A SAGRA Architects terve a kortárs építészet eszközeivel idézi meg az alföldi hagyományokat Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházának szomszédságában. Az elképzelés II. díjban részesült az új kulturális központra kiírt tervpályázaton. A pályaművet a tervezők szavaival mutatjuk be.
A hagyományos építészeti elemek, mint a meredek magastetők és a téglaburkolatok modern formában születnek újjá,
az intenzív kapcsolat a természettel és a környezettel pedig időtlen hangulatot kölcsönöz a tereknek.
A terv egyszerre őrzi a múlt értékeit és válaszol a 21. századi igényekre, új lehetőségeket nyitva a helyi közösségi és kulturális élet számára.
Tervezési alapgondolat
A tervezők az építészeti koncepcióval a hagyományos értékekben gyökerező mai, kortárs építészeti kifejezőeszközökkel létrehozott épületegyüttest álmodtak meg úgy, hogy az Petőfi Sándor szülőházához méltó környezetet teremtsen, és annak érvényesülését elősegítse. A tervezett épületek nyitottsága és intenzív kapcsolata a Petőfi Szülőházzal és a környezettel olyan közösségi tereket hoz létre, amelyek vonzók és lehetőséget adnak a személyes találkozásokra.
A tervezett épületek a hagyomány folytonosságát teremtik meg,
a hagyományos értékek megújulva, mai nyelven megfogalmazott architektúrában élnek tovább. A Kulturális Központ és az új Petőfi Sándor Városi Könyvtár építészeti koncepciója és kialakítása révén erősíti a Petőfi kultuszt. A területalakításnál fontos szempont volt a városszövetbe ágyazás úgy, hogy a tervezett épületek a környező léptékhez igazodva, a közösségi és kulturális élet saját identitással bíró épületei legyenek. A tervezett épületek illeszkednek a meglévő környezetbe, a kisvárosi miliő építészeti karakterébe, kortárs megfogalmazásukkal, egyediségükkel a Petőfi tér építészeti minőségét emelik.
Építészeti koncepció
Az új könyvtár épületének elhelyezésével a tervezők a régi utcavonal megjelenését keltik életre, és a rendezvénytérnek térfalat alkotnak.
A könyvtár épület építészeti koncepciójánál fontos volt, hogy a Petőfi-szülőházzal szoros kapcsolatot alakítsanak ki, így architekturális kialakítását, térkapcsolatait és funkcionális elrendezését, valamint megnyitásait többek között ez vezérelte. A rendezvénytér kiszolgáló helyiségeit magában foglaló épületrész a könyvtár épületével építészeti egységet alkotva a rendezvényteret a régi utcavonal mentén határolja, a panel épület elé belógva a rendezvénytér felől ad kedvező építészeti arcot.
A Kulturális Központ építészeti koncepciója, hogy egy befogadó, a rendezvénytér felé megnyíló, architekturális kialakításában a tervezett könyvtárépülettel szerves egységet képező épület jöjjön létre.
A beépítési koncepciónknak köszönhetően egy jó arányú és jól használható rendezvénytér születik. A rendezvényteret a meglévő Petőfi Sándor tér parkos részének folytatásaként alakítják ki, melyet észak-keletről a Petőfi szülőház és az új könyvtár épülete, dél nyugatról pedig az új Kulturális Központ határol.
A tér déli pontján egy kilátótornyot terveztünk, mely kedvező rálátást biztosít a Petőfi szülőházra és a rendezvénytérre,
kijelöli a tér sarokpontját és egyben a tér alatti mélygarázshoz és a rendezvénytér vizesblokkjához biztosít gyalogos megközelítést lépcsővel és lifttel.
Környezetalakítás
A környezetet az építészeti kialakítással szoros összefüggésben gondolták ki. A tervezett közterek, udvarok, zöldterületek, burkolt terek mind a közösségi élet színteréül kívánnak szolgálni és jól élhető helyszíneket szeretnének biztosítani.
A környezetalakítás minden területén igyekeztek az intenzív zöldfelületek kialakítására, a különböző minőségű és használati intenzitású funkcióknak megfelelően. Szem előtt tartották az építészeti és környezetrendezési koncepció kialakításánál is, hogy a meglévő egészséges fák megmaradjanak, így a beépítéseknél ezt is figyelembe vették. A rendezvénytérre továbbá egy öntisztuló tavat is terveztek, melynek vízfelülete a mikroklímára gyakorol kedvező hatást.
A környéken végigfutó Petőfi-vonal kibővítése a környezetrendezési koncepció része.
A meglévő részeken a térkő burkolatot lecserélve, az új területekkel egységesen, mészkő kockakő burkolattal kerül kialakításra a Petőfi-vonal.
A vonalra szervezett meglévő és új emlékek, a költő kevéssé ismert arcát bemutató idézetek sajátosan fűzik fel a különböző térrészeket, hangsúlyozva a költő és a város szoros kötődését. A vonal fizikailag a burkolatban jelenik meg, amely összeköti a Petőfi Sándor életével, személyével kapcsolatos helyszíneket: a szülőházat, az édesapja mészárszékét, a templomot, ahol megkeresztelték, a Petőfi Sándor Múzeumot, a költő egészalakos szobrát és az életében fontos személyek szobrait. A vonalat bizonyos pontokon kőtáblák szakítják meg, amelyekre Petőfi idézetek kerülnek.
A Petőfi vonal állomásait megtartják és bővítjük két újjal.
Az egyik az új tervezett kilátó terasz, ahonnan a teljes rendezvényteret belátni, látni a térburkolatban kirajzolódó gólyák vándorlási útvonalát és rálátni Petőfi szülőházára. A másik a Kulturális Központ előtt elhelyezett tábla Petőfi A gólya című versével.
A térrendezés részeként a Petőfi-ház előtt végigfutó egykori utca újra látható lesz. Az utca és a tervezett új könyvtár épület előterét kiskockakő burkolattal látják el. A meglévő, elbontott gránit térburkolat az új burkolatba beépítve közösségi játékként jelenik meg a rendezvénytéren, mely így rendezvény hiánya esetén is többféleképpen használható. A térburkolatban megjelenő vonalhálózat, mely a burkolatba integrált finombeton térburkolati elemekből áll, a gólyák vándorlási útvonalának leképezése.
A gólyák vándorlásának két kiemelt időpontja nemzeti ünnepeinkkel esik egybe. A téli vándorlás kezdete augusztus 20., a visszaérkezés március 15. A gólyák vándorlási útvonalát bemutató vonalak mentén a vándorlási adatok burkolatba süllyesztett réz feliratokként jelennek meg. A rendezvénytér déli részére tervezett kilátótorony tetején biztonságos fészkelő helyet alakítunk ki a gólyák számára. A térre kerülő növények és a tó szintén a gólyák javát szolgálja.
Funkcionális rendszer
A tervezők az épületeket úgy alakították ki, hogy jól átlátható térrendszerük és tisztán szerkesztettségük által funkcionálisan maximálisan kielégítsék az elvárásokat. Kerülve a kihasználatlan, fölösleges területeket, gazdaságos és jól használható épületek létrehozása volt a cél.
Mind a Kulturális Központ, mind az új Könyvtár térkapcsolatai sokrétűek, használati lehetőségeik rendeltetésüknek, szerepüknek megfelelően differenciáltak, a belső és a külső intenzív kapcsolatban van egymással.
Kulturális Központ
A földszinten az épületbe lépve a multifunkciós előcsarnokba, az agorába jutunk, mely a megérkezés színtere, de alkalmas kiállítások megtartására is.
Az előcsarnokból jól átlátható az épület funkcionális rendszere, itt található a recepció, a ruhatár, a büfé. Szemben az épület főbejáratával az agorából nyílik a multifunkcionális rendezvényterem.
A színpadegyüttes mellett helyezkednek el a működtetéséhez szükséges funkciók. A színpad, illetve a díszletraktár könnyen, praktikusan megközelíthető. A színpadtechnika alkalmas színdarabok, koncertek, hangversenyek, reprezentatív események, rendezvények lebonyolítására. A terv magába foglal forgószínpadot is, illetve személyi süllyedőket és teher süllyedőket. A zenekari árok egyben és részletekben is mozgatható. Szintén az előcsarnokból érjük el a mozitermet, a cukrászdát és az éttermet. Az étterem és kávézó külső, közvetlen bejárattal is rendelkezik.
A jobb oldali épületrész első emeletén kap helyet az étterem emeleti fogyasztó tere mellett a konferenciaterem, a második szintjén az összenyitható tánctermek és ezen a szinten vannak a ruha- és kellékraktárak. Az előcsarnok bal oldalán lévő épületszárny első emeletén találhatóak az irodák és a stúdiók, a második emeleten pedig a rendezvénytermek.
Új Petőfi Sándor Városi Könyvtár
A könyvtár rendezvénytér felől nyíló bejárati teresedéséből lépünk be a fogadótérbe.
A könyvtár térszervezésénél és funkcionális kialakításánál a tervezők fontosnak tartották, hogy a belső minél intenzívebb kapcsolatot tudjon kialakítani a külsővel. Mind a felnőtt mind a gyermek részleg kapcsolódik a külső környezettel. A földszinten kap helyet a kávézó, mely kapcsolatban van a rendezvénytérrel és a Petőfi Szülőház udvarával is. A kávézó megközelíthető a könyvtárból és közvetlen külső bejárata is van.
A földszinten a fogadótérből jutunk a felnőtt részlegbe. A felnőtt részleg megnyílik a Petőfi Szülőház udvara fel, a nagy üvegfelület jó rálátást biztosít a kertre és a Petőfi-házra.
A fogadótérből a földszinten szintén elérhető a gyerekrészleg. A gyerekrészleg és a felnőttrészleg között egy többfunkciós teret alakítottak ki. Itt az emeletre vezető széles lépcső szolgálhat egyes rendezvények, előadások esetén nézőtérként. A gyerekrészlegnek is közvetlen kapcsolatot biztosítanak a külső környezettel, megnyílik a könyvtár a park felé.
A gyermekrészleg emeleti részéből nyílik a tini részleg. A lépcsőn felérve többfunkciós térbe érünk, ahonnan rálátunk a rendezvénytérre és kijuthatunk a térre néző zöldtetős teraszra. A többfunkciós tér többek között kamara kiállítások helyszínének is megfelelő. Innen nyílik a felnőtt részleg emeleti része a kamasz tanulószobával és az olvasói klubszobával.
Az emeleten kap helyet az offline szoba, a különgyűjtemény és a Fél Edit-gyűjtemény, valamint itt kap helyet a rendezvénytérre és a Petőfi Szülőházra való rálátással a Petőfi-kutatószoba.
Az emelet ad helyet az irodáknak, a könyvtár pinceszintjén pedig helyet biztosítanak a dokumentumraktáraknak, a szerver szobának és a gépészeti helyiségnek.
A könyvtár és a rendezvénytér kiszolgáló helyiségei egy épületben kapnak helyet, azonban jól elkülönülve, külön főbejárattal, tisztán strukturálva. A könyvtár és a rendezvénytér közös helyiségeit, az étkező és alkotóteret és kiszolgáló tereit úgy pozícionálták, hogy azok rendezvény esetén a könyvtár, illetve a rendezvénytér felé lezárhatók legyenek. A szabadtéri színpad és rendezvénytér kiszolgáló helyiségei is a könyvtárban kapnak helyet.
Építészeti formálás, anyaghasználat, belsőépítészet
A tervezők a hagyományokban gyökerező, az alföldi építészet eszenciájából kiinduló, az értékeket megtartó és megújító, a jelen és jövő elvárásait, társadalmi igényeit és technikáit felhasználó kortárs épületeket hoznak létre.
Az épületek formavilága az Alföld hagyományos építészetében eredeztethetők.
A meredek magastetők utalnak az Alföld jellegzetes juhodályainak formavilágára, az épületek több tömegre való osztása kedvezően osztja az épülettömeget és jó arányú, befogadható léptékű, emberközeli épületeket hoz létre.
Anyaghasználatban, a homlokzatok kialakításában hagyományos és helyi anyagokat használtak. Az Alföld egy igen régi és hagyományos építőanyaga a tégla, már a középkor óta égettek itt téglát és használták építőanyagként. Kiskőrösön is számos tégla homlokzatos épületet találunk, a homlokzatokon kívül a tégla megjelenik lábazatokon, kerítéseken is. Az alkalmazott téglaburkolat színét az Alföldön jellemző lösz és homok ihlette.
A magastetőkön egyenes vágású natúr színű égetett anyagtégla cserepet alkalmaztak. A lapostetős részeket zöldtetős teraszokként alakították ki.
A kilátótorony magas teteje náddal fedett, a tető csúcsának lecsapott formálása gólyafészek rakására alkalmas.
A természet átjárja az épületeket, ami a nyitottságában, a környezetével szoros és intenzív kapcsolatában, a belső terek természetes fénnyel történő megtöltésében és a természetes anyagok használatában is megjelenik. A hagyományos és természetes anyagokat innovatív technológiákkal egyesítették, így ilyenek például a nagy üvegfelületek, a nagyméretű megnyitások és flexibilis összenyitások és lezárások.
A belső terek letisztultak, otthonos, barátságos hangulatúak, nyitottságot sugároznak. A belsőben a társművészeti alkotások a belsőépítészet szerves részeként jelennek meg.
A tervezők kortárs fotóművészek, képzőművészek és iparművészek együttműködésével hoznak létre művészeti alkotásokat, falburkolatokat a belső térben. A színháztérben, konferenciateremben, moziteremben és rendezvénytermekben fokozott hangsúlyt fektetnek az akusztikára. A multifunkciós rendezvényterem padlója tölgyfa burkolatú, a tér oldalfalai akusztikus faburkolatot kapnak.
A két második helyezet iroda, köztük a SAGRA Architects meghívást kapott arra, hogy gondolja tovább a terveit, így születik majd meg a kiskőrösi kulturális központ végleges terve.
