A tavaly január óta fennálló rendszer 140 ezer vállalkozást érint, és az ÉVOSZ felmérése szerint a többség szerint eddig bevált.
2025. január 15. óta minden tervezőnek és kivitelezőnek kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznie, miután a 286/2024.(IX.30.)-as Kormányrendelet egységesen előírta a harmadik félnek okozott károk megtérítésének biztosítását. A szabályozás célja az volt, hogy kiszámíthatóbb helyzetet teremtsen a megrendelők számára, és olyan területeken is megjelenjen a biztosítási fedezet, ahol korábban ez hiányzott. A nagyobb beruházásoknál a felelősségbiztosítás eddig is elvárás volt, a kisebb értékű munkáknál és a mikro- és kisvállalkozások körében azonban sokszor nem, így az új előírás számukra hozta a legnagyobb változást.
Az ÉVOSZ becslése szerint a mintegy 140 ezer érintett vállalkozás fele tavaly még nem rendelkezett minden munkájára kiterjedő biztosítással,
így az első év jelentős pótlási hullámot hozott.
A szakma támogatja az egységes szabályozást
Az ÉVOSZ friss felmérése alapján a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését a közepes és nagyobb cégek többsége pozitívan értékeli. A válaszadók 56 százaléka kedvezően nyilatkozott a rendszerről, ami arra utal, hogy a szakma jelentős része támogatja az egységes szabályozást. A semleges válaszok magas aránya azt jelezheti, hogy sok vállalkozásnak még kevés tapasztalata van a működéséről, de a bevezetés kellemetlen helyzetet sem hozott.
A cégek többsége úgy látja, hogy a kötelező biztosítás erősíti az ügyfélbizalmat,
több válaszadó szerint pedig hozzájárulhat a nem megfelelő piaci szereplők kiszorulásához és a minőség javulásához is.
Csak keveseknek akadt gondja az új rendszerrel
A vállalkozások háromnegyede nem tapasztalt hátrányt a kötelező biztosítás miatt. Akik mégis jeleztek problémát, azok főként a díjak arányosságát vagy az adminisztratív terheket említették, különösen a kkv‑k körében. A biztosítási összegek megítélése vegyes: a válaszadók több mint fele semleges, negyedük magasnak érzi az előírt összegeket, míg kisebb részük szerint megfelelő a szint. A megfizethetőséget a többség nem tartja gondnak, de a vállalkozások harmada teherként éli meg a kötelezettséget. A biztosítás megkötése és fenntartása érzékelhető adminisztratív munkával járt, így a cégek 88 százaléka szakértő segítségével intézte az ügyet.
A felmérés szerint a kötelező biztosítás nem okozott áremelési hullámot és nem rendezte át a piaci erőviszonyokat.
A megrendelői bizalom a válaszadók fele szerint nőtt, negatív hatást senki nem jelzett. Összességében az első év tapasztalatai alapján a rendszer stabilan működik, a piac pedig alkalmazkodott az új előírásokhoz, még ha a kisebb vállalkozások számára több kihívást is jelentett a bevezetés.
Forrás: sajtóközlemény
