Egy különös, körkörös építményt tártak fel a régészek Kréta szigetén, amely annyira összetett és szertartásos jellegű, hogy sokakban felidézte a Minotaurusz mítikus labirintusát. A négyezer éves szerkezet a Mínoszi civilizáció új, eddig ismeretlen arcát mutatja meg – és talán egy ősi mítosz valós alapjait is.
Egyedülálló, 4000 éves, labirintusszerű építményt tártak fel Kréta szigetén a görög kulturális tárca bejelentése szerint – a lelet már most a régészet egyik legizgalmasabb felfedezéseként emlegethető.
Az építmény nemcsak koránál és alaprajzánál fogva lenyűgöző, hanem azért is, mert azonnal felidézi a Minotaurusz mítoszát és a legendás labirintust, amelyet a görög mondák szerint Daidalosz épített Minósz király parancsára.
A különleges szerkezetet a közép-krétai Papoura-domb tetején találták meg, 494 méteres tengerszint feletti magasságban, egy új reptér radarberendezésének telepítésekor. A munkálatokat azonnal felfüggesztették, és a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy a régészeti lelőhelyet megóvják, a radarberendezés helyét pedig máshová költöztetik.
A nyolc koncentrikus körgyűrűből álló kőépítmény 48 méter átmérőjű, falai átlagosan 1,4 méter vastagok, a fennmaradt részek helyenként elérik az 1,7 méteres magasságot is.
A labirintust sugárirányú falak tagolják négy zónára, ezekben keskeny átjárók vezetnek a belsőbb részek felé.
A középpontban egy külön építmény is található, amely maga is négy részre oszlik – vélhetően itt zajlottak a legfontosabb szertartások.
A feltárt kerámiaedények, eszközök és állatcsont-maradványok arra utalnak, hogy az építmény vallási vagy közösségi célokat szolgálhatott – nem lakóhely, nem is raktár volt, hanem egyfajta szakrális központ.
A lelet a Kr. e. 2000–1700 közötti időszakból származik, vagyis abból a korszakból, amikor a Mínoszi civilizáció első palotái, például Knósszosz is kiépültek. A helyszínen jelenleg is zajlik a feltárás, a szakértők a szerkezet térbeli és csillagászati tájolását is vizsgálják.
A görög mitológia szerint a Minotaurusz, a félig ember, félig bika lény egy végtelen labirintusban élt, amelyből nem volt kiút – mígnem Thészeusz legyőzte a szörnyet Ariadné fonalának segítségével.
Sokáig úgy tartották, hogy ez csupán mese, ám a mostani felfedezés új fényt vethet a mítosz eredetére. Bár a történet természetesen költői túlzás, az építmény összetettsége és szimbolikája alapján egyértelmű, hogy a Mínoszi kultúra inspirálhatta a későbbi görög mítoszokat.
A Papoura-domb labirintusszerű építménye nemcsak a Mínoszi civilizáció vallási és társadalmi életébe enged mélyebb bepillantást, de emlékeztet is arra, hogy
a mítoszok gyakran valós helyek, rítusok és építmények emlékét őrzik tovább – ezzel hidat képeznek múlt és jelen, képzelet és valóság között.
