Az egész ország Hunyadi lázban ég – csakúgy, mint mi, itt, a szerkesztőségben. A TV2-n futó műsor Magyarország eddigi legdrágább, leglátványosabb és valljuk be, legszínvonalasabb sorozata, így mi sem akartunk kimaradni a buliból, összegyűjtöttük a forgatási helyszíneket!
A Bán Mór regényei alapján készült, Hunyadi János hadvezér és kormányzó életét bemutató sorozat jeleneteit elsősorban épített díszletek között vették fel, ami nem csoda, hiszen azok a többszáz évvel ezelőtti történelmi épületek, amelyekben a cselekmény játszódik, vagy már nem állnak, vagy az idők folyamán többször átépítették őket, így nem 15. századi formájukat mutatják – nem lehet, vagy nem érdemes bennük forgatni. Azonban néhány csodás magyar műemlék még így is felismerhető a Kádár L. Gellért, Törőcsik Franciska, Rujder Vivien, Fekete Ernő és Hermányi Mariann főszereplésével készült hőseposzban. Igaz, ezek sem mindig felelnek meg az adott korszaknak, mégis jó választásnak bizonyultak, el is meséljük, miért.
A budapesti Vajdahunyadvár
A budapesti Városliget legkülönlegesebb épületegyüttese, a Vajdahunyadvár érdekes módon nem a Hunyadiak erdélyi rezidenciáját, Vajdahunyad várát alakítja a történetben, hanem a budai Várat, mely a 15. század óta rengeteget változott, ám a pesti épületegyüttes középkori előképeket felvonultató elemei szépen adják vissza a metszetekről ismert hangulatot.
A Vajdahunyadvár az 1896-os Ezredéves Kiállítás egyik legnagyobb látványossága volt. Eredeti funkciója szerint a magyar főúri családok műkincseit, épületeit bemutató pavilonként szolgált, és különböző történeti stílusok ötvözésével hozták létre. Az építésére kiírt pályázaton végül Alpár Ignác terve nyerte el a megvalósítás lehetőségét, amely a középkori magyar építészet legjelentősebb emlékeinek hű másolatait is magába foglalta.
A kompozíció egyik meghatározó eleme a gótikus stílusú erdélyi, vajdahunyadi vár másolata lett,
amely a neves erdélyi várkastély főszárnyát idézte meg, de helyet kapott a jáki templom kapuzata és egy árpád-kori pillérek és oszlopfők másolataival díszített látványos kerengő is.
Bár a Vajdahunyadvárat eredetileg ideiglenes anyagokból építették, a közönség lelkesedése miatt úgy döntöttek, hogy tartós anyagokból is újraépítik. 1902 és 1907 között immár kőből és téglából készült el az épület, amelynek funkciója is új értelmet nyert: a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthonává vált. A középkori magyar építészet megidézésén túl az együttes reneszánsz és barokk elemeket is ötvözött, így egyfajta élő történelemkönyvvé vált, amely a látogatók számára vizuálisan is bemutatta Magyarország építészeti örökségét.
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom a sorozatban többször is megjelenik, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában játszódó jeleneteket, például V. László, a csecsemőkirály koronázását, illetve a Gálffi László által alakított Luxemburgi Zsigmond haláltusáját is itt vették fel. Erre azért volt szükség, mert a Szent István által építtetett románkori bazilika a 18. században elpusztult. Ugyan a fóti templom körülbelül 400 évvel későbbi, mint a sorozat cselekménye, ez mégsem eredményez zavaró összképet.
Az 1855-ben épült Szeplőtelen Fogantatás-templom építészeti megfogalmazásában ugyanis tudatosan idézi meg a középkori templomépítészet hagyományait. Ybl Miklós a félköríves romantika formanyelvén keresztül a románkori szakrális építészet arányait és monumentalitását ültette át 19. századi stílusba. A templom tömegképzése és szerkezeti logikája a középkori bazilikális elrendezést követi, míg a homlokzat letisztult szerkesztése és félköríves nyílásai a román templomok komor méltóságát idézik.
Ez a középkori utalásrendszer nem csupán formai döntés volt, hanem szimbolikus jelentéssel is bírt:
a templom a kegyúri építészet hagyományait eleveníti fel, amely visszaadja a középkori uralkodók és főnemesek által emeltetett templomok szellemiségét.
Az altemplom szintén e tradíciókra utal, hiszen a középkori főúri temetkezési helyek mintájára készült, így a múlt és jelen közötti folytonosságot is kifejezi. A templomról a romantikus építészetről szóló, Valentin napi cikkünkben írtunk bővebben.
A Tárnoki Kőfejtő
A sorozat női szemmel legijesztőbb jelenete a dévai sóbányában játszódik, ahol a Rujder Vivien által alakított Szilágyi Erzsébet találkozik a Rába Roland által megformált gusztustalan sókamarással.
Ezt a rettenetes jelenetet a Tárnoki Kőfejtőben vették fel, mely egyedülálló természeti és kulturális örökségünk.
A Tárnoki Kőfejtő a Budai-hegység mészkő- és dolomitrétegeihez kapcsolódó évszázados kőbányászat egyik emléke, amely nemcsak az építészettörténetben, hanem a magyar filmgyártásban is fontos szerepet játszott. Az innen kinyert mészkő számos nevezetes épület, például az Országház és a bécsi Operaház építéséhez is hozzájárult.
A bányászat során kialakult járatokat a későbbi évszázadokban borospincéknek, majd óvóhelynek és mezőgazdasági tárolóknak használták. Az 1960-as években itt forgatták az Egri csillagok és a Tenkes kapitánya híres jeleneteit. A rendszerváltás után a terület új funkciókat kapott: a korábban szeméttel feltöltött pincerendszert fokozatosan megtisztították, majd koncerthelyszínként és filmforgatások díszleteként éledt újjá, megőrizve a múlt ipari és kulturális örökségét.
A visegrádi vár díszudvara és a Herkules-kút
Az egykori királyi rezidencia a sorozatban a Cornelius Obonya által alakított III. Frigyes osztrák főherceg és német király bécsi udvaraként jelenik meg. A visegrádi vár helyén már a római korban is állt egy erőd, amely később, az Árpád-korban is nagy jelentőséggel bírt, ám azok az épületrészek, melyeknek ma csodájára járunk, nagyrészt Mátyás király uralkodása idején épültek.
Igaz ez a sorozatban többször megjelenő díszudvarra is – tehát az valamivel későbbi, mint a cselekmény –, melynek kerengője a földszinten gótikus stílusú, az emeletén azonban látványos, itáliai reneszánsz loggiát találunk.
Ezen az udvaron áll a híres, vörösmészkőből készült Herkules-kút is,
mely a lernéi hüdrával viaskodó gyermek Herkulest ábrázolja. Mind az emeleti loggia, mind a csodás faragványokkal díszített szökőkút római előképekre vezethető vissza, így a dalmát származású, ám Mátyás király udvarába Rómából érkező, tehetséges szobrász, Giovanni Dalmata művei lehetnek.
A Monostori erőd
Bár a sorozatban megjelenő várak és erődök legtöbbször épített díszletek, akad egy komáromi épület, mely többször is feltűnik – többek között innen lopja el Luxemburgi Erzsébet a Szentkoronát, és itt tanítja vívni Hunyadi János Szilágyi Erzsébetet.
A komáromi erődrendszer hosszú évszázadokon át meghatározta a térség katonai jelentőségét. Már a római korban is állt itt erőd, és a honfoglalás után a magyarok is felismerték a félsziget stratégiai előnyeit, így itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár és az Újvár, amelyek később a török elleni harcok fontos támaszpontjai lettek. A 19. század közepén a Habsburg Birodalom is itt hozta létre egyik legnagyobb katonai erődrendszerét, melynek részeként három jelentős erőd épült: a Csillagerőd, az Igmándi erőd és a Monostori erőd – utóbbiban forgott a Hunyadi.
A Monostori erőd a rendszer legnagyobb eleme, 1850 és 1871 között készült el, korának legmodernebb technikai megoldásaival tervezték, ám mire befejezték, hadászatilag már elavultnak számított. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, majd 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktáraként működött. Mára katonai szerepe megszűnt, helyén múzeum és kulturális rendezvényhelyszín található, amely a komáromi erődrendszer történetének megőrzését szolgálja. Mint láthatjuk, ez a komplexum is jóval későbbi, mint a sorozat cselekménye, viszont a hadászati épületek tiszta funkcionalizmusa miatt kevés dekoráció látható rajta, első ránézésre nehezen állapítható meg a kora, így az időbeli eltérés a film nézése közben nem zavaró.
A kisoroszi Szigetcsúcs
A kisoroszi szigetcsúcs a Dunakanyar egyik legkülönlegesebb természeti látnivalója, ahol a Duna két ága találkozik, festői tájat alkotva. A kavicsos föveny, a sekély víz, a háttérben magasodó Börzsöny és Visegrádi-hegység páratlan panorámát kínál. Népszerű kirándulóhely, ahol nyáron fürdőzni, piknikezni vagy akár vízi sportokat űzni is lehet. A szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, mert különösen fontos természeti értékeinek védelme. Annyira fotógén, hogy a Hunyadi sorozat vízben, vízparton játszódó csatajeleneteit mind itt vették fel, ráadásul érintetlenségénél fogva elhisszük, hogy valóban a 15. században járunk.
A hárem
Bár Magyarországon a 150 év török uralomnak „köszönhetően” számos izgalmas oszmán épület áll, a II. Murád szultán, Brankovics Mara és II. Mohamed szultán, vagyis Murathan Muslu, Törőcsik Franciska és Ulaşcan Kutlu főszereplésével játszódó jeleneteket mégsem ezekben vették fel. Például Jakováli Hasszán pasa pécsi dzsámija, az egri minaret vagy a budai Rudas fürdő mind nagyon szépek, ám közel nem olyan fényűzőek, mint az edirnei palota belső terei, ezért a háremben, a trónteremben és a csodás rózsakertben játszódó jelenetek – a várakban zajló eseményekhez hasonlóan – végül stúdióban, épített díszletben születtek.
Az ócsai premontrei templom
Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, a sorozatban Hunyadi János ravatala is megjelenik, hiszen tudhatjuk, hogy a nándorfehérvári diadal után pestisben elhunyt. Temetésére az általa bővíttetett, 13. századi eredetű gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban került sor, ám a megható jelenetet nem itt, hanem a jóval kisebb volumenű, ám hasonló korú és szintén szép ócsai templomban vették fel.
Az ócsai premontrei templom a 13. század első felében, a korai gótika jegyében született, és a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb fennmaradt alkotása. A háromhajós, keresztházas bazilikát Szűz Mária tiszteletére szentelték, építészeti különlegessége pedig, hogy monumentális nyugati homlokzatán – amelyet ma is ural a két vaskos torony – nem nyílik bejárat. A templomba az északi és a déli mellékhajó kapuin lehetett belépni: az előbbi a szerzetesek, az utóbbi a világi hívek számára szolgált.
A belső tér jellegzetes, váltakozó formájú pillérei és a bimbós oszlopfőkkel, stilizált levelekkel díszített ornamentika a kora gótika finom megjelenését őrzik. A templom az évszázadok során több funkciót is betöltött: volt kolostortemplom, rövid ideig mecset, majd 1560-tól a református gyülekezeté. Számos helyreállításon esett át, legjelentősebb felújítása Foerk Ernő tervei szerint zajlott az 1920-as években.
A cikk írása során igyekeztünk minimalizálni a spoilereket, így reméljük, nem rontottuk el az élményt azoknak, akik még nem látták! Igaz, vannak a sorozatban történelmi pontatlanságot, összességében mégis nagyon színvonalas alkotás, mindenkinek jó szívvel ajánljuk a Trónok Harca – Szulejmán crossovert, melynek a csodás helyszínei koránt sem a legizgalmasabb elemei.
Szerkesztőségünk nem először kutatta fel népszerű filmek forgatási helyszíneit, annak is utána jártunk már például, hogy hol forgott az Oscar-díjas A brutalista.
