A Szinva-patak vize a januári hidegben részben megdermedt, így a lillafüredi vízesés is új arcát mutatja. Jégcsapok és fagyott formák között sétálva a látogatók szinte egy téli meseországban érezhetik magukat, miközben a háttérben a történelmi Palotaszálló tornyai emelkednek.
Jégcsapok és különös jégformák jelentek meg a részben befagyott lillafüredi vízesésnél január 4-én.
A Szinva-patak vize nem állt meg teljesen, de a hideg napok megtették a magukét, a sziklafalon vastag, áttetsző jégrétegek nőttek, közöttük itt-ott még utat talál magának a víz.
A látvány olyan, mintha a vízesés félúton megdermedt volna, egyszerre mozgásban és nyugalomban van. A környéken sétálók megállnak, fotóznak, mert a látvány már egyre ritkább, még arrafelé is.
A lillafüredi vízesés Magyarország legmagasabb függőleges vízesése, maga a zuhatag mintegy húsz méter magas. Nem természetes képződmény, a Palotaszálló építésekor alakították ki, amikor a Szinva-patak vizét a teraszos tereprendezés miatt létrejött sziklafalon vezették le. Ami mesterséges eredetű, az az évtizedek alatt teljesen összenőtt a tájjal.
Tavasszal és nagyobb esők idején zúgó, nyáron hűs permetet adó látványosság, télen viszont egészen más arcát mutatja.
Ilyenkor a jég egészen elképesztő formákat alkot, oszlopok, bordák, csipkés peremek rajzolódnak ki a sziklán, minden fagyos éjjelen kicsit átalakítva az egészet.
A vízesés közvetlen közelében áll a lillafüredi Palotaszálló, amelynek parkjához szorosan hozzátartozik ez a látvány.
Az épület három völgy találkozásában emelkedik, és már messziről meghatározza a környék hangulatát.
A szállót 1929-ben, Lux Kálmán tervei alapján építették, egy olyan építész elképzelései szerint, akinek munkásságát mélyen áthatotta a magyar történeti építészet iránti érdeklődés. Elsősorban olyan műemlékek helyreállításával foglalkozott, mint a vajdahunyadi vár vagy a visegrádi palota, és 1922-ben megjelent tanulmánya, A budai várpalota Mátyás király korában is sokat elárul arról, miért nyúlt a Palotaszállónál a neoreneszánsz stílushoz. Ő tervezte továbbá a pesti Tisztviselőtelep evangélikus templomát, melynek ikonikus tornyát a helyi védettség ellenére a napokban sajnos elbontották.
A tisztviselőtelepi templomtorony váratlan bontása – A sorozat vége nem happy end?
Egy közel százéves városrészi jelkép bontása néhány óra alatt megtörtént.
A négyemeletes épület főhomlokzata a Hámori-tóra és a Szinva patakra néz, míg a déli oldala a lillafüredi völgy felé nyílik.
Tornyai, teraszai és kocsiáthajtója úgy illeszkednek a környezetbe, mintha mindig is ide tartoztak volna.
A részletekben is van mit nézni, a hall pannói történelmi jeleneteket idéznek, a Mátyás étterem színes ablakai pedig a Trianonnál elcsatolt magyar városoknak állítanak emléket. Nem véletlen, hogy az átadása óta megszámlálhatatlan fotó és képeslap készült róla, télen, amikor a vízesés jéggé dermed a park alján, talán még fotogénebb is.
Most, a januári hidegben Lillafüred valóban egy külön világ.
A befagyott vízesés a messziről kivehető szálloda mellett egy csendes meglepetés, amely megmutatja, hogy a jól ismert helyek is tudnak újat mondani, ha elég hideg van, és az ember hajlandó egy pillanatra megállni.
Nyitókép: MTI/Vajda János
