Éppen csak megkezdődött a felújítás alatt álló szombathelyi Brenner-villa belsőépítészeti tervezése, máris sokakat izgalomban tart, vajon hogyan felel meg kétféle elvárásnak majd. Miként hasznosítja az egyház rendezvényhelyszínként, és idézi meg boldog Brenner János alakját, valamint a villa történetét egyszerre az épület.
A Robert Gutowski Architects irodáját – ahol a szombathelyi származású Gácsi Zsuzsanna építészmérnök is dolgozik – az épület tulajdonosa, a Szombathelyi Egyházmegye kereste meg azzal a felkéréssel, hogy adjon vázlattervi javaslatot a hányatott sorsú, egy ideje egyházi kézben lévő villa belsőépítészeti és tájépítészeti koncepciójára. És bár a külső-belső felújításért nem ők felelnek – az a szombathelyi Pothárn László építész feladata, és a kivitelezés már szépen halad –, nem kevésbé inspiráló és komoly kihívás a nagy, reprezentatív terek belsőépítészeti megoldásain gondolkodni.
Mert nem akármi a kiindulópont! A villa és a környék történetébe két, a témában elmélyült házigazda avatta be az érdeklődőket a Kutatók Éjszakája egyik rendezvényeként megszervezett őszi helytörténeti sétán. Itt dr. Melega Miklós levéltár-igazgató felvezetőjéből kiderült, hogy az épület – a mainál kisebb alapterülettel – feltehetőleg a 18–19. század fordulóján épült, eredetileg vendéglátóhelynek, impozáns mulatónak, és a Batthyányak birtokában volt, majd pedig a német anyanyelvű Brenner család tulajdonába került, és Brenner János neves építész alakította át, neoreneszánsz stílusjegyeket alkalmazva.
A család, amely generációkon át több építészt is adott a városnak és az országnak, fél évszázadon keresztül birtokolta. Később több funkciót betöltött a szebb napokat látott villa: volt tyúkkeltető, úttörőház, tankerületi főigazgatóság, leánykollégium, középiskola és kaszinó is.
Az utóbbi években inkább tűzesetek és vandalizmus miatt került a hírekbe.
A szombathelyi egyházmegye néhány éve vásárolta meg a helyi védettséget élvező villát, miután az leégett, gyakorlatilag pusztulásra volt ítélve, és az önkormányzat is lemondott elővásárlási jogáról. A ház különös jelentősége, hogy itt született boldog Brenner János idősebb testvére, László. A vértanú pap már feltehetőleg nem – bár sokáig így hittük –, de valószínűleg később azért nagy hatással lehetett rá is, és a harmadik testvérre, Józsefre is ez a családi fészek.
A helyreállítás a tetővel kezdődött, erre gyűjtést is szerveztek korábban.
Már javában tart a külső szigetelés, de ami még érdekesebb, az a belső tér kialakítása, illetve az, hogy hogyan illeszkedik majd a felújított villa a közparkként használt környezetébe.
„A tervek szerint helyet kap az épületben egy nagyterem, amely közösségi térként funkcionál majd. Ennek, valamint egy kisebb emlékszobának a tervén dolgozom, illetve a villa környezetére vonatkozóan dolgozok ki tájépítészeti javaslatokat” – mesélte a hely.hu-nak az egyébként szombathelyi kötődésű Gácsi Zsuzsanna, aki szintén a környékről származó kollégájával, Horváth Norberttel, illetve Iszlai Gáspár tájépítésszel közösen dolgozik a Gutowski Robert vezető tervező által irányított projekten. Úgy tűnhet, hogy lényegében szombathelyi származása miatt kapta meg a lehetőséget, de ennél jóval többről van szó.
„Édesapám, Gácsi József Ákos is építész volt, szombathelyiként számára is nagyon fontos volt ez az épület. Otthon csak le kellett emelnem a polcról a témába vágó forrásokat, rengeteg anyagot összegyűjtött az évek során.
Ráadásul a nagy tűzeset után, amikor a bontás réme fenyegette a villát, ő maga is aktívan részt vett a megmentésére irányuló civil megmozdulásokban. Tudom, hogy szerette volna megvédeni, megmenteni” – fogalmazott a fiatal építész, aki az épület történetének ebben a szerencsés szakaszában kapcsolódott be a folyamatba.
Alapos kutatómunkával látott hozzá a tervek kidolgozásához a Robert Gutowski Architects tervezőcsapata, és ebben dr. Melega Miklós volt segítségükre. „Rendkívül fontos volt, hogy a gazdag történeti múltat, a Brenner család, és kifejezetten boldog Brenner János emlékezetét beemeljük, megjelenítsük a belsőépítészeti terveken. Nem egyszerű egy rendezvény- és egy emlékház funkciót összeegyeztetni, erről az irodán belül egy közös gondolkodás kezdődött, és arra jutottunk, hogy
a központi térnek mindkét funkciót be kell tudnia majd tölteni.
Mi úgy alakítanánk ki, hogy mobil falakkal három térre lehessen választani, tehát az egyébként esküvő, előadás, szeminárium megtartására alkalmas nagy tér a hétköznapokban akár kisebb helyiségekre bontva, kiállítótérként is használható legyen.”
Egy kisebb, nagyjából 40 négyzetméteres szoba kialakítására is javaslatot tesz a szakember. „Ez dedikáltan egy emlékszoba lesz a keleti oldalon, amely a Brenner család emlékezetét lesz hivatott őrizni és bemutatni, illetve a villa történetét is elmeséli majd. Figyelembe kell venni, hogy az egész térstruktúra nem az eredeti állapotot őrzi, a villát sokszor sokféleképpen átépítették már. Az archív fotók nagyon erősen közvetítik azt a hangulatot, azt a történetiséget, amit az emlékszoba atmoszférájában szeretnénk visszatükrözni. Azon dolgozunk most, hogy kitaláljuk, ezt miképpen lehet visszaadni a mai látogató számára” – avatott be az éppen zajló tervezői munkába a szakember.
Jelenleg még készülnek a belsőépítészeti kiviteli tervek, de minden abba az irányba mutat – tudtuk meg –, hogy a korabeli miliőt megidéző tárgyak mesélnek majd a villa múltjáról és az egykor itt élt Brennerekről. „Meleg színeket képzelek most ebbe a térbe, olyanokat, mint amilyen egy felidézett emlék, és amilyenre az egyik fennmaradt, jellegzetes fotó is utal a rajta látható, lámpával megvilágított asztallal, körülötte a családdal. A történeti bútorok, a képek, a textilek, a szövettapéták és a fontos szerepet kapó fények mind ezt erősíthetik” – adott ízelítőt elképzeléseiből.
Ami a tájépítészeti víziókat illeti: feladja a leckét az a tény, hogy a villa egy olyan közparkban áll, amely egykor a saját kertje volt, ma azonban egy önkormányzati közterület. A vázlattervi javaslat egy cél köré épül majd, tudniillik hogy hogyan tud visszagazdagodni az épület környezete, hogyan tud kapcsolódni a parkhoz. Jelenleg ugyanis egy térkövezett terület, egy parkoló határolja délről a villát, amelyet ezzel el is zár a ligetes területtől. „Azon gondolkodunk, hogy a rendkívül gazdag növényállományt, amely most a parkban leginkább a fákra korlátozódik, a cserje- és az aljnövényzetszint felé is kiterjesszük, gazdagítsuk, akár mikrodombokkal, virágokkal, és közben kiemeljük és ráirányítsuk a figyelmet a különlegesebb fákra.
De mindenekelőtt a kapcsolatot kell újra megteremteni a villa és az egykori kertje, a mellette futó Gyöngyös patak, valamint a mai park között”
– mutatott rá a lényegre az építész. Az biztos, hogy Robert Gutowski egyszerre szabályos és szabálytalan térszerkesztése, ami az egykori Brenner-kert archív fotókról jól visszakövethető kialakítására utal, rendkívül jól állna a környéknek. Nem beszélve az egyik legkedvesebb ötletről, ami a villa felújítása kapcsán felmerült: a gyermekkorával ide kötődő boldog Brenner János alakját nem az épületen belül, ahol már eleve kétféle funkciónak kell helyet kapnia, hanem előtte, az előkertben idézné meg a tervező. Hogy hogyan?
„Egy kifejezetten ide készülő műalkotást, egy gyermekszobrot képzeltünk el a villa elé, amely egy archív fotó alapján ölthetne formát.
A kisgyermek Brenner Jánost ábrázolná, aki itt, de legalábbis a környéken töltötte a gyerekkorát, és itt vált azzá az emberré, akit később vértanúként boldoggá avattunk, tehát az ő életében egy rendkívül fontos helyszín volt. Ezt méltóképpen megjelenítené a szobor” – véli Gácsi Zsuzsi.
Egyre könnyebb elképzelni – látva a felújítást –, hogy újra szebb és megnyugtatóbb korszakába lép az épület története. S talán az átadásra sem kell már sokat várni, szemlátomást hónapok kérdése, és befejeződhet az ikonikus szombathelyi Brenner-villa rekonstrukciója.
