Valentin-nap kapcsán a romantikáról beszélünk, de biztosan tudjuk, mit jelent ez a szó? Nemcsak rózsaszirmok és gyertyafényes vacsorák tartoznak hozzá, hanem egy izgalmas 19. századi építészeti stílus is, amely a középkori várak, a gótikus templomok és az egzotikus keleti motívumok iránti rajongásból született. Magyarországon is maradandó alkotások épültek ebben a szellemben – mutatjuk a legizgalmasabbakat!
A romantika szó hallatán általában gyertyafényes vacsorák, naplementék és tengerparti séták jutnak eszünkbe, holott a szó eredetileg nem ezt jelenti. A magyar értelmező kéziszótárban például a következő olvasható: „Romantika – 19. századi irodalmi, művészeti irányzat, amely az érzelmek, a képzelet és az egyén szabadságát hirdette, és a klasszikus formák felbontására, újak teremtésére törekedett. Romantikus – A romantika jegyében álló, ezt az irányzatot követő, kalandos, rendkívüliségével vonzó, regényes.”
Mit jelent a romantikus építészet?
A magyarországi romantikus építészet a 19. század első felétől bontakozott ki, hidat képezve az antik formákat felelevenítő klasszicizmus és a történelmi stílusokban lubickoló historizmus között. A stílus lényege az európai középkor iránti nosztalgia, illetve az egzotikus, keleti építészet iránti vonzalom volt, amely a klasszicizmus fegyelmezettségével szemben érzelmekkel telített, díszes formákban öltött testet.
Az épületek sokszor középkori várak, gótikus katedrálisok vagy korai reneszánsz paloták romantikus újraértelmezései voltak, gyakran festői, szabálytalan alaprajzzal és mozgalmas tömegalakítással.
Fontos azonban megjegyezni, hogy míg a későbbi „neostílusok”, például a neogótika vagy a neobarokk mind szerkezetileg, mind dekorációban következetesek voltak, addig a romantikus épületek esetében gyakran előfordult a keveredés, például barokk alaprajzhoz és tömegalakításhoz középkorias díszítés társult. Magyarországon a romantika összefonódott a nemzeti ébredéssel is, így a stílus kiemelkedő példái között megtalálhatók olyan művek is, melyek kísérletet tettek a nemzeti stílus kialakítására és népművészeti elemeink újraértelmezésére, ám ez a folyamat valójában csak a századfordulón, a szecesszióval teljesedett ki.
Hazaszeretet és romantika – A Pesti Vigadó
A magyar romantika egyik legkülönlegesebb vonulata a nemzeti építészeti formák keresése volt. Ennek legismertebb alakja Feszl Frigyes, akinek főműve, a Vigadó, egyesíti a gótikus, bizánci és magyar népi elemeket, létrehozva egy európai szinten is egyedi, keleties hatású építészetet, mely leginkább a romantika félköríves ágához, a Rundbogenstilhez sorolható. A kortársak számára ez az épület nem csupán esztétikai alkotás volt, hanem a nemzeti identitás kifejezője is. A romantikus építészet sokszínűsége így nemcsak a múlt iránti tiszteletet, hanem a jövőbe vetett reményt is tükrözte.
A nemzeti karaktert Feszl a magyarok keleti eredetére utaló stílusválasztás mellett egyrészt a homlokzatokon alkalmazott vitézkötés motívummal, másrészt a belsőben található műalkotások témájával tudta elérni. Az 1865-ben átadott épület leglátványosabb terei az emeletre vezető, nagyszabású lépcsőház, a nagyterem, a kisterem és a büfé, vagy ahogy akkoriban mondták, a csemegetár. 19. századi építészetünkben ez volt az első épület, amelyben nemzeti témájú, történelmi festményeket és szobrokat helyeztek el. A művészek között találjuk a korszak nagyjait, Than Mórt, Lotz Károlyt, Wagner Sándort és Alexy Károlyt is.
Csúcsmű – A fóti plébániatemplom
A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom nem csupán Ybl Miklós első önálló alkotása, hanem a magyar romantika egyik legkiemelkedőbb épülete is. Az imént említett Rundbogenstil, vagyis félköríves romantika jegyeit viseli magán, amely a román kori templomok monumentalitását és arányrendszerét idézi meg. A templom részleteiben is lenyűgöző: homlokzata letisztult, mégis ünnepélyes, míg belső terében a finoman megmunkált díszítések és az átgondolt térszervezés méltóságteljes atmoszférát teremtenek. Ybl itt már magabiztosan alkalmazta azt a kompozíciós és szerkezeti logikát, amely későbbi mesterművei, például a Szent István-bazilika vagy az Operaház esetében is meghatározóvá vált.
A templom nemcsak építészeti szempontból jelentős, hanem szimbolikus üzenete is erőteljes. A gróf Károlyi István által megrendelt épület egyszerre tükrözi a középkori kegyúri templomok hagyományát és a 19. századi vallási megújulás szellemiségét.
Különösen izgalmas, hogy a templom fő témája, a Szeplőtelen Fogantatás, egy akkoriban frissen elfogadott dogma volt, ami jól mutatja a gróf műveltségét és a Vatikán iránti elkötelezettségét.
A szakrális üzenet a főhomlokzat Mária-ábrázolása mellett az altemplomban is megjelenik, ahol Károlyi fiatalon elhunyt lánya, Erzsébet szobra emlékeztet az örökkévalóság és az isteni kegyelem gondolatára. Mindezek együtt teszik a fóti templomot a magyar romantikus építészet mellett az európai egyházi építészet egyik kimagasló alkotásává. Ybl zsenialitásáról is árulkodik: hiába az építész első munkája és a magyar romantika korai alkotása, mind az életműben, mind a stílust tekintve csúcsmű. A templom mellett a zsinagóga is a romantika meghatározó épülettípusa, melynek legkiemelkedőbb alkotása a pesti Dohány utcai zsinagóga. A típusteremtő alkotásról itt írtunk korábban.
Vörös torony – A vasvörösvári Erdődy-kastély
A vasvörösvári (ma Rotenturm, Ausztria) Erdődy-kastély a 19. századi magyar kastélyépítészet egyik legfigyelemreméltóbb alkotása, amely sajátosan keleties elemekkel ötvözi az itáliai reneszánsz hatásokat. Az épületet jegyző Wéber Antal, Ybl Miklós ajánlására kapta meg a megbízást, nagyszabású tervét 1862-ben készítette.
A kastély architektúrája összetett kompozíciós elveket követ: a mozgalmas alaprajzhoz még mozgalmasabb, filigrán oszlopos galériákkal és pártázatos oromzatokkal tarkított tömegalakítás társul.
A vörös vakolat és a fehér mészkőtagozatok kontrasztja a névadó település történeti nevére is utal, míg a részletgazdag ornamentika, – amely a főhomlokzaton túl a belső terekben is visszaköszön – a Dohány utcai zsinagógát is tervező Ludwig Förster bécsi munkáival rokonítható.
A kastély belső terei egykor az arisztokratikus életforma reprezentációját szolgálták, ennek megfelelően Lotz Károly falfestményei, gazdagon faragott famennyezetek és historizáló bútorok határozták meg hangulatát. Az épületet azonban 1924-ben tűzvész sújtotta, amely jelentős károkat okozott a belső díszítésben. Az 1970-es években részleges helyreállításra került sor, amelynek során különleges megoldással pótolták több terem mennyezetét: az Alsó-Ausztriai Elmegyógyintézet lebontott kápolnájának stílusban illeszkedő famennyezetét építették be. Ez a szokatlan áthelyezés nemcsak az épület történetének egyedi fordulata, hanem az értékmentő helyreállítási elvek érdekes példája is.
Gótizáló álom – A Pichler-ház
A pesti Pichler-ház a gótizáló romantikus építészet egyik különleges példája, amely a gótika formakincsét egyesíti a korszak városi palotáinak arányrendszerével. Tervezője, Wieser Ferenc, aki angliai utazásai során mély benyomásokat szerzett a középkor világáról, a ház homlokzatán finoman kidolgozott vakmérművek, árkádok és háromnegyedoszlopok hálózatával teremtette meg a velencei gótikát idéző összhatást.
Az épület alsó szintjeinek masszív kváderezése kontrasztot képez a felsőbb szintek áttört, csipkeszerű részleteivel, amelyek könnyedebbé és díszesebbé teszik a homlokzatot.
Wieser számára a gótikus formák nem puszta dekorációt jelentettek, hanem építészeti szemléletének szerves részét képezték – ebben John Ruskin, és az általa írt nagyhatású mű, a The Stones of Venice hatása is felfedezhető.
Láthatjuk tehát, hogy bár a romantika az építészetben nem szívecskéket, gyertyafényt és hősszerelmeseket jelent, ezek az épületek mégis érzelmeket fejeznek ki. Nosztalgikus formaviláguknak, merész színeiknek és burjánzó díszítésüknek köszönhetően különlegesen szépek, így a szó mai értelmében véve is romantikusak.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Forrás: Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2013.
Rozsnyai József - Szakács Béla Zsolt: A magyar építészet rövid története. Holnap Kiadó, Budapest, 2017.
