A Kossuthokkal is szoros rokonságban álló történelmi Meszleny-család egykori kastélya évtizedekig a pusztulás szélén állt, de most múzeumként született újjá.
A Meszleny család története évszázadok óta összefonódik Velencével, noha a római katolikus vallású, ősi középnemesi família eredetileg nem Fejér, hanem Vas vármegyéből származik. Nevük is a szombathelytől 15 kilométerre fekvő Meszlen községből ered.
A család első ismert őse Péter volt, aki 1410-ben Dalmácia és Horvátország kapitányaként szerzett nevet magának. Miután a család a török háborúban elvesztette nemesi okmányait, 1569. aug. 17-én II. Miksa német-római császártól és magyar királytól kapott új címeres- és adománylevelet.
A Meszlenyek Velencén
A török kiűzése után a Meszleny család Fejér megyében szerzett birtokot és itt formálta a közéletet. 1702 tavaszán Meszlenyi János és felesége, Festetich Mária adománylevelet kapott I. Lipóttól Cece, Menyőd, Hard és Viszke községekre. A birtokosok ezt követően jó gazda módjára különböző engedményekkel újratelepítették az elnéptelenedett falvakat, melyeket innentől a békés, stabil gyarapodás jellemzett. A Meszlenyi család az évek során egyre nagyobb befolyást szerzett a környéken, 1724-ben Meszlenyi János mér Velence és fél Gárdony megvételéhez is királyi jóváhagyást kapott – ekkor kezdődött meg Velence benépesítése is.
A Meszlenyek a szabadságharcban
A család leghíresebb tagjait a '48-49-es forradalom és szabadságharc idejéből találjuk. Kossuth és a Meszleny család ugyanis több szálon is rokonságba került egymással. Kossuth Lajos feleségül vette Meszlényi Teréziát, házasságukat pedig a történelem viharai sem tudták kikezdeni. Noha a lapok és visszaemlékezések egymásnak teljesen ellentmondó képet festenek a hitvesről, az biztos, hogy kettejüket őszinte, mély szeretet kötötte össze, mely fennmaradt levelezésükből is érződik.
Eközben Kossuth Zsuzsanna, a nemzet ápolónője is a Meszlenyek között talált társra. Meszlényi Rudolf birtokos, ügyvéd és hírlapíróval 1841-ben keltek egybe, és bár házasságuk boldog volt, viszonylag rövid ideig tartott, a politikai térben egyre sikeresebb Rudolf 1848 telén, három héttel fia születése előtt Pozsonyból hazafelé tartva meghalt és tüdőgyulladásban elhunyt.
A velencei Meszleny-kastély
A családnak több kastélya is volt Velencén. A most újjászületett, közvetlenül a tó partján, a Gárdonyi úton található épületet az 1700-as években emelték barokk stílusban, majd a 19. század közepén átalakították, később egy keleti szárnnyal bővítették. A 18 szobás ház a hozzátartozó hatalmas parkkal a 19-20. században a helyi társasági és kulturális élet központja volt, 1945-ben azonban szomorú fordulatot vett a története.
Az épületet nem kímélte a Velencén hatszor áthaladó front, 1948-tól pedig állami tulajdonba került, parkját feldarabolták, értékeit széthordták, díszeit leverték, majd 20 évig gyógypedagógiai intézet, később a helyi téesz konyhája működött benne. Az míves homlokzatot kiszolgáló épülettel takarták, a kastély harmonikus formáját újabb szárnyak hozzáépítésével torzították el. A '90-es években magánkézben volt, de állapota ezidő alatt is csak romlott. Olyannyira, hogy a parkban álló rom már a fák között is nehezen volt látható, födéme és teteje beomlott, megközelítése pedig egyenesen életveszélyessé vált – így sorsa megpecsételődni látszott.
A remény akkor csillant fel, amikor 2020-ban az életveszélyes állapotú épületet a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola vásárolta meg L. Simon László vezetésével.
A felújítás 2023-ban a DEKON építésziroda tervei alapján, a Hating Group Kft. kivitelezésében kezdődött meg és 2026 tavaszáig tartott. A munkálatok során elbontották a méltatlan hozzáépítéseket és visszaállították az épület 20. század eleji állapotát, többek között a családi címer is visszakerült a homlokzatra.
A belső térben korszerű kiállítóhelyek létesültek. A Meszleny-kastély így ma régi pompájához méltóan, Fischer Emil Múzeumként várja a látogatókat, akik az épületben a Fischer Emil egykori porcelán- és kerámiagyáros népi szecessziós tárgyait bemutató, valamint a Meszleny-család történetét feldolgozó kiállítást, emellett évi három-négy időszaki kiállítást csodálhatnak meg.
A megnyitón beszédet mondott L. Simon László, a felújítás ötletgazdája, a Fischer Emil gyűjtemény tulajdonosa, Meszleny László, a kastély utolsó tulajdonosának unokája, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Krausz György, Velence polgármestere és Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
L. Simon László köszöntőjében a nemcsak az elmúlt évek munkáiról, hanem a jövőbeni tervekről is szót ejtett. Ezek között szerepel az egykori szökőkút rekonstrukciója, valamint a valamikori angolpark lehető legteljesebb visszaállítása, így ha minden jól alakul, a következő évek a Meszleny-kastély és környékének újabb virágkorát hozzák majd.