Lesz min javítania Magyarországnak 2026-ban és azután.
Megjelentek legújabb hivatalos, EU-s lakhatásügyi statisztikák, amik a 2024-es év adatait összesítik. Ezekből kiderül, hogyan, mennyiért éltünk és építkeztünk az Unióban, illetve mindennek milyen környezeti hatása volt a kettővel ezelőtti esztendőben.
Tulajdonlás, háztartásméret és környezeti hatás
A tulajdonjogi arányok tekintetében Magyarország az abszolút élmezőnyben szerepel:
nálunk a lakosság 92 százaléka él saját otthonában,
amivel messze a 68 százalékos EU-s átlag fölött szerepelünk. A tagállamok között kizárólag Németországban bizonyult elterjedtebbnek a bérlés, ahol mindössze 47 százalék birtokolja lakhelyét, de az összesítésben szintén jegyzett Svájc e tekintetben még ennél is rosszabban, 42 százalékon állt.
Azt már külön cikkben megírtuk, hogy a magyar lakosság 15 százaléka él túlzsúfolt otthonban, és természetesen azt is megmagyaráztuk, hogy ez pontosan mit jelent. Érdekesség, hogy hazánkban egy emberre átlagosan 1,6 szoba jut és háztartásonként 2,3 ember él, miközben 73 százalékunk házban, a többiek pedig lakásban laknak.
Túlzsúfolt otthonok az EU-ban
Minden hatodik ember túl szűkös lakásban él
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási statisztikákra elsősorban fűtési, légkondicionálási, főzési szokásaink vannak a legnagyobb hatással. E tekintetben hatalmas különbségek vannak az Unión belül: míg Luxemburg, Belgium és Írország is fejenként több mint 1000 kilogrammot jegyzett, addig Svédországban ez a szám – éves szinten – mindössze 29. Magyarország az átlagnál rosszabbul teljesített, fejenként majdnem 700 kilót hozott.
Árak, kiadások: szégyenszemre élmezőnyben
Ha árakról, költségekről van szó, nincs sok dicsekednivalónk. Görögországot kivéve (mínusz 16 százalék!) mindenhol nőttek a lakbérek 2010 és 2024 között, átlagban 25, Magyarországon 107 százalékkal, legrosszabbul az észtek jártak 208-cal.
Az ingatlanárak ebben a periódusban átlagban 53 százalékos növekedést hoztak, ilyen tekintetben Magyarország a csúcstartó,
nálunk a növekedés – Észtországot és Litvániát megelőzve – 231 százalékos volt.
Az ingatlanárak változása Magyarországon és az EU-ban 2010 és 2024 között
Az építőipari termelői árak 2010 és 2024 között 56 százalékkal nőttek átlagban, de a maga 172 százalékos emelkedésével Magyarország hozta az Unió legkedvezőtlenebb statisztikáit; mindet Bulgária és Románia követ, míg Görögországban ez a szám csak 6 százalék volt. Mindehhez érdemes hozzátenni, szintén nálunk jegyezték a legnagyobb mértékű, 86 százalékos inflációt.
A lakhatási kiadások alá értelemszerűen a víz-, áram-, gáz- és további tüzelőanyag-ellátások tartoznak. Nem okozott meglepetést, hogy az uniós átlagot leginkább, 87 százalékkal az írországi számok haladták meg, de Dánia és Luxemburg sem maradt le sokkal, míg a legalacsonyabbakat Bulgária, Horvátország és Lengyelország jegyezték – utóbbi országban 49 százalékkal volt átlagban olcsóbb a lakhatás.
Ennyi költünk lakhatásra a fizetésünkből
Elmondható az is, hogy Magyarországon a városi lakosság 11, míg a városon kívül élő lakosság több mint 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a rendelkezésre álló jövedelem legalább 40 százalékát a lakhatási költségek fedezésére fordítják – mindkét tekintetben kicsivel az EU-s átlag fölött állunk.
S mint végül kiderült, Magyarországon átlagban jövedelmünk 19 százalékát költjük lakhatásra háztartásonként, ami megfelel az átlagnak.
Hogy a 2025 szeptemberében elindított Otthon Start Program és a kínálati oldalt segítő kiemelő intézkedés miként változtat ezeken a számokon, csak jövőre, illetve elsősorban az azt követő évben derül majd ki, de mi addig is számtalan cikkben foglalkoztunk a hazai ingatlanpiacra és lakhatási trendekre gyakorolt hatásával.
Ma 10 ingatlanból 4 Otthon Starttal cserél gazdát
És már több mint 20 ezer fiatal jutott lakáshoz az Otthon Starttal.
Forrás: Eurostat
Nyitókép: Marek Ślusarczyk | Wikimedia Commons
