Megnyílt Japánban a hazánkat bemutató épület: a Magyar Pavilon valódi kapuként tud szolgálni Magyarország megismeréséhez, tükrözve a magyar kreativitást és szakértelmet.
Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonját, amely az elsők között kapta meg a létesítési engedélyeket, és a leggyorsabban felépülő pavilonok egyike volt az expó területén.
Magyarország az idei, hat hónapon át tartó Japán-beli, oszakai világkiállításon is saját, nemzeti pavilonnal képviselteti magát. A szervezők több mint 28 millió látogatóra számítanak a rendezvény 184 napja alatt, 80 százalékukat a világ legnagyobb küldőpiacaként számontartott kelet-ázsiai régióból várják – a Magyar Pavilon így valósággal a nemzetközi figyelem középpontjába kerül, mely egyedülálló turisztikai és gazdaságfejlesztési lehetőségeket kínál hazánk számára. A tavalyi évben történelmi rekordot döntött Magyarország beutazóturizmusa: Több mint 18 millió vendég, 44 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, a budapesti repülőtér éves forgalma pedig meghaladta a 17,6 millió főt – mindez világosan jelzi: Magyarország vonzó célpont. A legfrissebb adatok tükrében pedig jól látszik, a turizmus újabb rekordév felé tart, különösen a Kelet-Ázsiából érkező beutazó forgalom tekintetében.
Ezekre a pozitív eredményekre alapozva Nagy Márton a Magyar Pavilont megnyitó sajtótájékoztatón kiemelte: „A Magyar Pavilon egyik célja a hazánk felfedezése iránti utazási vágy felkeltése. 2025 első negyedévében a teljes kelet-ázsiai vendégforgalom 40%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest, ezért is bízunk abban, hogy az Oszakai Világkiállításon való megjelenés érdemben fog hozzájárulni a térségből érkező vendégforgalom további élénkítéséhez.”
Mindezzel párhuzamosan Magyarország kiemelt stratégiai partnereként jelenik meg Japán felé,
a két ország között fennálló 156 éves diplomáciai, valamint kiváló gazdasági és politikai együttműködés alátámasztja az ország iránti befektetői kedv folyamatos növekedését, különösen annak fényében, hogy Magyarország idén új külképviseletet – konzulátust – nyit Oszakában.
A Magyar Pavilon épülete már első pillantásra magával ragadja a látogatókat: a homlokzatán sorakozó, több mint 35 ezer egyenként felhelyezett textillamella nemcsak vizuális hatást kelt, hanem egyedülálló élményt is nyújt a látogatóknak. A Magyar Pavilon így valódi kapuként tud szolgálni Magyarország megismeréséhez, tükrözve a magyar kreativitást és szakértelmet.
Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepciót megálmodótervezőcsapat vezetője elmondta: „Az oszakai Magyar Pavilon egy belső utazásra hívja a látogatót. Élményük során megtapasztalhatják a magyar népzenén keresztül a két nép kultúrájának közös motívumait, természetközeliségét és lelkiségét. Az ötfokú hangsorral az emberiség legősibb egyetemes zenei kincsére utalunk – a pentatóniára.”
Az országimázs további erősítését szolgálja a Magyar Pavilon hazai, kézműves termékekkel feltöltött ajándékboltja, valamint a bisztró stílusú étterem és borbár is, ahol a látogatók ízelítőt kaphatnak Magyarország borkultúrájából és gasztronómiai hagyományaiból. E két helyszín egyszerre hozhatja közelebb Magyarországot a látogatókhoz és mutathatja be a magyar értékeket, ezáltal hozzájárulva hazánk turisztikai és külgazdasági céljainak megvalósulásához. A Magyar Pavilon négy főbb helyszínnel várja a látogatókat: egy hazai termékekkel feltöltött ajándékbolttal, magyaros fogásokat kínáló étteremmel és borbárral, az immerzív népzenei előadást központi elemként megjelenítő kiállítási térrel, valamint a Pavilon legfelsőbb szintjén közösségi területekkel, ahol tárgyalások, konferenciák és workshopok megtartására is lehetőség nyílik.
A világkiállítás egyedülálló platformot biztosít a résztvevő országok és szervezetek közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatok mélyítésére.
Ezen a nemzetközi porondon képviseli Magyarország mindazt, amit a világnak kínálni tud: kreativitást, szakértelmet, természeti és kulturális örökséget, valamint a magyar emberek páratlan vendégszeretetét.
A pavilonban központi szerepet kap a magyar népzene, amely nemcsak hazánk kulturális örökségét erősíti, hanem a kiállítás különböző színpadaira szervezett kulturális és zenei programok révén is tovább népszerűsíti a magyar kultúrát a nemzetközi közönség számára.
A magyar jelenlétet erősíti az is, hogy Magyarország az elsők között szerezte meg a világkiállítási részvételhez szükséges létesítési engedélyeket, és a Magyar Pavilon szintén az elsők között készült el – mindössze egy év alatt. Ez a kivételes teljesítmény a magyar és japán kivitelező vállalkozók összehangolt, magas szintű szakmai munkájának eredménye, ami Magyarország országimázsára is pozitív hatást gyakorolhat, és vonzó perspektívát kínálhat mind befektetői, mind turisztikai szempontból. A világkiállításon bemutatkozó Magyar Pavilon így nemcsak kulturális és építészeti érdekesség, hanem egy olyan stratégiai befektetés is, amely hosszabb távon járulhat hozzá hazánk nemzetközi megítélésének, turisztikai vonzerejének és gazdasági teljesítményének erősítéséhez.
Forrás, fotók: közlemény
