A híres Esterházy család kastélya a 18. században épült és évszázadokon át a kulturális élet egyik központjául szolgált Magyarországon. Az épület egyszerre volt lakóhely és a művészetek, illetve a tudományok támogatására szánt események helyszíne, ahol vendégül látták a korszak elitjét, művészeket, zeneszerzőket és írókat is.
A tatai Öreg-tó partján, a vár szomszédságában álló késő barokk Esterházy-kastély a 18. század második felében épült, és egészen 1945-ig az Esterházy család birtokában volt. A város a tata-gesztesi uradalom központjaként kiemelt jelentőséggel bírt a család számára.
A kastély falai között zajlottak a család mindennapjai, de itt fogadták az uralkodókat, diplomatákat és előkelő vendégeiket is.
Többek között olyan látogatói voltak az épületnek, mint I. Ferenc császár, I. Ferenc József császár és király,
II. Vilmos német császár, valamint IV. Károly császár és király. A kastély a magyar történelem fontos eseményeinek helyszíne volt: katonák százai vonultak el előtte, és haditanácsokat tartottak benne, így például a szabadságharc idején Görgey Artúr is itt tervezte meg hadműveleteit.
Farsang a kastélyban: jelmezbálban a Festeticseknél
A tatai Esterházy-kastély
A kastélyt szemlélve nem nagy meglepetés, hogy ilyen sokszínű történetet tudhat maga mögött. A díszudvar körüli lakószárnyakon kívül kocsiszínek, istállók és saját színház is tartozott hozzá, melyet a híres Fellner és Helmer cég tervezett, akikhez a budapesti Vígszínház és a bécsi Konzerthaus is köthető. A kastély a környező tájjal harmonikusan kapcsolódott össze, a kompozícióba belefoglalva a tatai várat és az Öreg-tavat, így
a kastély egyszerre volt otthon, reprezentatív központ és látványos tájkompozíció.
A kastélyban élő Esterházyak életét a gazdag enteriőrök, díszes szalonok, a színház és a kulturális rendezvények szövevényes világa jellemezte, mely egyszerre tükrözte a család társadalmi rangját és a korabeli nemesi élet fényűzését.
A tatai Esterházy-kastély falai között a 19. század végén rendszeresen tartottak fényűző ünnepségeket. A Pesti Napló 1891. decemberi beszámolója szerint gróf Esterházy Miklós karácsonyi ünneplése keretében színházi magánelőadásokkal és jelmezes bálokkal szórakoztatta vendégeit. Az eseményen jelen voltak többek között a Szapáry, Edelsheim-Gyulay, Mitrovfsky és Zichy családok tagjai, valamint olyan kiváló művészek, mint Ábrányi Lajos és Klimp Gusztáv festőművészek, illetve Wurmb zenetanár Bécsből.
A mulatságot magyarul és németül tartott színi előadások színesítették, de
az esemény egyik különösen emlékezetes pontja a hétfő esti jelmezes „paraszt bál” volt,
ahol a jelenlevők és a helyi színházi társulat tagjai rögtönzött tánccal, énekkel és komikus produkciókkal szórakoztatták magukat.
A jelmezalakok között maga a ház ura, gróf Esterházy Miklós kocsmárosként, gróf Szapáry Géza tiroli parasztként, br. Edelsheim tiroli vadászként, gróf Esterházy Móricz szegény legényként, gróf Esterházy Ferencz szabadságolt, jókedvű „frájter” szerepében tűnt fel. Más vendégek vasúti konduktőrnek, magyar csaplárosnak vagy cigányleánynak öltözve színesítették a báli kavalkádot. Lunlay pedig egy főúri sportsman érdekes maszkjával mulattatta a közönséget.
A bált a beszámoló szerint nyüzsgő vidámság, kitűnő zene és reggelig tartó tánc jellemezte, miközben a vendégek és a művészek közös játékukkal egy pillanatra életre keltették a főúri élet bohém oldalát.
Milyen jelmez passzolna az Esterházy-kastélyhoz?
Ha a tatai Esterházy-kastély hangulatához illő mai farsangi jelmezről álmodunk, érdemes a múlt eleganciáját és a játékos kreativitást ötvözni. Egy korabeli főúri öltözék vagy egy színes, történelmi ihletésű paraszt- vagy polgári jelmez tökéletes választás lehet, amely a kastély falai között egyaránt idézi a gazdag bálokat és a vidám, improvizált szerepjátékokat. A mesterséges intelligencia szerint, viszont egy ilyen jelmez illene leginkább az Esterházy-kastély báljába.
Forrás: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., Arcanum: Pesti Napló 1891. december