Napokon belül mintegy háromszáz magyar településen vezetik ki a nehéz-teherforgalmat a lakott területekről. A 20 tonna feletti kamionok a jövőben kizárólag kijelölt útvonalakon, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton közlekedhetnek – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Jelentős változás jöhet a vidéki települések életében. Napokon belül mintegy 300 magyar településen csökkenhet drasztikusan, illetve szűnhet meg a lakott területeken áthaladó nehézteher-forgalom – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden közzétett Facebook-bejegyzésében.
A tárcavezető közölte: a 20 tonnánál nehezebb, tranzit- és teherforgalomban részt vevő járművek a jövőben kizárólag előre kijelölt útvonalakon közlekedhetnek, elsősorban a gyorsforgalmi úthálózaton. Ennek érdekében az állam új forgalomszervezési szabályokat vezet be, és átalakítja a vidéki közlekedési rendet.
A miniszter tájékoztatása szerint országszerte 56 helyszínen, összesen 262 kilométernyi útszakaszon vezetnek be súlykorlátozást.
Céljuk az, hogy megszűnjenek azok a „kiskapuk”, amelyek eddig lehetővé tették, hogy a kamionok az olcsóbb, alacsonyabb rendű, gyakran falvakon és kisvároskon keresztül vezető utakat használják.
Lázár János hangsúlyozta, a kormány nem közlekedési folyosóként, hanem élhető lakókörnyezetként tekint a településekre. Mint fogalmazott,
a falvaknak nem az a szerepük, hogy a teherforgalom számára alternatív útvonalat biztosítsanak, hanem az, hogy nyugodt otthont adjanak az ott élő családoknak.
A miniszter kitért arra is, hogy a fuvarozókkal folyamatos az egyeztetés. „Élni és élni hagyni” – fogalmazott, a cél élhető feltételek biztosítása a szállítmányozóknak, miközben a lakosság nyugalma és biztonsága sem sérül.
Az intézkedések előzménye, hogy egy héttel korábban a fuvarozók Budapesten, a Hősök terén tüntettek az útdíjemelések miatt. A demonstrációt követően Lázár János jelezte, a minisztérium az újonnan szerveződött fuvaros csoporttal is tárgyalni fog. Ugyanakkor világossá tette,
a legrövidebb és legolcsóbb útvonal a fuvarozóknak kedvez, az utak mentén élők számára viszont elviselhetetlen terhelést jelent.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a tárca már megállapodott hét meghatározó fuvarozói érdekképviselettel, amelyek közel 8500 vállalkozást, vagyis a hazai fuvarozói szektor mintegy 70 százalékát képviselik. Szerinte a fővárosi kamionos felvonulás a budapestieknek is kézzelfoghatóvá tette azt a problémát, amely vidéken milliók mindennapjait nehezíti meg.
Lázár János kiemelte, ha sokak szerint nincs helye a nehéz-teherforgalomnak Budapest belső útjain, akkor ugyanez a kérdés feltehető Biharkeresztesen, Mátészalkán vagy más, főutak által átszelt településeken is.
Véleménye szerint ma már egyértelmű a válasz, a kamionoknak nem kell áthaladniuk a lakott területeken, mert rendelkezésre állnak alternatív útvonalak.
Mint ismertette, 2010 óta mintegy 3000 milliárd forintot fordítottak a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére. Az elmúlt években számos új út épült meg, illetve bővült – köztük az M25-ös, M30-as, M31-es, M43-as, valamint az M3-as, M4-es, M6-os és M44-es több szakasza –, amelyek célja éppen az volt, hogy a teherforgalmat kivezessék a településekről.
A miniszter hangsúlyozta, az útdíjak emelése nem a fuvarozók ellehetetlenítését szolgálja, hanem azt, hogy a főutak mentén élők életminősége javuljon. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gazdasági megfontolások miatt milliók legyenek kitéve zajnak, balesetveszélynek és környezeti terhelésnek.
„Tárgyalunk mindenkivel, de egy dologból nem engedünk: annak a hárommillió embernek a nyugalmából és biztonságából, akik évek óta szenvednek a teherforgalom miatt”
– fogalmazott Lázár János, hozzátéve, most az ő érdekük került előtérbe.
Nyitókép: Lázár János - Facebook
