Kétségtelen, Budapest Európa egyik legszebb városa. Ám azokról a monstrumokról, mutánsokról és mumusokról csak ritkán esik szó, amik mindent megtesznek azért, hogy letaszítsák a fővárost a trónról. Terítéken: Budapest top 10 legcsúnyább épülete, most szavazással!
A szépség természetéből adódóan szubjektív tulajdonság, de mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt. Alábbi cikkünkben – a 10 megosztó után – most azt a 10 kivételt mutatjuk be, amik valószínűleg az összes budapesti lakos szemét szúrják. A 70-es évek szellemházai, XXI. század lakóparkok és halva született épületkiegészítés – íme, a Hely.hu toplistája Budapest 10 legcsúnyább épületéről!
Óbudai faluház
Kezdjük azzal, ami után már csak rosszabb jöhet. A faluházat szinte mindenki arról ismeri, hogy Magyarország legnagyobb összefüggő lakóépületeként tartják számon, a 60-as évek végétől kezdődő panelprogramot ismerve pedig nem meglepő, hogy a faluház a III. kerületbe került.
Az eredetileg természetesen panelszürke sort a 2010-es években felújították, a kék-zöld-fehér szigetelés pedig sokat segített a külcsínen. Bármennyire is nagy előrelépést jelentett a lakhatási viszonyok szempontjából a korabeli Óbudán a ház, ahol közel 900 lakásban mintegy 3000-en élnek, a valódi tragédiát a régi, egyszintes házikók elbontásával a korábbi utcák, városrészek, közösségek felszámolása jelentette, melynek egyik szimbóluma ezen építmény is.
MTA Kutatóház, Budaörsi út
Az ember azt hihetné, Belgrádba érkezett, amikor meglátja a 70-es évekbeli magyar építészet egyik legemlékezetesebb termékét, a Budaörsi úti MTA-kutatótornyot. Az MTA elhelyezésére eredetileg több, egymás melletti épületet terveztek, ám a telek adottságai miatt végül egy torony megépítésére került sor.
Hogy újonnan hogy nézett ki az épület, talán már mindegy is, hiszen manapság az egész homlokzatot sötét kosz borítja, ami ráadásul a torony magányos elhelyezkedése miatt már messziről látszódik. Mindezt tetézi, hogy kihasználtsága is alacsony, így még inkább kísérteties a torony.
Kálvin Square Office Building
Ki gondolta volna a világháború végeztével, hogy nem Budapest ostroma lesz a legrosszabb dolog, ami a Kálvin térrel történhet? Az egykori piactér már akkor is a város egyik forrópontjának számított, amikor megkezdődtek a városfalakon kívüli építkezések, a Nemzeti Múzeum, a közeli oktatási egységek, a Vásárcsarnok pedig garantálták, hogy mai napig központi szerepet töltsön be a város szerkezetében.
Ehhez képest az 2004-ben befejezett irodaház tolakodóan emelkedik a tér fölé, a homlokzat kialakítása pedig bravúrosan olyan benyomást kelt, mintha be akarná kebelezni az összes arra járót. A budapestiek és az itt megforduló turisták ennél jobbat érdemelnek.
Waterfront City lakópark, Óbuda
Amikor a hongkongi Kowloon Walled City egymásra halmozódott, házilag összetákolt épületeit lebontották a 90-es években, senki sem gondolta volna, hogy egy nap ezeket próbálják meg majd újraalkotni Óbudán.
Márpedig a Waterfront City lakópark esetében pont ez sikerült: az egyébként igen légies kialakítású lakásokat magukba foglaló házak olyan közel épültek egymáshoz, hogy a lakók gyakorlatilag megosztják életterüket a szomszédokkal, akik számára a hatalmas ablakok és a nyitott erkélyek tökéletes betekintést biztosítanak a másik mindennapjaiba. És ne feledkezzünk el a hely szelleméről sem: a sötétszínű lakóházak úgy gyűrűzik körbe az egykori szeszgyár műemléki besorolású kéményét, hogy az kívülről szinte teljesen láthatatlanná vált.
Marina-parti lakópark, Újpest
Hasonlókat lehetne arról a lakóparkról, illetve lakóparkokról is elmondani, amik a IV. kerületi Marina-parton épülnek. Az ilyen típusú ingatlanokat magukba foglaló épületekhez azonban célszerű mielőbb hozzászokni, hiszen az építésük immár több mint 15 éve szakadatlanul folyik, és egyelőre nem látni jelét annak, hogy a munkálatok befejeződnének.
Hamarosan tehát mindannyian ilyen és hasonló városrészekben tengethetjük majd mindennapjainkat. Viszont van egy rossz hírünk is – nincs annyi barber shop és biobolt, ami elsumákolhatná: ha a Marina Cityben van lakásod, továbbra is Újpesten élsz. (Bár ez lehet, hogy csak a Fradi-drukkereknek fáj.)
Szent István téri irodaház
Az elmúlt években intenzív viták folynak a magyarországi modern építészet örökségeinek jövőjéről. Maradjanak vagy menjenek? Bár szép számmal akadnak azok, akik a modern épületek mellett állnak ki, a Szent István téri irodaház veszedelmes fegyvert ad a stílust ellenzők kezébe.
Budapest egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának, a Szent István-bazilikának közvetlen közelében olybá tűnik, mintha a szürke téglatestet a 70-es években piti bosszúból rakták volna a térre. A házzal, bár nem különösebben inspiráló külsővel rendelkezik, bárhol máshol talán önmagában még nem is volna nagy gond, de a környező, lényegesen esztétikusabb épületek által felállított kontraszt katasztrofális következményekkel jár.
Villányi úti ÁVF-épület
Mindannyian ismerünk olyan macskát, akinek kiguvadt szemei mellett lógó pofája és ráncos homloka van, de nem pisil az ágyra, nem eszik bele az asztalon hagyott maradékba és szorosan hozzánk bújik, amikor betegek vagyunk. Ez a ház is kicsit ilyen: kívül csúnyácska, ám legbelül üvegmozaikot rejt, amelyet Krizsán István jegyez.
Ám ez esetben a cica nemcsak csúnyácska – a metafora tárgya korábban pártbizottsági igazgatóság, majd pártszékház is volt, most pedig nagy rá az esély, hogy végleg elbúcsúzhatunk tőle. Hiszen mint megírtuk: az Általános Vállalkozási Főiskola egykori épületét hamarosan elbonthatják, a helyére pedig társasház kerülhet.
OTP-lakóház, Krisztina tér
Egy lakóház esetében a legfontosabb szempont talán az, hogy kik számára és milyen mennyiségben biztosít lakhatást, az esztétika nem mindig elsődleges szempont, azonban az is vitathatatlan, hogy a Krisztina téri toronyház nem tartozik a legcsalogatóbb hatású konstrukciók közé. Egy előnye azonban mégis van, ha belépünk a kapuján: legalább nem kell kívülről néznünk az OTP-monstrumot.
A háború utáni károk alapos átalakításokat hoztak a városkép tekintetében, az 50-es, 60-as, 70-es években pedig kijelölték azokat a csomópontokat, ahova toronyházakat helyeznek majd el. Ez a ház a hatvanas évek második felére készült el és kifejezetten barátságtalan színekben pompázik, ami különösen nagy kár, hiszen magasan kiemelkedik a közvetlen környezetéből.
Gyorskocsi utca 5–7.
Nem ritka, hogy egy épület külsejében tükrözi a funkcióját. Ám ezt a koncepció könnyen balul sülhet el, ha az épületet elsősorban számítógépek és „adatelőkészítő rendszerek” elhelyezésére hozzák létre. A hetvenes évek legvégén átadott, és jelenleg gazdátlan épület egykoron az Országos Műszaki Könyvtárhoz tartozott, majd a Műegyetemhez került, de kihasználatlan, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy a mélygarázs kettő darab gépkocsi befogadására alkalmas.
Mondjuk ez így is kettővel több, mint ahány ember ide be szeretne lépni, hiszen az épület sötét, sűrűn bordázott burkolata valamilyen számítógépes komponens benyomását kelti, mégha egy tágabb térben akár jól is mutathatna, a szűk utcában cseppet sem megnyerő.
Rákóczi út 52.
Utolsó jelöltünk némileg kivételt képez, hiszen itt az eredeti épület tökéletesen beleillik a Rákóczi út összképébe – a problémát az a kiegészítése jelenti, amit a 60-as években pakoltak a tetejére. A ház alját érintő árkádosítás még elfogadható, de mesterséges „kalapja” még csak kísérletet sem tesz arra, hogy illeszkedjen a Kauser József és Gyula által tervezett alaphoz, a végeredmény pedig kifejezetten zavarba ejtő.
Az ablakok elosztása, a homlokzat stílusa teljesen eltér az elődök munkájától, a helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a Kauser-féle örökség manapság pocsék állapotban van – láthatjuk mindezt a főváros egyik legfrekventáltabb útja mentén.
Ezek tehát a jelöltek, de melyik kerül ki nyertesen? Melyik Budapest legcsúnyább épületeinek is legcsúnyábbika? Szavazzatok ti!
Szerinted melyik Budapest legcsúnyább épülete?
Összegyűjtöttük Budapest 10 legmegosztóbb épületét is. A listán a Lehel Csarnok, a MOL Campus és a Duna-parti hotelek mellett sok vitát keltő épület is szerepel: Ezekről itt szavazhattok!
