Ferenc pápa utolsó kívánsága nemcsak a szerénységéről, de hitvallásáról is tanúskodik: végső nyughelyéül a Santa Maria Maggiore-bazilikát választotta – azt a templomot, amely legjobban kifejezi Szűz Mária iránt érzett tiszteletét. A bazilika azonban sok más szempontból is különleges.
Róma egyik legszebb és legkülönlegesebb temploma, a Santa Maria Maggiore bazilika az elmúlt napokban ismét a világ figyelmének középpontjába került:
Ferenc pápát kívánsága szerint itt helyezik örök nyugalomra.
Ez a döntés jelentősen eltér a pápai temetkezési hagyományoktól, hiszen ő lesz az első egyházfő 1903 óta, akit nem a Szent Péter-bazilikában temetnek el – utoljára XIII. Leó pápa döntött így, ő szintén ebben a templomban nyugszik.
Ferenc pápa kérésére sírja rendkívül egyszerű lesz: nem díszítik majd faragott márványszobrok, sem cirádás betűk, csupán a latin „Franciscus” név. A hírek szerint a bal oldali mellékhajóban, a Szent Pál-kápolna és a Sforza-kápolna között temetik majd el, egy szerény helyen, amely korábban gyertyatartók tárolására szolgált.
Szűz Mária legnagyobb temploma
A Santa Maria Maggiore a legnagyobb Máriának szentelt templom Rómában, egyben a négy pápai bazilika egyike. Alapításához legenda fűződik: Szűz Mária álmában megjelent Libériusz pápának és azt mondta neki, alapítson ott templomot, ahol másnap reggel, egy augusztusi napon havat talál. Reggel az Esquilinus-dombon valóban hó volt, ebbe rajzolta bele a pápa a bazilika alaprajzát.
A különös havazás 432-ben történt, közvetlenül az efezusi zsinat után, amely kimondta, hogy Szűz Mária Istenszülő. A belső tér mai napig őrzi ókeresztény karakterét: az eredeti mozaikok, a márványoszlopok és a letisztult térszerkesztés lenyűgöző időutazást kínálnak. Hiába áll az épület a nyüzsgő Termini pályaudvar közelében, belépve falai közé egészen más világba csöppen az ember: itt évszázadok hite, művészete és reményei fonódnak össze.
Aranyból, az Újvilágból
A mennyezet különösen figyelemre méltó: a 15. századi, aranyozott kazettás famennyezetet VI. Sándor pápa rendelte meg Antonio da Sangallo mestertől. A hagyomány szerint az itt felhasznált arany az első amerikai aranyszállítmányból származik, mely a spanyol király ajándéka volt. Így, hogy az első amerikai pápa is ebben a templomban nyugszik majd, ez a történet új, megható réteggel gazdagodik.
Akik már itt nyugszanak
Ferenc pápa nem lesz egyedül: a bazilikában korábban eltemetett pápák közül a legismertebb XIII. Leó (1878–1903), akit szintén a bal oldali mellékhajóban temettek el. Ő volt az első „modern” pápa, aki előremutató társadalmi tanításairól vált emlékezetessé. Ferenc pápa szellemisége sok tekintetben rokon az ő tanításaival, így temetkezési helyük közelsége is szimbolikus.
Egy valódi, élő templom
A Santa Maria Maggiore különlegessége, hogy a turisták áramlata ellenére sem veszítette el élő, szent karakterét. Rómaiak ezrei látogatják naponta, elsősorban azért, hogy imádkozzanak a Salus Populi Romani – a római nép egészségének védelmezője – címet viselő Mária-kép előtt.
A kép a Szent Pál-kápolnában található, és a hagyomány szerint Szent Lukács festette.
A számos átfestés miatt kora nehezen állapítható meg, de valószínűleg 11. századi, tehát helyén korábban egy másik ikon lehetett. Ez vallási értékéből azonban nem von le, számos megmagyarázhatatlan gyógyulás kötődik hozzá.
A képhez egy különös csoda is fűződik: a 6. században, a iusztiniánoszi pestisjárvány idején a pápai körmenet során e szentképet hordozták végig a városon, imádkozva a járvány megszűnéséért.
A legenda szerint Nagy Szent Gergely pápának látomása volt, amelyben a Hadrianus-mauzóleum tetején álló Szent Mihály arkangyal visszahelyezte hüvelyébe a büntetés kardját, tehát véget vetett a pestisnek.
Mivel a járvány a körmenet után valóban alábbhagyott, a pápa köszönete jeleként a Hadrianus-mauzóleum tetejére Szent Mihály-szobrot rendelt, így született meg az Angyalvár.
Műkincsek és ereklyék
A bazilikában felsorolhatatlanul sok műkincs és ereklye található, és nemcsak pápák, de más nagyságok is nyugszanak itt.
Többek között itt van eltemetve Gian Lorenzo Bernini, a barokk Róma zsenije is – meglepően szerény sírban, egy lépcsőfok alatt, a pápai oltár közelében.
Bernini olyan műalkotásokat adott Rómának, mint a Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa vagy a Szent Péter-bazilikát díszítő baldachin. Ebben az épületben is van több munkája, például IV. Fülöp spanyol király bronzszobra a loggiában.
A már említett Szűz Mária-ikon mellett a templom legfontosabb kegytárgya a főoltár alatti confessióban látható a jászol-ereklye, mely a legenda szerint Krisztus születésének helyéről származik. Az öt ácsolt fadarabból álló ereklyét egy IX. Piusz pápa által rendelt 19. századi, kristályból és ezüstből készült ereklyetartóban őrzik.
Méltó nyugvóhely
Ferenc pápa életében is hangsúlyos volt a Szűzanya tisztelete – gyakran látogatott el a bazilikába, különösen utazásai előtt és után. Hogy végső nyughelyéül is ezt választotta, az egyszerre vall hitéről, személyes kötődéséről és arról a szerénységről, amely pápaságát jellemezte.
