A cél a kertvárosi hangulat és a közösségi értékek megőrzése.
Budapest XVI. kerületében 2026. január 1-jétől életbe lép a főváros első, „helyi önazonosság védelméről” szóló önkormányzati rendelete. A szabályozás célja a kerület hagyományosan kertvárosias településszerkezetének és közösségi értékeinek hosszú távú megőrzése. Az új rendelet nemcsak a lakcímbejelentés feltételeit módosítja, hanem az ingatlan-adásvételi folyamatokra is hatással van.
Lakcím létesítésének korlátai
Az új előírások szerint nem jelenthető be lakcím olyan ingatlanba, illetve nem szerezhető meg annak tulajdonjoga, amely:
- településképi kötelezést előíró határozat van érvényben vagy
- településképi kötelezési eljárás lefolytatásának van helye
- ami a tulajdoni lap alapján nem lakás vagy lakóház.
A bejelentett lakók maximalizálása
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok, különösen a kijelölt „kiemelt” övezetek esetében legfeljebb hét fő létesíthet bejelentett lakcímet egy lakáson vagy házrészben.
További személyek csak közeli hozzátartozóként jelentkezhetnek be, és kizárólag akkor, ha az épület megfelel a vonatkozó építési és településképi követelményeknek.
Lakcímbejelentési eljárás
A lakcímkérelem elektronikusan, postán vagy személyesen nyújtható be. Hiányos kérelem esetén a kérelmező 15 napos határidőt kap a hiánypótlásra; ennek elmulasztása automatikus elutasítást eredményez.
A kérelmek elbírálásáról az Ügyrendi Bizottság dönt, az engedélyt végül a jegyző állítja ki.
Elővásárlási jog
A rendelet elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatnak minden olyan, a kerületben található, legfeljebb háromszintes lakóépület értékesítése esetén, amelynek során a szerződés tárgya nem az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányada. A cél ezzel is a spekulatív telekalakítások és a túlzott betelepülési nyomás mérséklése.
Hosszú már a lista
A helyi önazonosság védelmére vonatkozó törvény lehetőségeivel már számos település élt. Balatonföldváron elővásárlási jogokat és betelepülési hozzájárulást vezettek be, Taktaharkány szakképzettséget és hozzájárulási díjat kér az érkezőktől, Sátoraljaújhely magyar nyelvtudást tett feltétellé, aki pedig Rajkára költözne, annak 1,5 millió forintot kell fizetnie.
Az elsők között Újlengyel vezette be a helyi önazonosság védelmére vonatkozó törvény adta szigorításokat. Ezzel kapcsolatban Petrányi Tamás polgármester a Hely.hu-nak elmondta: „a rendelkezés mindkét felet szolgálja: a jelentkezőnek is jó, mert közel kerül a településhez, tudhatja, milyen közegbe kell beilleszkednie, és a településnek is jó, mert a képviselő-testület nagyobb biztonságban tudhatja a települést. Láttuk, hogy más települések milyen feltételeket hoztak; nálunk szándékosan nincsenek ilyenek.
Mi nem akarunk senkit hátrányosan megkülönböztetni, nem akarjuk kvázi diszkriminatív ismérvek alapján valakinek a jelentkezését elutasítani.
„A cél, hogy megőrizzük a települést olyannak, amilyen"
Interjú Újlengyel polgármesterével, aki elsők között szabályozta a betelepülést
Okosan fogalmaz a jogszabály: az egyéni jog csakis minimálisan, a közösség érdekében sérül, hogy a település megőrizhesse az önazonosságát, ha van – nekünk márpedig van. mi ezt eddig is védtük, csak eggyel kevesebb eszközünk volt erre.
