Életének 80. évében meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutató, zeneszerző és előadóművész, aki kulcsszerepet játszott a magyar táncházmozgalom elindításában és nemzetközi elismertetésében.
Elhunyt Sebő Ferenc, a magyar táncházmozgalom egyik meghatározó alakja, Kossuth-díjas előadóművész, népzenekutató és zeneszerző. Halála jelentős veszteség a hazai zenei és kulturális élet számára.
Kevesen tudják, hogy Sebő Ferenc eredetileg építésznek készült.
A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként kezdett el mélyebben foglalkozni a zenével, és az egyetem szimfonikus zenekarában csellózott. Egyetemi évei alatt alakult ki az a művészi irány, amely később egész pályáját meghatározta. A kollégiumi élet is fontos szerepet játszott indulásában.
A Bercsényi kollégiumban évfolyamtársával és szobatársával, Halmos Bélával közösen énekeltek és gitároztak.
József Attila verseit zenésítették meg, amelyek Sebő előadásában később is gyakran felhangzottak. A fiatal művészekre hamar felfigyeltek. Berek Kati több megzenésített versüket beválogatta az Egyetemi Színpadon bemutatott műsorába, és meghívta őket fellépni.
Ezután már együtt járták az országot, a Halmos–Sebő duó pedig idővel együttessé bővült. Műsoraikban historikus énekek, népdalfeldolgozások és énekelt versek kaptak helyet, sajátos hangzásviláguk pedig új korszakot nyitott a magyar népzene előadásában. Érdekes párhuzam, hogy több ismert magyar alkotóról és művészről sem feltétlenül gondolnánk, hogy építészeti tanulmányokkal indult a pályája.
Latinovits Zoltán és Rubik Ernő esetében is találunk ilyen kezdeteket.
Sebő Ferenc életútja jól mutatja, milyen messzire vezethet egy eredetileg más irányba induló pálya, ha a tehetség és az elhivatottság találkozik.
Építészeti munkásságának emléke egy különleges dokumentumban is fennmaradt. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményébe került diplomamunkája, a Gorsium nevű ókori római település rendezési terve.
A 1970-ben készült terv a romterület megőrzésének és korszerű hasznosításának lehetőségeit vizsgálta, egyebek mellett egy modern látogatóközpont kialakításával.
A munka ma már kordokumentumként is értékes, bepillantást ad a korszak építészeti gondolkodásába, és arra is emlékeztet, hogy Sebő fiatalon régészeti feltárásokban is részt vett.
Munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenét, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a táncházmozgalom nemzetközi jelentőségű kulturális örökséggé váljon. Emlékét művei és tanítványai őrzik tovább.
Nyitókép: Wikipédia
