Az utolsó simításokat végzik a Budavári Palota díszműbádogos elemein.
A Nemzeti Hauszmann Program részéről közölték: hamarosan befejezik a palota tetőzetén a manzárdablakok és padlásbevilágítók, valamint az attikára kerülő trófeumok újraalkotását, amelyek az újjászülető északi szárny díszeit gazdagítják.
Gutowskival a tervezőasztalnál
Avagy kulisszatitkok a Budavári Palota helyreállításáról
A rekonstrukció során hat nagyméretű, a manzárdkupolákra tervezett tetőablakot, valamint négy kisebb padlásbevilágítót készítettek.
A nagyobb elemek magassága meghaladja a három métert, a kisebbek hozzávetőlegesen másfél méteresek, elkészítésükhöz pedig több mint három tonna vörösrezet használtak fel. Az eredeti szerkezeteket egykor Zellerin Mátyás cége gyártotta a Királyi Palota számára.
Két tonna hadijelvény
Az újjászülető, díszes homlokzat koronájaként az attikára öt páros és egy szimpla trófeumot helyeznek el. Ezek újraalkotása is jó ütemben halad.
A cinköntvényből készült kettős hadijelvények tömege eléri a két tonnát,
míg az egyalakos változat körülbelül egy tonnát nyom. Az eredeti műveket Szabó Antal szobrász gipszmodelljei alapján, nagy műgonddal formálták meg: a páros plasztikák Zellerin Mátyás műhelyében, az egyalakos trófeum pedig Steiner Ármin és Ferenc Császári és Királyi Udvari Ércárugyárában készült.
A Budavári Királyi Palota északi szárnya a 19–20. század fordulóján, Hauszmann Alajos nagyszabású bővítése során épült meg.
A tető- és homlokzati díszek jelentős része sérülésekkel ugyan, de átvészelte a második világháborút,
ám az azt követő évtizedekben, ideológiai megfontolások miatt, az épület arculatát leegyszerűsítették és minden értékes részletet eltávolítottak róla.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotát eredeti, Hauszmann-korabeli formájában állítsák helyre. Az értékteremtő munkát archív képek és pontos tervrajzok alapján, szakmai zsűri iránymutatása mellett végzik el.
Több munka zajlik párhuzamosan
A program keretében folyamatosan érkeznek a bejelentések a budai Várban zajló rekonstrukciókról. Október végén közölték, hogy a Budavári Palota északi szárnyának megújítása során újabb, egykor meghatározó műalkotással gazdagodik az épület. Jungfer Gyula díszes kovácsoltvas főkapuja, Jankovics Gyula Hungária szoborcsoportja és Szabó Antal trófeumai után a főbejárat előtti, egykor monumentális kandeláberek is visszatérnek eredeti helyükre. A különleges lámpaoszlopok egykor a Szent György téri főbejárat két oldalán, faragott almási mészkő posztamenseken álltak.
Gyönyörű kandeláberek kerülnek vissza a budai királyi palota főbejáratához
Az utolsó simításokat végzik a Budavári Palota díszműbádogos elemein.
Eközben a palota újraépítés alatt álló északi szárnyának nyugati oldalán az épület magassága már elérte a második emelet felső részét,
így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ugyanezen az oldalon már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor. A keleti, Duna felőli oldalon szintén jól haladnak a födémszerkezetek építésével, amelyet követően megkezdik a Hauszmann-kori falakat ideiglenesen megtartó acélszerkezet elbontását.
A minap jelentették be, hogy lassan a végéhez közeledik a József főhercegi palota újjászületésének egyik leglátványosabb szakasza, a díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon, a bálterem hatalmas, boltíves ablakain a faragott oroszlánfejes zárókövek is a végső helyükre kerültek. A roppant súlyú, süttői mészkőből készült ornamentumokat emelődaru segítségével rögzítették a homlokzaton. A déli oldalon már befejeződött az épület „felöltöztetése”: az állványzat eltávolításával újra előtűnt a palota díszítésének egy újabb, lenyűgöző részlete.
Láthatóvá váltak az oroszlánfejes konzolok, a koronával ékesített sarok-oromdíszek, valamint az ívsoros párkányzat is.
Az Ybl lépcső, a Budavári Palotanegyed egyik legimpozánsabb történelmi lépcsőjének újjáépítése is a tervek szerint halad. Az új gyalogos összekötő út a József főhercegi palota déli pereménél indul, majd pihenők és fordulók beiktatásával éri el a Palota utat a Lovarda utca torkolatánál.
A lépcső elnevezését a Budavári Palotanegyedet nyugati oldalról övező, Ybl Miklós által tervezett támfalról kapta, amelynek északi részén alakították ki még a 19. század második felében. A várfal mellett húzódó lejárat a II. világháborúban megsérült, és bár sérülései nem voltak jelentősek, a kommunista időkben minden indoklás nélkül elbontották.
Így születik újjá a budavári Fehérvári kapu
Látványos változás van készülőben.
