Az utóbbi napokban végre vastag hólepel borítja Magyarország tájait, amely alól történelmi épületek, várak és szélmalmok emelkednek ki. A hó kiemeli a kőfalak, tornyok és tetők részleteit, miközben a környezet csendje és tisztasága új hangulatot ad a régi építészeti értékeknek. Bejárjuk a Bakony szélmalmait, Csesznek és Siklós várát, Hollókő ófaluját és a Lillafüredi Palotaszállót, valamint a budapesti Néprajzi Múzeumot, hogy megnézzük, hogyan változtatja mesébe illő téli világgá a havazás a hazai építészeti kincseket.
Ahogy az új év beköszöntött, Magyarország tájai rég nem látott, vaskos hólepel alatt ragyognak, mintha Holle anyó simította volna be a tájat fehér bársonnyal.
A behavazott várak, paloták és falusi épületek különös csendet és meghittséget árasztanak, miközben a napfény játékosan csillog a jégvirágos ablakokon.
Ebben a hangulatban barangolva kel életre az ország története és építészeti kincsei, mindegyik helyszín olyan mesés díszletnek tűnik, amely a tél szépségét és a múlt patináját egyszerre tárja szemünk elé. Lássuk hát, hogyan alakítja át a hó ezeket a jól ismert helyeket téli mesevilággá!
Tés – Szélmalmok a Bakony kapujában
Tés határában két holland típusú szélmalom áll a dombtetőn, az egyik 1840-ből, a másik pedig 1924-ből származik. Az egyik északnyugati, a másik déli irányban található, így a szélviszonyok optimálisak voltak a működtetésükhöz.
A malmok jellegzetes, forgatható tetőszerkezetűek, négy karú lapátjaik a gabonaőrlés hagyományát idézik.
A hó vastag leple alá simulva a malmok formái még markánsabbá válnak, a fa- és kőelemek, a lapátok és a tetőszerkezet körvonalai élesen kirajzolódnak a fehér háttér előtt, és a domborzat is jól érzékelhetővé válik.
Csesznek – Vár állott, most kőhalom
Csesznek gótikus vára a Bakony északi peremén emelkedik, alapítását a 13-14. századra teszik. A vár kőből épült falai, kerek és szögletes tornyai a középkori erődítési technikák különböző korszakait mutatják.
A hóval borított tetők és bástyák kiemelik az építmény masszív szerkezetét és az apróbb részleteket, mint például a lőréseket és a kaputorony faragott elemeit.
A várrom a természetben állva egyszerre látványos és szomorú, a hó eltakarja a modern környezeti zajokat, így a helyszín történelmi arca még hangsúlyosabbá válik, szinte kézzel tapintahtó az egykor nagyszerű vár későbbi pusztulása.
Vége a játéknak – szomorú közleményt tett közzé a Cseszneki vár
A népszerű pecsételős játék alig egy hét után véget ért rongálás miatt.
Hollókő – Fennséges vár és barátságos ófalu
Az UNESCO Világörökség részét képező Hollókő ófaluja a 17-18. századi eredetű palóc parasztházakat őrzi, melyek kontyolt tetői és fehérre meszelt homlokzatai a havas tájban különösen karakteresek.
Az ófalu keskeny, köves utcái a hó alatt is jól követhetők, miközben a várrom a falu felett magasodik.
Alapjait a 13-14. században építették, a tornyok és falmaradványok pedig a későbbi évszázadok bővítéseit tükrözik. A hó kiemeli a tetők, falak és udvarok formáját, így a történelmi és népi építészeti rétegek egyszerre láthatóvá válnak.
Fordulat az UNESCO-nál: évek óta először nem javasolták veszélylistára Budapestet!
A pozitív döntés azt üzeni: a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése biztosított.
Lillafüred – Palotaszálló és kertje
A Lillafüredi Palotaszálló neoreneszánsz stílusban épült 1929–1930 között. A szálló körüli kertben a híres vízesés most jégcsapokkal és hófedte sétányokkal várja a tekintetet.
A szálló tömbjei tornyos részletekkel rendelkeznek, míg a belső dekoráció Mátyás királynak és a Trianonnál elveszett városainknak állít emléket.
A hó kiemeli a homlokzat és a tető tagozatait, miközben a kert teraszai és a sziklakertek teljesen átalakulnak téli környezetté. A Palotaszálló és kertje a hó alatt az építészet és a természet harmonikus egységét mutatja.
Jégbe zárt vízesés Lillafüreden: téli mesevilággá vált a Palotaszálló kertje
A Szinva-patak vize a januári hidegben részben megdermedt, így a lillafüredi vízesés is új arcát mutatja.
Siklós – Középkor és barokk egy helyen
A Siklósi vár első írásos említése 1294-ből származik, az épületet a 15-16. században erősítették meg.
A vár falai, bástyái és udvarai a középkori jelleg megtartása mellett barokk és reneszánsz bővítéseket is tartalmaznak.
A hófedés alatt a kőfalak textúrája, a tornyok sziluettjei és az udvar formája élesen kirajzolódik, így a vár múltja vizuálisan is érzékelhető. A havas táj a történelmi épület kontúrjait erősíti, miközben a környezet csendje a látványt nyugodttá és átláthatóvá teszi.
Budapest – Néprajzi Múzeum a Városligetben
A városligeti Néprajzi Múzeum 2022-ben nyílt, modern, ívelt tömbjei zöldtetőkkel és panorámás teraszokkal rendelkeznek.
A perforált raszterhomlokzat a magyar népi motívumok kortárs értelmezése, amely a hóval fedett tetők és a fehér park háttér előtt még erősebben érvényesül.
A hó kiemeli az épület formáit, a fény és árnyék játékát, így a látogatók egyszerre érzékelhetik az építészet modernségét és a hagyományos motívumok inspiráló jelenlétét.
A középületnek a nemzethez kell szólnia – Ferencz Marcel Kossuth-díjról, hitről és hazáról
„Az épület legyen ünnep az ember lelkében” – vallja Ferencz Marcel Kossuth-díjas építész.
A hó lassan olvadni kezd majd, de a januári tájak és a behavazott épületek látványa hosszú ideig megmarad az emlékezetben.
A városok és falvak, a várak és malmok most más arcukat mutatják, a történelem és az építészet részletei, a tetők, tornyok és udvarok a hó alatt új dimenziót nyertek.
Egy ilyen téli séta során könnyen ráébredhetünk, hogy a hó nemcsak a tájat, hanem a múlt értékeit is különleges fényben láttatja. Reméljük, nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy ilyen csodában lehet részünk.
Nyitókép: Siklós, MTI/Kacsúr Tamás
