Ugyanis ezt kormányrendelet tiltja, írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
Ritka jelenségnek lehetünk tanúi Budapesten: napokon keresztül hó födi a város utcáit, járdáit. Mindez szép és hangulatos, ám csúszós és ezáltal balesetveszélyes is, ellenszereként pedig évtizedek óta nátrium-kloridot szórnak a talajra nemcsak magánszemélyek, de a munka elvégzésével megbízott cégek alkalmazottai is.
Ezt azonban kormányrendelet tiltja, és nem véletlenül
– írja január 5-ei Facebook-posztjában Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A szakember kifejti, a sózás visszafordíthatatlanul elszikesíti a talajt, ami így képtelenné válik a víz felvételére és áteresztésére, ráadásul a talajban található baktériumok és gombák is elpusztulnak – utóbbiak többek között kulcsszerepet játszanak a növények tápanyagfelvételében is.
A 282/2024. (IX. 30.) Kormányrendeletnek szerint belterületi közhasználatú területen – az úttest kivételével – ilyen célból csakis olyan anyag használható, ami a fás szárú növényeket nem károsítja. A só tehát kizárva, de akkor mit használjunk? „Minden jobb síkosságmentesítésre: a magnéziumsók, káliumsók, NPK műtrágya, zeolit, faforgács, homok” – fogalmaz Bardóczi, aki kommentben hozzáteszi,
az utak sózása a cipőtalpakra, a kisállatok talpaira és a hídszerkezetekre is negatív hatással van.
Posztjában arra is emlékeztet, a főváros cégei a sík közúti szakaszokon és a parkokban is alternatív anyagot használnak a síkosságmentesítésre. Azzal kapcsolatban, hogy a megállókban továbbra is sóval veszik fel a harcot a hóval szemben, a fővárosi főtájépítész kommentben megjegyzi, hogy ezért a „BKV alvállalkozója” a felelős.
Forrás: Bardóczi Sándor | Facebook
Nyitókép: Balogh Zoltán | MTI
