Mindenki jól ismeri azokat a csatákat, amiket kötelezően meg kell vívni, ha az ember házépítésre vállalkozik. De mi lenne, ha mégsem kéne a kőművessel, a hidegburkolóval és az illetékes hivatalokkal viaskodni? Katona András azért alapította meg a ModulWoodot, mert hiszi, a cég technológiájával ezek a kötelező, kellemetlen körök mind megkerülhetők, úgy, hogy a mindössze hónapok alatt felépített ház semmiben sem rosszabb, mint egy hagyományos módszerekkel készült. Az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencián készült interjúban a moduláris technológiával épített házak minden előnyéről és hátrányáról is beszélgetünk.
Hogyan került a szakmába, mik voltak a ModulWood-sztori kezdetei?
Építészként végeztem a Műszaki Egyetemen, és immár tíz éve van egy építészstúdiónk, a DAW Studio, ahol főleg középületek tervezésével foglalkozunk, emellett az egyetemi barátaimmal létrehoztunk egy generálkivitelező mérnöki irodát is, ez pedig az elmúlt tíz, építőiparban eltöltött év alatt egy nagyjából 15 milliárd forintos árbevételt hozó cégcsoporttá nőtte ki magát.
A szakmában eltöltött idő és az ez alatt megszerzett ismereteink alapján kezdtünk el gondolkodni az alternatív építészeti megoldásokban, mert láttuk az építőipar elsődleges problémáit és kihívásait a lakóépületek kapcsán.
Sokat jártunk külföldön, ahol megismerkedhettünk a CLT technológiával, aminek a használata Nyugat-Európában, például Ausztriában már több évtizedes múltra tekint vissza.
Magyarországon persze ez még gyerekcipőben jár. Én egyébként cserkész vagyok, és cserkésztársaimmal kezdtünk még el régebben gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne valamilyen moduláris technológiával sokkal gyorsabban, költséghatékonyabban, egyszerűbben építeni, mint a hagyományos építőipar; mindezzel 5 évvel ezelőtt kezdtünk el komolyabban foglalkozni, és akkor alapítottuk a ModulWoodot is.
A modulrendszerünk megtervezése és tesztelése másfél-két évet vett igénybe, és végül olyan szintre jutott el a termékünk, hogy elhatároztuk, startup vállalkozásként el kell kezdenünk gyártani. Tavaly év végére készült el a sóskúti gyártócsarnokunk, tavaly óta tudunk a piacra gyártani, időközben kialakult 14 típustermékünk, és már túl vagyunk 8 átadott, sikeres projekten, sőt, a 2026-27-es évekre gyakorlatilag már teljesen be vagyunk ütemezve a gyárban.
Mik voltak az építőipar legnagyobb kihívásai és problémái, amik vállalkozásra késztették Önöket?
Egyrészt az építőipar a mai napig két dologra nem tud választani a lakóházak tekintetében: mennyibe fog kerülni és mikorra lesz kész?
Másrészt: azt láttuk, hogy az építőipar forradalmasításért kiált, mert gyakorlatilag kétezer éve alig fejlődött valamit.
Ha megnézzük, még mindig a helyszínen, a környezeti viszontagságoknak kitéve, áldatlan körülmények között és legfőképp az emberi szakértelemnek kitéve megy végbe a folyamat, nagyrészt attól függően, hogy az adott alkalmazottak milyen lábbal keltek fel aznap.
Ezt a forradalmasítást két irányból kell megközelíteni, egyrészt az építőanyagéból, másrészt a gyártási folyamatéból. Az építőanyaggal kapcsolatban megállapítható, hogy a XX. században abszolút a tégla dominált, viszont szerintünk a XXI. század építőanyaga a CLT lesz. A téglát a CLT-vel ellentétben kiselemessége miatt egyébként nehéz előregyártott, moduláris rendszerben kezelni, illetve az is fontos, hogy a CLT a karbonsemlegesség tekintetében is éllovas az elérhető opciók között. Részünkről ezek voltak azok az okok, amik rávettek minket arra, hogy beálljunk sok más külföldi gyártó és startup közé az építőipar átalakításába.
Mindezekkel kapcsolatban egyébként nagyon jó minta volt az autóipar. Igazából egy autó összerakása sokkal bonyolultabb ügy, mint egy házé, ám a háznál fennáll az a probléma, hogy túl nagy. Nyilván attól még nagyon messze vagyunk, hogy úgy robotizáljuk a házgyártást, mint ahogyan az az autóknál működik – nem is tudom, eljöhet-e valaha ez a pillanat –, de más tényezőkben, például a konfigurálhatóság tekintetében, felvehetjük velük a versenyt.
Regionális szinten hogy áll jelenleg Magyarország a moduláris építési technológiák tekintetében? Az elmondottak alapján Ausztria például biztosan előttünk van.
Igen, ez így van, ám azt fontos leszögezni, hogy ahogy mi gyártunk, úgy nem gyárt senki – de érdemes a mi munkásságunkat elhelyezni a nagyobb piaci kontextusban is. Van a nedves építési technológia, ami magába foglalja a hagyományos építőipart, és van a száraz, amibe pedig minden más tartozik, így az általunk létrehozott módszer is. Ezen belül további két kategóriát lehet megkülönböztetni: az egyik a készház, a másik a mobilház. A mobilházak azok a konténerszerű konstrukciók, amik a szállítható űrszelvényhez igazodnak, hiszen közúton is szállíthatók, míg a készházak lapra szerelt technológiát alkalmaznak, és az előre legyártott elemeket csatlakoztatják valahogy a helyszínen,de a befejező szakipar már általában a helyszínen kerül kivitelezésre.
Mi ezzel szemben a piacon azért vagyunk unikálisak, mert mi 100%-ban gyári körülmények között gyártunk,
tehát nálunk már a gyárban beépítésre kerül a hidegburkolat, a melegburkolat, az elektromos szerelés, a gépészet, a tetőhéjalás, a belső nyílászárók, a konyhagépek, a zuhanynak az üvegválaszfala – minden. Unikálisok vagyunk még olyan szempontból is, hogy a végeredmény dimenzióiban nem különbözik egy hagyományos lakóépülettől, elsősorban azért, mert másképp daraboljuk a házat, mint a piaci vetélytársaink.
A legfontosabb feladat ezzel kapcsolatban az volt, hogy kigondoljuk azt a modulkészletet, ami elég kicsi még ahhoz, hogy ki lehessen szállítani, de elég nagy ahhoz, hogy ne kelljen belőle túl sokat összeillesztgetni a helyszínen. Jól demonstrálja a technológiánk sikerét, hogy most januárban voltunk a müncheni BAU építőipari expón, ahol mi voltunk a legnagyobb magyar kiállítók, és nekünk volt a legkomplexebb készházunk. Két nap alatt összeraktunk egy bruttó 135 négyzetméter alapterületű házat működő gépészettel a csarnokban, a németek pedig erre azt mondták, hogy ilyen minőségű szolgáltatás nem érhető el az ő piacukon. Aztán szétszedtük, hazahoztuk, és itt megint összeraktuk.
Ha a gyár a 2026-27-es évekre be van már ütemezve, az azt jelenti, hogy sok előrendelésük van. Van rálátásuk arra, hogy kik tartoznak elsősorban a megrendelői körbe?
A magánszemélyek körében alapvetően két csoportot tudunk megszólítani. Van, mondjuk, az a fiatal, aki nemrég kezdett el dolgozni, megházasodott, van egy nagyon jó állása, van egy jó fizetése, hitelképes, de nem akar érteni az építőiparhoz, nem akar építkezni, viszont jön a gyerek és az agglomerációba akar költözni, ahol vesz is egy telket. Nekik az a fontos, hogy ezzel minél kevesebbet kelljen foglalkozni; ilyenkor eljönnek a sóskúti bemutatóparkunkba, és kiválasztják a nekik tetsző konfigurációt, mi pedig segítünk a CSOK- és hitelügyek intézésében és az engedélyeztetésben. A másik csoportba elsősorban a szüleink generációja tartozik, azok, akik nyaralót szeretnének valahol, de már traumatizálta őket az építőipar.
Ugyanakkor bármennyire is szeretünk a magánszemélyekkel foglalkozni, elsősorban nem őket szólítjuk meg, hanem az ingatlanfejlesztőket, akikkel bizonyos szempontból könnyebb is a munka, hiszen ott egy megrendelőnél rögtön akár húsz darab egyen házzal tudunk foglalkozni. De ők is szeretnek minket, mert ugyan mi nem számítunk kifejezetten olcsónak a piacon – nagyjából 15-20%-kal vagyunk olcsóbbak a hagyományos építőiparnál –, de az ár fix és
pontosan meg tudjuk mondani, hogy a megrendeléstől számítva mennyi idő múlva áll majd készen a kért ház.
Mindez persze a befektetőnek is megéri, hiszen a mi házainknál nem kell 2-3 évet várnia arra, hogy a ház megépüljön, és abból elkezdjen profitot termelni, valamint így a hitel finanszírozási időszak is jelentősen rövidül és olcsóbb lesz.
Nyolc már megépült projektet említett. Ezekkel kapcsolatban érkeztek már visszajelzések?
Igen, és ezek egyelőre nagyon pozitívak. Természetesen rengeteg tanulságot is leszűrhettünk már, mind a gyártásra, mind a kapcsolattartásra vonatkozólag. Az egyik legfontosabb az, hogy milyen sok idő telik el aközött, hogy egy ügyfél megkeres minket, és aközött, hogy ténylegesen le is adja a rendelését: ez átlagban egy év. Nyilván ilyenkor megvan ennek a folyamatnak a dramaturgiája, elvégre nem egy zacskó paprikát vesz; át kell gondolni az anyagi hátterét és a pontos konfigurációt is. A legnagyobb problémát viszont sajnos az jelenti, hogy az engedélyezés 4-5 hónapot is igénybe vehet, hiszen túl vannak terhelve a hatóságot. Mindez persze bármilyen más háznál sem sokkal egyszerűbb.
A moduláris építészetnek, az Önök technológiájának mik jelenleg a határai? Van valami visszatérő félelem az emberek irányából?
Azt mindenképpen érdemes észben tartani, hogy alapvetően nem kell és nem is lehet minden házat így építeni. Bár mi is prémiumot gyártunk, ennek a kategóriának van azért felsőbb szegmense is, és a mi házainkat nem lehet a „luxus” szóval illetni. Az egyik legnagyobb hátrány viszont az, hogy a házakat nem tudjuk mindenhová elvinni. Sok olyan utca van, ahol nem tud befordulni a nyergesvontató vagy a légkábelektől nem lehet daruzni, az pedig, hogy az adott lejtőn fel tudunk-e vele menni, szintén teljesen utcafüggő.
A magyar emberekben egyébként is megvan még egy bizonyos bizalmatlanság a CLT irányába, ami Nyugat-Európára már nem jellemző; attól félnek, hogy mennyire tartós. Nos, a gyártó igazolja: a CLT életciklusa 80-100 év. A fának, mint tudjuk, az egyik ellensége a nedvesség, de nálunk a CLT-ből készült tartószerkezeti elemek nem érintkeznek nedvességgel, a másik pedig a rovarok és hasonlók, de ezek a faanyagok kezelve vannak mindenféle gomba- és rovarölő szerrel. Van egy harmadik is: régi berögződés alapján az is aggasztani szokta az embereket, hogy az összepréselt CLT-paneleknek nincs-e valamilyen káros párolgása a ragasztók miatt, de ma már erről szó sincs, hiszen míg régen formaldehid alapú ragasztókat használtak a gyártásnál, aminek valóban lehetett rákkeltő hatása, addig ma már poliuretán műgyantát használnak, , ami a levegő nedvességtartalmára térhálósodik, és nincs ilyenről szó.
Végül értelemszerűen ott van a tűzállóság kérdése is, de szerencsére a CLT jól reagál a tűzre és a résekben található műgyanta egyébként is hatékonyan gátolja a tűz terjedését. S Érdemes figyelembe venni, hogy Amerikában és Nyugat-Európában is régóta építkeznek ezzel az anyaggal, és ott alapvetően nincs is ebből probléma.
Tervben van a külföldi terjeszkedés is?
Abszolút, és mint a müncheni példa is mutatja, az érdeklődés is megvan a termékünk iránt, de egyrészt bizalmat el kell nyerni, amihez kellenek a megvalósult projektek, másrészt pedig még nekünk is kell tapasztalatot szereznünk. Mi nem egy mobiltelefont árulunk külföldi piacra, amit megvesz a vásárló és aztán hazamegy vele, hanem egy házat, és ha mi Németországban szeretnénk letenni egyet, akkor annak van ott egy sajátos engedélyezési folyamata, amit nekünk meg kell ismernünk, de a kivitelezés is más, mert másfajta tanúsítványok és szabványok vannak. Egyébként sikerült megszereznünk az NMÉ és az ETA tanúsítványt is, tehát ezzel nincs is már probléma, de a vásárlói bizalomért még meg kell dolgoznunk. Ebben nagy segítségünkre van a sóskúti bemutatópark, illetve persze mögötte a gyár, ahova el lehet jönni, és meg lehet nézni, hogy milyen minőséget képviselünk.
Nyitókép: Modulwood Facebook, hely.hu
