és éppen ettől működik.
Mátraverebély, Szűz Mária kegyszobor
A mátraverebély-szentkúti kegyszobor egyik legkülönösebb sajátossága, hogy öltöztetik, ennek érdekében egyik karja levehető. A szoborhoz több tucat ruha tartozik, amelyeket a hívek adományaiból varrt Varga Ottóné Magdolna, aki menyasszonyi ruhákat készít. Ezeket az egyházi év különböző időszakaiban cserélik.
Van ünnepi, hétköznapi, sőt kifejezetten egy-egy alkalomra készült öltözet is.
A szobor a barokk időszakból származik, és a kegyoltáron áll. A hely maga egy legendához kötődik, amely szerint egy pásztornak itt jelent meg a Szűzanya. A zarándoklat hagyománya évszázadok óta folyamatos. Itt Mária alakja szorosan összekapcsolódik a közösséggel, hiszen a hívek szó szerint „gondoskodnak” róla.
Győr, Mária-oszlop
A győri Széchenyi téren álló Mária-oszlop a 18. század elején készült. A város lakói pestisjárvány után emelték hálából, erre utal a szobor talapzatán látható Szent Rozália ábrázolás is, de a mű a török kiűzésével is összefüggésben van.
Az ilyen emlékoszlopok a barokk korban gyakoriak voltak, főleg Közép-Európában.
A kompozíció több szinten épül fel, lent szentek és angyalok, fölöttük egy karcsú oszlop, a tetején Mária alakja. A részletek gazdagon kidolgozottak, mozgalmas, szinte színpadszerű hatást kelt. A magasba emelt figura egyszerre vallási és városi jelkép. Nem véletlen, hogy a tér egyik legfontosabb pontja lett.
Budavári Madonna
A Budavári Madonna a 15. századból származik, és az egyik legfontosabb középkori magyar Mária-ábrázolás. A története egészen kalandos.
A török hódoltság idején elfalazták, hogy megmentsék a pusztítástól, évszázadokkal később került elő újra.
A szobor stílusa gótikus, karcsú, enyhén hajló alak, finoman redőzött ruha jellemzi. A gyermek Jézus a karján ül, és szeretetteljes kapcsolat van köztük, nem pusztán egymás mellett jelennek meg. Ez a fajta ábrázolás már személyesebb, mint a korábbi, merevebb Madonnák. A szobor ezért különösen fontos állomás a magyar művészettörténetben.
Több mint művészet
Ezek az alkotások különböző korszakokból származnak, más-más stílusban készültek, mégis ugyanarra a figurára irányítják a figyelmet:
Szűz Máriára, akit a keresztény hagyomány az Istenszülőként és a legszentebb édesanyaként tisztel.
Magyarországon, Mária országában ez a tisztelet nemcsak templomok falai között él, városi tereken, zarándokhelyeken, történelmi emlékekben is jelen van. Anyák napján ezek a művek segítenek tágabb perspektívába helyezni azt, amit az anyaságról gondolunk. Egy olyan kapcsolatot mutatnak meg, amely egyszerre személyes és egyetemes tapasztalat.
