Megéri zölden építeni – Pozitív példákkal indította a Zöld Építés Hetét a HuGBC

Paár Eszter Szilvia

Sajtótájékoztatóval vette kezdetét a Nemzetközi Zöld Építés Hete Magyarországon. A Corvinus Egyetem Gellért Campusán bemutatott programok kapcsán a szakemberek hangsúlyozták: a fenntartható építés nemcsak környezeti szempontból szükséges, hanem gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) idén is koordinálja a World Green Building Council kezdeményezéséhez kapcsolódó Nemzetközi Zöld Építés Hetét. A budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán tartott sajtótájékoztatón Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke hangsúlyozta: „megéri zölden építeni”. Mint mondta: a fenntartható építés gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt előnyös:

alacsonyabb üzemeltetési költségeket, klímasemlegességet és egészségesebb élettereket eredményez.
A HuGBC sajtótájékoztatóval nyitotta meg a Zöld Építés Hete című rendezvénysorozatát
Fotó: Kaiser Ákos

Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte:

a kormány célja, hogy a fenntarthatóság ne elvont fogalom maradjon, hanem a mindennapi gyakorlat része legyen.

Hozzátette, nem a szankciókban hisznek, hanem az új szabályozással ösztönözni kívánják a tudatos tervezést és az életciklus-alapú gondolkodást.

Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke, Határ Renáta, az ÉKM építségazdaságért felelős helyettes államtitkára és Misovicz Tibor, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára
Fotó: Kaiser Ákos

Fülöpné Dr. Hegedűs Éva, a HuGBC ügyvezető titkára elmondta: a rendezvénysorozat épületbejárásokkal és workshopokkal mutat be jó gyakorlatokat. „A zöld nemcsak hasznos, hanem esztétikus is” – fogalmazott, hozzátéve:

a klímakatasztrófával fenyegetés helyett a pozitív példák bemutatásával lehet hatékonyan formálni a szemléletet.

Az eseményen Misovicz Tibor, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára is megszólalt. Mint kifejtette, „nemcsak zölden kell építeni, hanem zölden is kell használni az épületeket”. Erre jó példaként a Corvinus Egyetem Gellért hegyi kampuszát hozta fel, melyet be is mutatott, majd a résztvevők az épületet is bejárhatták.

A Corvinus Gellért Campus a régi későmodern szerkezet újrahasznosítása és a fenntartható megoldások miatt a jó példák között szerepel
Fotó: Kaiser Ákos

A Corvinus Egyetem 2024-ben átadott, a Lean Tech Kft. és a PLANT – Atelier Peter Kis által tervezett Gellért Campusa a főváros egyik legkorszerűbb felsőoktatási épülete, amely a fenntartható működés mellett a hallgatói élményre is nagy hangsúlyt helyez.

A komplexum tágas, természetes fénnyel átjárt tanulótereket, közösségi zónákat és panorámás kollégiumi szobákat kínál, amelyek egyszerre szolgálják a kreativitást és a komfortot.
Az épületben a közösségi terek tervezésére is nagy hangsúly került
Fotó: Kaiser Ákos

Az épületben alkalmazott környezettudatos megoldások – például az energiahatékony gépészet, a zöldfelületek integrálása és a közösségi terek tudatos kialakítása – a fenntartható használatot is támogatják. A campus így nemcsak építészeti, hanem oktatási szempontból is mintaprojekt: egyszerre modern, közösségformáló és környezettudatos.