Közel százötven év után készült el az ortodox keresztény Nemzeti Székesegyház a román fővárosban.
A két román fejedelemség, Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülése után megszületett az ötlet a román egyházi és politikai vezetőkben, hogy új ortodox katedrálist építsenek a főváros és a nemzet számára.
I. Károly román király kezdeményezésére 1884-ben törvény is előírta, hogy fel kell építeni az új bukaresti ortodox székesegyházat.
Újabb emberöltő telt el, amikor I. Ferdinánd király 1920. május 10-én – a trianoni békediktátum aláírása előtt pár nappal – levelet intézett a román ortodox egyházfőnek, amiben kiállt az építkezés mellett. Ennek sem lett azonban foganatja, az építkezés nem kezdődött el.
A kommunista évtizedek és Ceausescu uralma értelemszerűen nem kedvezett a katedrálisépítési törekvéseknek, újabb fél évszázadra jegelték az ötletet. Csak az újabb rendszerváltást követően, 1999-ben tették le aztán a szimbolikus alapkövét a székesegyháznak; de végül más helyszín mellett döntöttek: a Bukarest legmagasabb pontjának számító Arzenál-hegy lett kiválasztva az építkezéshez.
Az újabb alapkövet 2007-ben tették le, az építkezés 2010-ben indult el. 2018-ban, a nagy román egyesülés százéves évfordulója alkalmából a félkész épületben nagy ünnepség keretében szentelték fel az oltárt.
Idén október 26-án újabb ünnepséget tartanak a templomban, melynek építése a végéhez közeledik. A belső tér állványzatai már le is kerültek.
A világon ez lesz a leghosszabb, legmagasabb, legnagyobb térfogatú és legnagyobb felületű ortodox keresztény templom,
amiben liftek és föld alatti, atombiztos menedékhelyek s lesznek.
Fotók: Catedrala Nationala
