A magyar Bauhaus építészet egyik legnagyobb port kavaró épületét most bárki megvásárolhatja. A rózsadombi ikerházat 1934-ben Fischer József és Molnár Farkas tervei alapján építették, de már a rajzok is magukra vonták a Rózsadombi Egyesület haragját. A korabeli felháborodás ellenére a „csúnya” Bauhaus házak manapság többszáz milliós árakon váltanak gazdát. A szakértő szerint ez nem véletlen, hiszen a vevők gyakran pont azokat az előnyöket keresik, amit ezek a házak ma nyújthatnak.
Az ingatlan.com hirdetései között találtunk rá az eladásra kínált házra, amely a leírás szerint egy háromszintes, 220 négyzetméteres bauhaus ikervilla saját kerttel, önálló helyrajzi számon. A Fischer József és Molnár Farkas építész tervezte, 1934-ben épült villát 398 millió forintért árulják, felújítandó állapotban. A hirdetésben ugyan hangsúlyozzák, hogy az épület a háborút is átvészelte és kifogástalan szerkezeti állapotban van, azért a mai igényekhez mérten átalakítási javaslatokat is bemutat az eladó, akinek a házban felnőtt fia – mint kiderült – szintén ismert építész.
Ahogy az ajánlatban is látható, az épület fővárosi helyi védettséget élvez, ami már a felújításnál is okozhat meglepetéseket, bár fontos megjegyezni, hogy ez a típusú védettség leginkább a ház stílusjegyeinek, külső vonásainak, külső építészeti értékének megóvásáról szól, így a belső válaszfalak, terek variálhatóak. Ennek ellenére az ilyen épületeknél a specialisták szerint érdemes minden beavatkozás előtt szakember véleményét kérni, mielőtt komoly költségekbe vernénk magunkat.
Az egyemeletes, lapostetős ikerházban eredetileg két lakás volt. Az alagsorban garázst, házmesterlakást és közös kiszolgálóhelyiségeket alakítottak ki. Mindkét lakás magasföldszintjén konyha, étkezőfülke, nappali és loggia volt, a belső kétkarú lépcsőn elérhető emeleten pedig két háló kertre néző terasszal, egy gyerekszoba és egy fürdő. Az ikerház két egymáshoz képest eltolt hasábból áll, a belsőn a bejárat fölött vasbetonlemez erkély húzódik. A kertre néző homlokzat mindkét házrészen azonos.
„A hasáb bal sarka egy oszlopra van kiváltva. A magas földszinten így kialakuló loggiára a nappali-ebédlő tércsoport »Z« alakú toló rendszerű üvegfalai néznek. Az emeleten ugyanez a nyílás a hálók teraszához tartozik: attika gerendák veszik körül és nincsen lefedve. A párkány nélküli homlokzatot nemesvakolat borítja, s a Halaman János asztalosárúgyár ablakai, tolóablakai tagolják, a teraszok és loggiák mellvédjét acélcső fogódzó egészíti ki” – olvasható a védettségi adatlap leírásában.
A rózsadombi csúnya ház botrány
Az 1930-as évek közepére a Bauhaus felforgatott mindent, és ez a hirtelen változás, az egyre sokasodó modern házak sora nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Füst Milán Kossuth-díjas író, költő például egyik naplóbejegyzésében arról írt, hogy az egyszerűségre, dísztelenségre, tiszta formákra való törekvés, nemes művészi szándék, csak éppen ebben az esetben kicsit sok a jóból. Márai Sándor író, költő, újságíró pedig konkrétan egyik 1934 februárjában írt cikkében kifejtette, hogy egyáltalán nem büszke arra, hogy magyar munkatársak is segítettek megalkotni a Bauhaus stílusát. Sőt a Breuer Marcell féle csőbútorokat „udvarias kortársi elnézéssel szemléli, de szívében őszintén utálja.”
A helyi elitből, városházi döntéshozókból és konzervatív építészekből összeállt Rózsadombi Egyesület 1934-ben hangot is adott nemtetszésének. Érdekesség, hogy a
heves vitát éppen a hirdetésben szereplő Palánta utca 15/A-B számú ikerház robbantotta ki.
A Csúnya házak rohama a gyönyörű Rózsadomb ellen – Ellentámadásra készül a Rózsadombi Egyesület című írásukban így fogalmaztak az egyesület tagjai a kialakult helyzetről:
„Budapest épületei között nagyon sok az újonnan épült stílusok szolgai utánzata. Az újonnan épült házak és villák pedig Budapest legszebb pontjait elcsúfítják. Különösen áll ez a Rózsadombra, amelynek csodálatos fekvését minden világváros megirigyelhetné tőlünk. Ezt a veszedelmet a Rózsadombi Egyesület is felismerte, és amint értesültünk, beadvánnyal fordult a Közmunkatanácshoz, és védelmet kért az új építkezések stílusa ellen, amely gyakran nagyon szánalmas színben tünteti fel a magyar építészetet.”
A botrányt kavaró, most eladó ikerházat Szenes Endre, az egyik legnagyobb hazai terménykereskedő cég vezetőjének megrendelésére tervezte a két híres építész közös irodája. A Szenes-villa a pereskedés hatására végül egy módosított terv alapján épülhetett csak meg és
egy emelettel alacsonyabb lett, mint az eredetileg elképzelt ház.
A garázst a föld alá kellett süllyeszteni, hogy ne vegye el a mögötte lévő épület panorámáját. (Ez az épület mára már nem is létezik.)
Már nem csúnya, hanem menő? Plusz pénzt fizetnek a Bauhausért
Bár nem tűnik annyira meglepő fordulatnak, hiszen a régi divathullámok rendszerint újra megjelennek az életünk különböző területein, a Palánta utcai villa és a rózsadombi Bauhaus házak botránya után mégis erős kontrasztot mutat, hogy a hirdetési portálokon egyre gyakrabban jelennek meg olyan ajánlatok, ahol a „Bauhaus” látszólag egyfajta hívószó, értékemelő tényező.
A témáról Balogh Lászlót az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét kérdeztük, aki elmondta hogy az ingatlanpiacon a trendek nagyon lomhák, viszont folyamatosan változnak és ez nemcsak az árakra, hanem a vásárlók preferenciáira is igaz.
„A Bauhaus épületek és lakások újbóli népszerűsége két okra is visszavezethető. Az egyik fő szempont az ingatlanok lokációja, mert ezek tipikusan olyan helyeken épültek, ami mostanra már belvárosi vagy kiemelten felkapott lokációnak számít a vásárlók körében”
– fogalmazott.
A szakértő szerint a népszerűség másik oka pedig az lehet, hogy a Bauhaus stílust lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképp felismerhető. Ezzel szemben Budapesten nagyon sok olyan épület van, aminek egyik hiányossága maga a stílus.
