Fizetésemelés, lezárások, új buszok és vonatok – erre számíthatunk az elkövetkezendő hónapokban Lázár János szerint, aki egy Közlekedésinfóval indította az őszt.
Nőnek a bérek
Közlekedésinfót tartott az ősz első napján Lázár János. A építési és közlekedési miniszter felidézte, a 2023-tól bevezetett tarifareform következtében a magyarországi tömegközlekedés Európa ötödik legolcsóbbjának számít. Ez lehetővé tette azt, hogy az autók számának folyamatos gyarapodása mellett a tömegközlekedést használók száma is nőjön; a MÁV-csoport szolgáltatásaira havonta mintegy 1 millió bérletet értékesítenek, és a jelentős kedvezmények a rendszerváltozás óta először a bevétel növekedését hozták.
A nagyobb forgalom magasabb elvárásokat is jelent, így az elmúlt években tapasztalt bruttó átlagbérnövekedés mellett, amely 570 ezer forintról 724 ezer forintra tornázta fel a bruttó átlagfizetést, a közlekedésben dolgozók újabb emelésre számíthatnak:
a jövő évi 4,7%-os növekedés, ha ezt a szakszervezetek is elfogadják, immár bruttó 750 ezer forintos átlagbért jelent majd.
Mindez az egyéb juttatásokat is érint, melyeket 150 ezer forinttal emelnek meg.
Több járat a megyeközpontokra
December 1-től lép érvénybe az új személyszállítási törvény – folytatta a miniszter. Ebben leszögezik, a közlekedési hálózatba való integráció alanyi jognak számít, így minden települést megillet. Jelenleg a nagyjából 3200 magyar település közül 955-ben nem adott a napi 3 járat a járási központba, amely mellett
a MÁV-csoport alapelvárása önmagával szemben a napi 2 járási és megyeközpont közötti, illetve napi kettő megyeközpontok, illetve Budapest közötti járat létesítése.
Az új törvény azon is változtatni kíván, hogy az országban jelenleg 500 települést a tömegközlekedési hálózat egyáltalán nem érinti.
Változik a KRESZ
Szintén milliókat érint a KRESZ átszervezése.
Az ezzel kapcsolatos konzultációk 2023 decembere óta folynak, a kormányrendelet pedig a miniszter reményei szerint a jövő év szeptemberétől lépnek érvénybe. A változtatások a nyelvezet egyszerűsítése mellett az alapstratégia megváltoztatására is kísérletet tesznek: a hangsúly a gyengébb megvédésén, az emberi élet védelmén, a halál megakadályozásán, a baleset elkerülésén lesz,
ennek módszere pedig – többek között – a gépjárművek forgalomba helyezése és a jogosítvány megszerzése feltételeinek revíziója, illetve az útszabályozások újragondolása lesz.
A programot Kerékgyártó János helyettes államtitkár vezeti, a kérdéskörben pedig konzultáció indul, melynek keretein belül a lakosság online fejtheti ki majd a véleményét.
Bővül az M1-es, jön a lezárás
Az utakkal kapcsolatban Lázár megjegyezte, Magyarországon jelenleg 185 ezer kilométernyi autóút önkormányzati, 31 ezer kilométernyi állami kezelésben van, melyekből 2000 kilométer gyorsforgalmi út vagy autópálya. Egy miniszteri kezdeményezés azt célozza meg, hogy a települések – Budapestet is beleértve – a szolidaritási hozzájárulás legalább 20%-át leírhassák abban az esetben, ha önkormányzati vagy állami fenntartású út felújítása mellett döntenek.
A bővítésekről is esett szó: szeptember 15-től kezdődik meg az M1-es autópálya hatsávosítása; a 60 kilométernyi érintett szakaszon lezárásokra lehet számítani,
Győr irányába három sávban, míg Budapest felé egy sávban közlekedhetnek majd az autók a hónap közepétől.
Az összesen 800 milliárd forintos projekt végén mindenesetre adott lesz Budapest és Győr között a 2x3 sávos közlekedés, melyből egy természetesen a technikai sávot jelenti.
Az M1-es autópálya díjkonstrukciója is változik: a négy érintett vármegye, tehát Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron számára új kedvezményeket vezetnek be 2026. január elsejétől, így az ide tartozó autósok 15 ezer forint ellenében válthatnak ki éves autópálya-matricát.
A sajtótájékoztató során Lázár János a halálos kimenetelű újvidéki balesetet is említette, amely a Budapest–Belgrád vasútvonalat érinti. A miniszter elmondta, elrendelte a beruházás teljes műszaki és pénzügyi vizsgálatát, melyet a TÜV minőségbiztosító fog elvégezni ez év december 31-éig, majd 2026 júniusáig bezárólag, természetesen az EU-s sztenderdeknek megfelelően.
Nem maradhatott el a járműflotta bővítésével kapcsolatos tájékoztatás sem.
A jelenlegi 5800 buszt az elkövetkezendő években újabb 1100 járművel egészítik majd ki,
melyből 1000 darab magyar gyártású lesz. Kiemelendő, hogy ennek finanszírozása állami kezességvállalás nélkül történik és a 85 milliárd forintból 60 milliárdot magyar bankok folyósítanak. A buszok közül 131 már megérkezett, sőt, a nyár során a Balatonnál forgalomba is állt, míg további 400 darab várhatóan 2026 áprilisáig érkezik meg.
A 3300 vasúti jármű hozzávetőleg 130 ezer ülőhelyet jelent, ezt a miniszter 160 ezer ülőhelyre szeretné megnövelni.
E célból 100 darab fiatal, de használt motorvonatot rendelnek a nyugat-európai piacról (Svájcból, Németországból és Ausztriából) – mindez a kapacitáshoz újabb 13 ezer ülőhellyel járul majd hozzá. Napirenden van 320 milliárd forint értékben újabb InterCity-kocsik megrendelése is, míg 50-70 darab kínai távolsági motorvonatot – 2 éves szállítási idő mellett – a hosszabb szakaszokon, tehát például a pécsi vagy a kassai járatokon kívánnak forgalomba állítani.
(Nyitókép: Lázár János | Facebook)
