Egy völgybe simuló, zöld városközpont víziója győzött Salgótarjánban. A városközpont-rehabilitációs ötletpályázat nyertes terve nem látványos gesztusokkal, hanem arányos, hosszú távon működő megoldásokkal rajzol új jövőképet a belváros számára. A SAGRA koncepciója a meglévő értékekre épít, a természetet a városszövet részévé teszi, és olyan központot képzel el, ahol a mindennapokban is jó jelen lenni.
Új korszak kezdetét jelzi Salgótarján életében a városközpont rehabilitációjára szeptemberben kiírt országos ötletpályázat, amelynek célja a belváros átfogó megújítása volt. A pályázat kiírója az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely a város jövőjét meghatározó, hosszú távú fejlesztési gondolkodás elindítását tűzte ki célul.
A kezdeményezés tétje messze túlmutat egy egyszeri beavatkozáson, a ma kihirdetett nyertes terv a következő évtized városközponti fejlesztéseinek irányát alapozhatja meg.
A kiírás egyértelműen nem kész megoldásokat, hanem friss szemléletet, új városi víziókat várt, amelyek egyszerre reflektálnak Salgótarján építészeti örökségére és jelenkori kihívásaira.
Új korszak kezdődik Salgótarjánban
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által kiírt ötletpályázat friss tervezői elképzeléseket vár.
A tervezési program
A pályázathoz készült tervezési program Salgótarján belvárosát, azon belül is a Főtér és közvetlen környezetének megújítását jelölte ki a beavatkozások súlypontjaként.
A kiírás világosan fogalmazott: a városközpont ma elsősorban áthaladásra szolgál, miközben térbeli adottságai és épített értékei alapján valódi közösségi központtá válhatna.
A program ezért olyan javaslatokat várt, amelyek a közterek újragondolásával, a gyalogos kapcsolatok megerősítésével és a zöldfelületek bővítésével egy élhetőbb, emberléptékűbb városi környezetet hoznak létre.
Kiemelt szerepet kapott a közlekedési rendszer átalakítása is, a Rákóczi út elválasztó hatásának csökkentése, a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése, valamint egy korszerű intermodális csomópont kialakítása az autóbusz- és vasútállomás térségében. A tervezési program nem csupán funkcionális fejlesztéseket kér, hanem térbeli és városképi minőséget is, egységes burkolatok, átgondolt utcabútorok, árnyékos közterek és használható zöldfelületek megjelenítését.
A kiírás hangsúlyosan kérte a későmodern városszerkezet és az értékes épületállomány tiszteletben tartását, de teret engedett a megújulásnak is.
Az értékvizsgálat alapján kijelölt épületek megtartása mellett lehetőséget biztosított olyan elemek bontására és újragondolására, amelyek nem képviselnek meghatározó városképi értéket. A tervezési program egészét áthatja az a törekvés, hogy Salgótarján belvárosa ne csupán esztétikailag újuljon meg, hanem valódi, élő városi központként működjön a mindennapokban.
A SAGRA nyertes terve – zöld városközpont a völgyben
A Salgótarján városközpontjának megújítására kiírt ötletpályázatot a SAGRA Építész Kft. terve nyerte el, amely markáns, ugyanakkor érzékeny választ ad a város egyik legnagyobb kérdésére: hogyan lehet a belvárost valódi, élhető közösségi térré alakítani egy különleges természeti adottságokkal bíró, völgyben fekvő településen. A koncepció alapgondolata egyszerű és erős,
a Salgótarjánt körülölelő zöld hegyek ne maradjanak a város peremén, hanem szó szerint ereszkedjenek be a városközpontba,
szőjék át annak tereit, utcáit, közlekedési útvonalait. A terv hosszú távú víziója egy olyan városközpont létrehozása, amely nemcsak esztétikailag újul meg, hanem az életminőségében is ugrást jelent. Ennek alapja a magas színvonalú közterek, a jól működő városi funkciók és a természet közelsége.
A tervezők világosan fogalmaznak, Salgótarján értéke nem csupán legendás későmodern épületeiben, hanem különleges fekvésében rejlik.
Ezt az adottságot eddig kevéssé használta ki a belváros, amelyben arányaiban kevés a zöldfelület és sok az elválasztó infrastruktúra.
Örökség és megújulás kéz a kézben
A SAGRA terve határozott állást foglal a modernista városközpont épített öröksége mellett. A Főtér ikonikus épületegyüttese – a Karancs Szálló, a József Attila Művelődési Központ, a Pécskő áruház és a 13-as lakóépület – nem teherként, hanem identitáshordozó elemként jelenik meg a koncepcióban. Ezek megőrzése és magas minőségű felújítása a terv egyik sarokpontja, amely a múlt értékeit nem konzerválni, hanem élővé tenni kívánja.
A Karancs Szálló újra központi szerepet kap, felújítva, átgondolt funkciókkal töltve válik a város egyik hangsúlyos elemévé.
A szállodai funkció mellett irodák, apartmanok, étterem, tetőterasz és skybár jelenik meg, amely nemcsak építészetileg, hanem városi élményként is újra pozícionálja az épületet. Hasonló szemlélet érvényesül a Művelődési Központ esetében is, a meglévő funkciók megtartása mellett új kapcsolatokat, átjárásokat és zöldfelületeket kap, amelyek összekötik a Főteret a mögötte emelkedő domboldallal.
Forgalom helyett kapcsolat
A terv egyik legfontosabb beavatkozása a belvárosi közlekedés újragondolása. A Rákóczi út jelenlegi, várost kettévágó szerepe jelentősen átalakul, a Bem utca és az Arany János utca közötti szakaszon kétsávosra szűkül, forgalomcsillapított, térkővel burkolt felületként működik tovább.
Az új körforgalmak és a Bajcsy-Zsilinszky út tehermentesítő szerepe lehetővé teszi, hogy a belváros ne az autóforgalomról, hanem a gyalogosokról és közösségi terekről szóljon.
A parkolás szervezetten, a felszínről eltüntetve jelenik meg, a volt SZMT-székház helyén kialakított kétszintes, 240 férőhelyes mélygarázs, valamint a hegyoldalba süllyesztett, zölddel fedett parkolók biztosítják az igényeket anélkül, hogy rontanák a városképet. A közlekedési rendszer átalakítása nem megszorításként, hanem minőségi váltásként jelenik meg.
Intermodális városi kapu
A terv különös hangsúlyt fektet a városközpont közlekedési csomópontjaira. A vasútállomás újragondolása és az autóbusz-végállomás áthelyezése egy olyan intermodális rendszert hoz létre, amely valódi városi kapuként működik. Az Erzsébet tér és a vasút közötti kapcsolat akadálymentessé, átláthatóvá és nagyvonalúvá válik: a kiszélesített aluljáró, a szintkülönbségek finom kezelése és az új állomásépület együttese egységes érkezési élményt kínál.
A jelenlegi buszpályaudvar helyén sport- és rekreációs park jön létre, a városközponthoz közel, de annak terhelése nélkül.
A tömegközlekedés átszervezése, beleértve a helyi járatokat és egy nosztalgikus, elektromos retróbusz bevezetését, egyszerre funkcionális és városidentitást erősítő gesztus.
Zöld hálózat, élő közterek
A koncepció egyik legerősebb eleme a zöldfelületi rendszer. A terv nem elszórt parkokat, hanem egy összefüggő, organikus zöld hálózatot hoz létre, amely a közlekedési tengelyek mentén teresedéseket, pihenőhelyeket, találkozási pontokat alakít ki. A zöld „szigetek” úgy tagolják a várost, mint az erezet a levelet, vizuálisan és funkcionálisan is összefogva a köztereket.
A Főtér burkolt felülete megmarad a városi rendezvények számára, de a hétköznapokra mobil zöld szigetekkel válik barátságosabbá,
fák, árnyék, ülőfelületek jelennek meg ott is, ahol korábban kizárólag kő és beton volt.
A mészkőburkolatba rejtett vízjáték, a zöldtetők és zöldfalak, valamint a tájazonos növények mind a fenntarthatóságot és a mikroklíma javítását szolgálják. A terv különleges eleme a domboldali sétány és kilátóút kialakítása, amely a Művelődési Házon keresztül köti össze a Főteret a hegyoldallal. Kilátópontok, tanösvény, szoborpark és városi panoráma egészítik ki azt az élményt, amely Salgótarján földrajzi adottságait végre a város mindennapi részévé teszi.
Fenntartható város, hosszú távra tervezve
A SAGRA terve látványos és enntartható is.
Vízáteresztő burkolatok, helyben tartott csapadékvíz, zöldtetők, megújuló energiák, hőszivattyús rendszerek és passzív építészeti megoldások alkotják azt a háttérrendszert, amely a városüzemeltetés szempontjából is hosszú távon működőképes megoldásokat kínál.
Olyan városközpont képe rajzolódik ki a tervből, amely egyszerre tiszteli Salgótarján múltját, reagál a jelen kihívásaira, és hiteles jövőképet kínál, a városnak és az itt élőknek egyaránt.
Nógrád betonszíve: Salgótarján – VIDEÓ
Most videónkban is megmutatjuk, hogyan született meg Nógrád betonszíve, és miért érdemes újra felfedezni.
A bírálóbizottság értékelése
„A pályamű a szükséges minimum elv jegyében született. Pontosan ott és annyit tesz hozzá a városközponthoz, ahol és amennyi szükséges; a terv mindvégig egyensúlyban marad önmagával és környezetével.
Kulturált szűkszavúsága magától értetődővé teszi a tervezett beavatkozásokat; nem kiabálja túl a környezetét, de nem is bújik el félelmében.
A városban jelenleg meglévő hiátusokat rendre megtalálja és megtölti tartalommal: legyen az új épület, közpark vagy sétány. Minden új tervezői mozdulat helyénvaló, arányos, környezetéhez szervesen ízesülő. Kerüli a divatot, így válik örökérvényűvé. A terv elkötelezett a fenntarthatóság iránt. A meglévő értékek, épületek újragondolására, újrahasznosítására törekszik, és csak a valóban szükséges helyeken bont. Salgótarján páratlan táji adottságait a pályamű tovább erősíti: a természetet aranyszálként szövi a városi szövetbe, ezzel is élhetőbbé téve a belvárost. Mindent egybevetve egy dolog fogalmazódik meg az emberben: jó lehet itt élni. A pályaművet a Bírálóbizottság reális elképzelései, mértéktartó hozzáállása és hangsúlyos fenntarthatósági szempontjai miatt I. díjban részesíti” – indokolta döntését a bírálóbizottság.
