Ezer év magyar történelme néz le ránk e falakról: cikksorozatunk következő része, amelyben az E-Örökség magyar műemlékes adattár izgalmas tartalmaiból válogatunk, Baranya vármegyébe kalauzol minket és Pécsvárad építészeti kincseit mutatja be.
Az E-Örökség honlapja egy teljességre törekvő, állami műemlékes adatbázis, amely most elindulva megyékre és településekre lebontva, könnyen kereshető módon mutatja be hazánk védett épített örökségének minden elemét. A sok ezer műemlék tárháza igazi kincsesbánya és érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődő szakértőknek, valamint a hazai örökség rajongóinak. A Hely.hu most sorozatot indít az E-Örökség tartalmainak bemutatására. Ezen a héten Baranya vármegyébe látogatunk el.
Ha Baranya vármegyében járunk, érdemes ellátogatni a Pécs mellett Pécsváradra is: a nagyváros hírneve kissé elhomályosítja, pedig
ez a kisváros is bővelkedik történelmi emlékekben.
A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt magyar területen. Az elsőt, a pannonhalmi apátságot 996-ban alapította Géza fejedelem, amely azóta is töretlen hírnévnek örvend. Géza fejedelem fia, Szent István király követte édesapja politikai törekvéseit: Koppány legyőzését követően Pécsváradon, vagy ahogy a legkorábbi említésekben szerepel, a Vas(as)hegy lábánál alapított bencés monostort a Szent Benedek-rendieknek 1015-ben ott, ahol korábban édesapjának udvarháza és két királyi kápolna is állt. A születő királyság számára létfontosságú volt a kereszténység megszilárdítása, ehhez külföldről hívtak térítő papokat.
Az itt szolgáló első apát a bajorországi születésű Asztrik volt (később Esztergom, majd Kalocsa püspöke), Szent István őt küldte Rómába II. Szilveszter pápához, a tárgyalások pedig olyan sikeresek voltak, hogy Asztrik koronával tért haza a magyarság első királya számára. Érdekesség, hogy közel száz év elteltével e falak közt rejtegették Vak Bélát, a későbbi II. Béla királyt, akit Könyves Kálmán, saját nagybátyja megvakíttatott, hogy alkalmatlanná tegye őt az uralkodásra. Béla hálából a menedékért adományokkal látta el a szerzeteseket, és uralkodása alatt igyekezett jó viszonyt ápolni az egyházi vezetőkkel.
Az épületegyüttesnek tehát komoly történelmi múltja van: maga az altemplom is egészen különleges, mert a szokásostól eltérően nem süllyesztették a földbe. Eredetileg háromhajós lehetett:
a szentélyében látható az Árpád-korból fennmaradt legelső középkori falfestmény,
egy szentet vagy angyalt ábrázoló férfialak tekint le a látogatóra. A boltozat azonban beomlott: tudható, hogy 1157-ben tűzvész pusztított. A későbbiekben a várkápolna fölé emeletet építettek, a monostort pedig helyenként bástyákkal tagolt védőfallal vették körbe, így jött létre maga a vár. Pécsvárad a későbbiekben töretlenül fejlődött, valamikor a 14. század elején új épülettel bővült a szerzetesek számára, néhány évtizeddel később pedig felépült Jordán apát reprezentatív palotája is.
Amikor híre jött a törökök térhódításának, az akkori apát - az utolsó az apátság történetében -, Martinuzzi Fráter György a monostorvárat inkább megrongáltatta, csak hogy ne legyen a betolakodók hasznára. Pécsvárad 1543-ban került török kézre, de innentől az épületegyüttes jelentőségét vesztette, a törökök sem tudtak vagy akartak vele mihez kezdeni, és inkább Szigetváron rendezkedtek be tartósan. A török kor után is romos, elhanyagolt állapotban volt, a terület akkorra gyakorlatilag el is néptelenedett. Pécsvárad számára a fellendülést a 18. századi főként német betelepítés jelentette. A várban ekkoriban került sor egy nagyobb átépítésre is, főleg ennek az emlékei látható ma is.
A volt apátsági épület mai alakjában 18. századi, barokk stílusú, gótikus részletekkel.
Szállodaként, étteremként és múzeumként funkcionál jelenleg.
A közalapítványi birtokközpont, azaz a vár 1945-től az állami erdészet központja lett, amely 1969-ig maradt a falak között. A régészeti kutatások a monostor területén 1957-ben kezdődtek és 1987-ig tartottak. Azok során feltárták és láthatóvá tették a török időben ledőlt épületek alapfalait, restaurálták a 10. századi épületet, benne a kápolnát, kialakították a kőtárat, látogathatóvá tették a monostor megmaradt részeit. Az 1980-as évek végén alakították ki a korábbi irodák helyén az éttermet, a fölé épült manzárdtető alatt a szállodát.
A régi bejáraton belépve ezer esztendő zúdul ránk egyszerre a magyar építőművészetből. A történelmi atmoszféra jól érzékelhető: az eredeti falmaradványok, a középkori ablakok, a román kori földszint és az emelet barokk architektúrája izgalmas betekintést engednek a magyar múltba.
A vár ágyútorony részében található az István Király Szálló, emellett konferenciaközpont és vármúzeum is ki lett alakítva. Pécsvárad szép fekvése, történelmi értékei miatt mindenképpen bakancslistás hely.
Az E-Örökség oldalán található térképen könnyen tájékozódhatunk a környék közelében lévő további műemléki épületekről is.
Forrás: E-örökség
Fotó: E-örökség, Wikipedia
