Rövidesen újra magyar ember megy az űrbe, az űr azonban már jó párszor sokkal közelebb volt hozzánk, mint gondolnánk. Legalábbis a filmes univerzumban. A sci-fi rendezők előszeretettel választják hazánkat földöntúli tájak, holdbázisok vagy épp űrközpontok díszletéül. Összegyűjtöttük, mikor és mely filmekben játszott Magyarország a világűrt vagy hasonló, holdbéli vidéket.
Miközben Magyarországot napok választják el attól, hogy újra űrhajóst küldjön a világűrbe, érdemes felidézni, hogy hazánk már hosszú ideje meghatározó szereplője a világűrnek – legalábbis a mozivásznon.
Az elmúlt évtized legnagyobb sci-fi filmjei közül több is Magyarországon forgott, olyan helyszíneken, amelyek a földi valóságból emeltek át minket más bolygókra, alternatív jövőkbe és távoli dimenziókba.
Összeállításunkban a legismertebb Magyarországon készült sci-fik és űrhajós témájú filmeket és helyszíneiket szedtük össze.
Korai magyar sci-fi filmek
Az első sci-fi filmet 1914-ben forgatták Magyarországon. A háromszáz éves ember című némafilm kópiája sajnos elveszett, az ugyanakkor bizonyos, hogy főszereplője gróf Andrássy Katinka, a „vörös grófnő” volt és többek között a Budai Várban is forgatott a stáb.
Az első fennmaradt sci-fi az 1942-es Szíriusz, melyben Karády Katalin az egyik főszereplő. A helikopterszerű űrhajót használó időutazók történetét feldolgozó kalandfilm legnagyobb részt a zuglói Filmgyárban készült. Érdekesség, hogy az alkotás néhány perces werkfilmje is fennmaradt.
A II. világháború után készültek Magyarországon az űr felfedezésével kapcsolatos filmek, de kétségtelen, hogy nem ez volt hazánkban a leggyakoribb filmes műfaj.
Az igazi áttörtés a magyar filmipar elmúlt évtizedet felölelő aranykorához kapcsolódik. A 2010-es évek közepétől az egyre több külföldi, A-kategóriás, világsztárokat felvonultató produkciók között szép számmal találunk űrhajós témájú alkotásokat is.
Etyek és a vörös bolygó – The Martian (2015)
Ridley Scott 2015-ös filmjében, A mentőexpedícióban Matt Damon karaktere egyedül marad a Marson. A kietlen, vörös táj látványvilágát részben az etyeki Korda Stúdióban, illetve annak környékén alakították ki, ahol mesterségesen létrehozott marsi felszínt és űrbázis-elemeket építettek.
A díszletek és a trükkök keveréke a hitelessé tette Matt Damon és Jessica Chastain főszereplésével készült mozit. A film látványtervezői úgy nyilatkoztak: „Nemcsak filmesen működött, hanem tudományosan is meggyőző volt.”
A filmben a NASA kutatóközpontjait a Korda Stúdió, a Bálna és a Hungexpo épületei alakították.
Ismét Etyek és ismét Mars – Mars (2016–2018)
A National Geographic 2016–2018 között több évadot Magyarországon forgatott a Mars – Utunk a vörös bolygóra című sorozatából. A film műfaja sajátos: elegyíti a dokumentumfilmes és a megrendezett jeleneteket. A stúdió ezúttal is az etyeki Korda Studio volt, míg külső jelenteket a budaörsi reptéren és Gödöllőn is rögzítettek.
A jövő városa Rákospalotán – Blade Runner 2049 (2017)
A Denis Villeneuve vezette stáb a kultikus, filmes franchise folytatását, a Blade Runner 2049-t, azaz a Szárnyas fejvadász 2049-et 2017-ben többek között a budapesti Origo Filmstúdióban forgatta. A film sötét, neonfényes városképeit részben itt, részben kőbányai alagutakban és ipari területeken vették fel.
A brutalista építészet és az elhagyatott gyárépületek olyan atmoszférát teremtettek, amely tökéletesen illeszkedett a disztópikus jövő világához, de forgattak az V. kerület több pontján is. A film látványvilága tarolt: a legjobb operatőr és a legjobb vizuális effektek Oscar-díját is megnyerte, a főbb szereplők pedig Ryan Gosling, Harrison Ford és Ana de Armas voltak.
Sivatagi világ Magyarországon– Dune I. / Dune II. (2021, 2024)
Frank Herbert legendás regényének két filmváltozatát (2021, 2024) is részben Magyarországon forgatták. A Dűne I. és II. legtöbb jelenetét az Origo, a Stern és a Hungexpo stúdiók műtermeiben felépített gigantikus belső díszletekben vette fel a stáb.
A filmekben, illetve a sorozatban feltűnnek külső helyszínek is, mint Dobogókő és Szomolya sziklái vagy a noszvaji barlanglakások.
Sőt, a második epizódban az egykori Munkásmozgalmi Panteon szocreál építményei is kulisszává alakulnak.
A rendező a Magyarországra rendszeresen visszatérő Denis Villeneuve volt. Az filmek igazi sztárparádét hoztak Budapestre. Timothée Chalamet és Zendaya párosa mellett tucatnyi világsztár járt Magyarországon a forgatások miatt. Ráadásul a Dűne I. berendezője, Sipos Zsuzsanna 2022-ben a legjobb látványért Oscar-díjat is kapott.
Kossuth téri metró és visontai erőmű, mint távoli bolygó – Alien: Romulus (2024)
Az Alien filmek több mint negyven éve játszanak a moziba járók idegein. A mozifilmek laza láncolatából álló sorozat utolsó epizódja az Alien: Romulus című alkotás. Ezt a filmet nagyrészt Magyarországon forgatták. A film központi helyszíne az Origo műterem komplexuma volt.
De néhány jelenet erejéig a stáb rendhagyó helyszínkre is ellátogatott. Így került a filmbe például a Kossuth téri metróállomás mozgólépcsője vagy a visontai Mátrai Erőmű külső helyszíne.
Űrállomás a MüPában – Slingshot (2025)
Alig egy hónapja debütált a magyar mozikban a Manőver/Slingshot című pszichológiai sci-fi, amely a galaxisközi küldetés során jelentkező mentális nehézségeket és morális kihívásokat dolgozza fel. A főbb jelenetek az etyeki Korda Stúdióban és a budapesti Művészetek Palotájában (MüPa) forogtak.
A MüPa futurisztikus belső terei – üvegfalak, betonfelületek, ívelt struktúrák – úgy hatottak, mintha már eleve egy űrállomás részei lennének. A produkció látványtervezője szerint: „Budapesten nemcsak külső, hanem belső világot is találtunk az űrhöz.”
Miért számítanak a helyszínek a sci-fiben?
A sci-fi műfajban az alapvető filmes kihívás a világok építése. Hitelesen kell megjeleníteni egy olyan világot, amely nem létezik vagy az emberiség még nem éri el és nincs pontos képe, tapasztalata róla. Ezért a forgatási helyszínek nem egyszerű hátterek – ezek a díszletek a mozivásznon, képernyőn a világok valóságává válnak.
A helyszínek fizikai jelenléte a színészi játékot is segíti: egy valódi kőfal vagy homokdűne között másként mozog, másként lélegzik a karakter is, mint egy zöld háttér előtt.
Magyarország mint filmes galaxis
A világ legnagyobb sci-fi produkciói ma már nemcsak helyszínt keresnek, hanem partnert is. Magyarország pedig ideális filmes partner: megbízhatóan működő adókedvezmény rendszer, világszínvonalú stúdiók, tapasztalt szakemberek, sokszínű természeti adottságok és egyre több, filmes örökséggé váló helyszín fogadja a stábokat.
Ahogy az űr felé fordul a figyelmünk – egyre kevésbé csak a kamerán keresztül – az is világos: Magyarország nemcsak a múlt sci-fi filmjeinek volt fontos színtere, de a jövő misszióinak is háttere lehet. Előreláthatólag nemcsak a magyar űrhajosók, hanem a hazánkban készült űrhajós témájú filmek száma is növekedni fog a közeli jövőben.
És ki tudja? Lehet, hogy a jövő magyar űrhajósai egyszer majd épp ott járnak, ahol korábban csak a filmek jártak.
