Több mint 300 ezüstérmét találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán.
Különleges leletre találtak Fejér vármegyében. A megyei múzeum kutatói Kincsesbánya várának udvarán találtak több mint 300 ezüstérmét. A kincs az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik és egy edényben volt elrejtve.
Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója a leletről azt mondta:
„Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra.
Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk.”
A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve. „Koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha esetleg egy erszényben vagy szütyőben voltak” – emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész.
A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.
Székesfehérvártól 20 km-re északnyugatra, Kincsesbánya határában két középkori várhely is található egymástól pár száz méterre a völgy két oldalán: Kincsesbánya Kopasz-hegy és Kincsesbánya Vaskapu. A kutatók által Vaskapu várnak elnevezett erősség a fehérvárcsurgói víztározótól délre mintegy 3-400 méterre, a Vontató-hegy egy kisebb, 160 méter magas teraszán található. A vár építésének kora, építtetője nem ismert.
