A Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi-palota, Ybl Miklós kevésbé ismert, évtizedekig méltatlanul raktárnak használt mesterműve a Pázmány Campus építése kapcsán végre megújul. Bejártuk az épületet, ahonnan még elveszettnek hitt Lotz-freskók is előkerültek.
A Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyed szívében áll egy lenyűgöző épület, amely az Operaházra emlékeztet. Ez nem véletlen, hiszen a Károlyi-palota tervezője nem más, mint Ybl Miklós, a historizmus egyik legjelentősebb magyar építésze. A gróf Károlyi Lajos megbízásából 1863-ban emelt palota főhomlokzatán látható kocsiáthajtós loggia későbbi mesterműve, az Operaház egyik előképe.
Az épület gazdag múltja során többször is átalakult: a 19. század végén Ludwig Behr tervei alapján neorokokó stílusban formálták át, ekkor született a gobelines ebédlő, a zöld szalon, a tükörfolyosó és a bálterem. A palota később az olasz nagykövetség otthona lett, majd a világháború után szocreál kiegészítésekkel bővítették. Az 1950-es években a Bizományi Áruház Vállalat raktáraként használták, 1956 után pedig a Magyar Rádió tulajdonába került, ám ekkor is, egészen 2014-ig iroda és raktár volt, a rádió kiköltözésével pedig teljesen elhagyatottá vált.
Most azonban végre új fejezet kezdődik a palota életében! A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának részeként megindul az épület felújítása, itt kap helyet az egyetem könyvtára, mely a látogatók számára is nyitott lesz.
Igazi szenzáció, hogy a felújítást megelőző kutatás során elpusztultnak hitt Lotz Károly-falképek kerültek elő, melyek a palotával együtt régi fényükben ragyognak majd és 2027-től bárki megcsodálhatja őket.
A projektet a Hamburg C Kft. és a KÖZTI jegyzi, utóbbi tervezési igazgatójával, Tima Zoltánnal és a projektvezetővel, Kelemen Bálinttal beszélgettünk a felújítás részleteiről. Ismerjük meg együtt a Károlyi-palota történetét és jövőjét!
