Mi köze a Netflixnek a zéró karbon építéshez? Dr. Hegedűs Éva, a HuGBC ügyvezető igazgatója közérthetően beszél a dekarbonizáció hazai útitervéről, innovációról, MI-ról és arról, hogyan lesz a jövő építőipara fenntartható.
Hegedűs Éva, a HuGBC ügyvezetője nem szokványos módon mesélt arról, hogyan vált a fenntarthatóság és az építőipar zéró karbon átállása személyes ügyévé: egy Netflix-dokumentumfilm döbbentette rá a klímaválság súlyára. Ez a váratlan indítás egy olyan beszélgetést nyitott meg, amely egyszerre volt szakmailag elmélyült és emberileg ösztönző.
A beszélgetés alapját képező szemléletváltás – a mindennapi tapasztalat és a nemzetközi gyakorlatok találkozása – világosan mutatja: az építőiparnak kulcsszerepe van abban, hogy élhető jövőt hagyjunk magunk után.
Az építőipar: nemcsak gazdasági, hanem klímakérdés is
Éva szerint nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az építőipar a világ szén-dioxid-kibocsátásának csaknem 40 százalékáért felel. „Ha komolyan vesszük a bolygó jövőjét, akkor az ágazatnak nem statisztaszerepet kell vállalnia, hanem vezető szerepet” – fogalmaz. A HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) pontosan e felismerés nyomán csatlakozott a World Green Building Council kezdeményezéséhez, és dolgozta ki hazai szinten a zéró karbon útitervét. A dokumentum nemcsak célokat fogalmaz meg, hanem pontos felelősségi köröket is kijelöl. A karbonsemleges jövő ugyanis nem valósulhat meg puszta jó szándékkal – együttműködés, koordináció és tudatos lépések kellenek hozzá.
Mission impossible helyett napi feladat
A HuGBC megközelítése távol áll a naiv idealizmustól – épp ellenkezőleg, gyakorlati választ kínál a kihívásokra. A 2050-re kitűzött zéró karbon cél nem hirtelen változást követel, hanem tudatos, ütemezett haladást. Az egyesület kidolgozott menetrendje világosan kijelöli, hogy az ágazat különböző szereplői – legyen szó beruházóról, tervezőről, kivitelezőről vagy biztosítóról – mikor és milyen konkrét lépéseket tehetnek. Ez a részletes, szektorokra lebontott rendszer nem csupán elméleti koncepció, hanem nemzetközileg is elismert iránytűként szolgál.
„Nem elég az elszántság – szisztematikus cselekvésre van szükség, mindenki a maga szakterületén”
– fogalmazott az ügyvezető igazgató. Majd hozzátette: „ez olyan, mint amikor valaki azt mondja nekem, hogy fogyjak le húsz kilót. Ha csak ezt hallom, rögtön azt érzem: lehetetlen. De ha azt mondják, hogy ma csak két dekával egyek kevesebb cukrot, holnap meg menjek egy megállót gyalog, akkor máris kézzelfogható és elérhető lesz a cél.
Ugyanez igaz a zéró karbon vállalásokra is – apró, de tudatos lépésekkel kell elkezdeni.”
Pénz és szabályozás: a hiányzó puzzle-darabok
Bár az irány világos és bizonyos eszközök már rendelkezésre állnak, a rendszer működésében még számos hiányosság mutatkozik. A zöld átállást támogató pénzügyi megoldások – például a kedvezményes hitelek – elvileg elérhetők: az MNB elfogadja a HuGBC által kiadott EU taxonómia minősítést, amely zöld finanszírozási lehetőségekhez nyit utat. Ennek ellenére alacsony a jelentkezők száma. Vajon az információhiány, a túlzott adminisztráció vagy a megszokott működési rutin az oka? Valószínűleg mindhárom. Hegedűs szerint a szándék sokszor megvan a piaci szereplőkben, de a rendszeres tájékoztatás, az ösztönző szabályozás és az átlátható folyamatok hiánya gyakran akadályozza a valódi előrelépést
„Hiába van ott a lehetőség, ha nem tudják, hogyan éljenek vele – ez sokszor nagyobb probléma, mint maga a forráshiány”
– fogalmazott.
A digitalizáció és MI: nem ellenség, esély
„A mesterséges intelligenciától nem félnünk kell, hanem okosan használnunk” – mondta. Véleménye szerint az automatizált adatgyűjtés és a valós idejű nyomon követés nemcsak forradalmasíthatják az építőipart, hanem valódi áttörést hozhatnak a fenntarthatósági célok elérésében is. A karbonlábnyom pontos meghatározása, az anyaghasználat optimalizálása, a rendszerezett adatkezelés olyan eszközök, amelyek segítik a felelős döntéshozatalt. „Adat nélkül nincs mérés, mérés nélkül pedig nincsen előrelépés” – fogalmazott. Majd hozzátette: „Ez olyan, mintha fogyókúrázni próbálnánk mérleg nélkül – lehet, hogy igyekszünk, de fogalmunk sincs, haladunk-e bármerre. A zéró karbon vállalásokhoz is kell egy kiindulópont. Onnan lehet csak érdemben fejlődni.”
Az oktatás a siker kulcsa
A HuGBC nem csupán jövőképet rajzol, hanem aktívan részt is vesz annak megvalósításában – oktatással. Az EU által támogatott Top Clever projekt keretében olyan képzési anyagok készülnek, amelyek az építőipar minden szintjét megszólítják: a döntéshozóktól a fizikai dolgozókig. Az egyes országok eltérő módszerekkel dolgoznak: míg az olaszok demonstrációs falakat építenek, a spanyolok interaktív applikációval oktatnak, addig a magyar csapat rövid, okostelefonon nézhető animációkat készít. Nem véletlenül – hiszen a hazai építkezéseken sokszor több nemzetiségű, alacsonyabb iskolázottságú munkások dolgoznak, akikhez nem angol nyelvű szakszövegekkel, hanem gyorsan érthető, vizuális eszközökkel lehet hatékonyan eljutni. „Egy vendégmunkásnak nincs ideje és kapacitása hosszú dokumentumokat böngészni – de ha egy rövid videóban megmutatjuk neki a lényeges tudnivalót, az már működik” – fogalmazott Hegedűs.
Konferencia: ahol mindez kézzelfoghatóvá válik
Ha valaki most kezdené el megérteni ezt az összefüggésrendszert, akkor erre április 11-én kivételes lehetősége nyílik. Ekkor rendezi meg a HuGBC a Green Future Konferenciát, a Construma kiállítás keretében. Az eseményen részletesen bemutatják a nemzeti dekarbonizációs útitervet, gyakorlati példákat hoznak a karbonsemleges működésről, miközben lehetőség nyílik a kapcsolatépítésre is.
„Ez nem egy szűk szakmai esemény. Ez egy alkalom arra, hogy a hazai építőipar belépjen a jövőbe”
– mondta Hegedűs. A HuGBC standjánál folyamatosan jelen lesznek szakértők, és elindul az elköteleződések gyűjtése is: vállalatok, szervezetek, szakemberek írhatják alá saját vállalásukat a zéró karbon célok mellett.
A jövő vállalatai: hosszú távra építkeznek
A valódi fenntarthatóság nem a rövid távú haszonról, hanem a generációkon átívelő felelősségvállalásról szól. Hegedűs Éva egy svéd példát említett: egy családi vállalkozást, amelyet a 90 éves alapító még ma is aktívan követ, miközben gyermekei és unokái is részt vesznek az irányításban. Ez a fajta gondolkodás hosszú távra építkezik, nem a gyors eredmények hajszolásáról szól. „A skandináv szemlélet azért hat rám erősen, mert ott nem a következő negyedév a mérce, hanem az, hogy milyen világot hagyunk a következő nemzedékre” – mondta. Itthon is egyre több olyan szereplő jelenik meg, akik nem csak a látszat kedvéért használják a fenntarthatóság kifejezést, hanem valós lépéseket tesznek egy élhetőbb jövő érdekében.
Egy hazai ingatlanfejlesztő például úgy alakította ki irodaportfólióját, hogy a bérlő cégek ne legyenek helyhez kötve: ha valaki tíz munkaállomást igényel, azokat akár három különböző kerületben is elosztva megkaphatja – például egyet Lipótvárosban, hármat a Terézvárosban, hatot a külvárosban. Így nem kell minden nap mindenkinek ugyanoda bejárnia, csökken a közlekedési igény és a karbonkibocsátás is. Ez a gondolkodásmód közel áll a 15 perces városnegyedek koncepciójához, ahol minden alapvető funkció – munka, iskola, vásárlás, sport, egészségügy – elérhető egy negyedórás sétával vagy kerékpározással.
A jövő városai nem feltétlenül újak, hanem újraszervezettek lesznek – és ezek az irányok már Magyarországon is tapinthatók.
A jövő: egy kérdéssel kezdődik
Hegedűs Éva egyik legemlékezetesebb mondata így hangzott: „A jövő nem magától alakul. Tenni kell ” Ha az építőipar minden szereplője a döntései előtt csak ennyit kérdezne: „ez előrevisz?”, már azzal is hatalmas változás indulhatna el. Nem csodákra van szükség, hanem következetes, felelős együttműködésre. És ha valaki még nem tudja, honnan induljon: „jöjjön el a konferenciára, kérdezzen, gondolkodjon velünk – ez az első lépés” – zárta gondolatait Éva.
Borítókép: dr Hegedűs Éva, HuGBC Ügyvezető igazgatója (Kaiser Ákos)
