A homlokzati nyílászárók cseréje amellett, hogy igazi game-changer megoldás, egy olyan sikertörténet lehetősége is egyben, ahol mindenki számára kiderülhet: igazi építkező vagy! Néhány dologra azonban érdemes odafigyelned.
Az Építkezőben bemutatott, így késő őszre egyre akutabbá váló hőszigetelési projektek varázsát egy kettőség adja. A hőszigetelés ugyanis egyszerre önkép- és családi költségvetés javító eljárás, hiszen ezen projektek révén kiderül, hogy büszke és boldog tulajdonosként mi magunk is képesek vagyunk valódi építészeti teljesítményre, „mestermunkára”. Ráadásul ennek során nemcsak rátermettségünkre derül fény, hanem családfenntartóként is maradandót alkotunk azzal, hogy az otthonunk energiaköltségét nagyban csökkentjük. Arról nem is szólva, hogy innentől kezdve már a környezetvédelem, a fenntarthatóság sem egy üres, idegen szólam a szánkból. Mondhatni élharcosai leszünk, hiszen
a hőszigetelés révén globális otthonunkon is nagyon sokat segítünk.
Emlékeztek, milyen menő volt a födém hőszigetelés?
Építkezőként a hőszigetelés kapcsán felfelé haladtunk, először a tetőn, a padláson jártunk, hiszen a meleg fő haladási iránya is ez. Odafent rendezkedve rájöttünk, hogy a födém hőszigetelése – a rengeteg doboztologatást, cipelést leszámítva – a legegyszerűbb, házi eszközökkel elvégezhető tevékenység. Ráadásul ez a megoldás önmagában 30 százalékos megtakarítást jelent, tehát igazán hasznos napot vagy napokat töltöttünk el ezzel.
Érezzük persze, hogy a történet nem záródik le itt, hiszen, elég egy boldog házat ábrázoló gyermekrajzra tekinteni és kiderül, hogy a hőszigetelés kapcsán vannak még fontos frontszakaszok. Az alapok hőszigetelésével, mint azt megtanultuk már, természeti okoknál fogva szerencsére nem kell foglalkoznunk, és egyelőre nem fogunk állványozni sem, mert még mindig nem jött el az ideje, de ettől függetlenül, kézbe véve azt az ominózus hőkamerát és a homlokzati nyílászárókra célozva kénytelenek vagyunk újra elővenni a ház oldalának kérdését, mert ennek hőszigetelését a homlokzati nyílászárók állapota határozza meg.
Ajtó, ablak
Ha még hétköznapibb formában szeretnénk megfogalmazni a feladatot, jó, ha tisztázzuk, mit is jelent a homlokzati nyílászáró kifejezés úgy általában, illetve a mi projektünk esetében. Ehhez elég kézbe venni óvodás korú rokonunk rajzát és hamar kiderül, hogy a legtöbb ház oldalán általában kétféle meghatározó nyílászárót találunk: ajtót és ablakot. Az ajtó lehet bejárati, akár több is, illetve garázskapu. Ezeket most zárjuk be, és tegyük félre a velük kapcsolatos kihívásokat, mert a hőszigetelési érték javítása, tehát
házi projektünk szempontjából a valódi kihívás az ablak lesz.
Főleg igaz ez olyan házak esetében, ahol a technológiai múlt öröksége olyan rossz hatékonyságú ablakokat hagyott ránk, amelyek kerete vörösen izzik a hőkamera képén.
Egyedül nem megy!
Érdemes előre bocsátani, hogy a homlokzati nyílászáró, azaz ablakcsere nem sokban hasonlít a födémszigeteléshez. A legnagyobb különbség, hogy ebben az esetben nem tudjuk (és ne is akarjuk) megúszni külső segítség, szolgáltatás igénybevételét.
Már maga az ablak kialakítása kapcsán érdemes egy szót megtanulni: parapet, ami magyar fordításában párkánymagasságot jelent. Ha egy ablak parapetes, az azt jelenti, hogy az ablak „a falba” épül bele, míg, ha „nulla parapates”, akkor tulajdonképpen a „földig” azaz, az aljzatbetonba ér. Hogy egy ház vagy lakás esetében mekkora lehet a párkánymagasság általában szabályozási, illetve tervezési szempontok határozzák meg. De mi most nem egy ilyen komplex állapotot veszünk alapul, hanem azt a sokkal hétköznapibb helyzetet, amikor eljön a kényszerű pillanat, hogy egyszerűen ki kell cserélnünk a meglévő, korszerűtlen ablakokat újakra.
Egyébként ez a lépés azért is fontos, mert az állványzat kapcsán többször megidézett homlokzati hőszigetelés első lépése bizony maga ez a nyílászárócsere, és ennek lesznek fontos következményei a mi projektünk szempontjából is.
Nyiss az ablakra!
Ahogy arról már volt szó, könnyű belátni: ablakot gyártani nem tudunk, viszont rákeresve a neten, rögtön látható, hogy bár a födémszigeteléssel szemben most nem mi leszünk a főszereplők, a nyílászárócsere-szolgáltatás annyira bejáratott és átfogó üzletág, ami egy szintén sikeres projektet vetít előre. Mert nincs más dolgunk, mint egy rövidebb orientáció után megjelölni önmagunk számára a legfontosabb irányokat, paramétereket, felkérni egy vállalkozót, aki kijön otthonunkba, felméri a régi nyílászárókat, elkészít egy ajánlatot, és ha egymás kezébe csapunk, tulajdonképpen a lényegi részen túl is vagyunk. Ezzel kapcsolatban csak egy dologra érdemes figyelni, az időzítésre. Egészen pontosan arra, hogy
a kiszerelés és a beszerelés között a lehető legrövidebb idő teljen el,
a régi ablak kipattintása és elszállítása után közvetlenül, még aznap beépüljön helyére az új.
Minél egyszerűbb, annál nagyszerűbb!
A nyílászáró csere során a legtöbb fájdalom és bonyodalom az egyedi ablakméretek kapcsán szokott előállni. Könnyű belátni ugyanis, minél inkább elfogadjuk, hogy egy ablak alapvetően standardizált, négyzetes vagy téglalap alakú létező, annál könnyebb lesz raktárról beszerezni.
Abban az esetben viszont, ha mondjuk az 1990-es évek divatját követve vagy kényszerűségből az ablak teteje például kicsit íves, vagy kap egy félkört, akkor ezt az ablakot már egyedi nyílászáróknak nevezik, és legyártása egészen biztosan nagyobb anyagi és időbeli áldozatokkal jár majd.
Új tömlőbe régi bor?
A nyílászáró csere során könnyen előállhat az a helyzet, hogy az újonnan vásárolt, nagyszerű hőszigetelő képességű ablakelem és az ezt hordozó régi, korszerűtlen tartórész, például egy téglafal találkozásából az innováció kerül ki vesztes félként, és továbbra is el fog szökni a meleg. Ezt az öngólt úgy lehet elkerülni, ha a vadonatúj nyílászáró-elemünk az él mentén is jól zár.
Érdemes ezért a kissé történelminek vagy avittnak mondható purhab-befújás helyett úgynevezett toktoldó megoldást alkalmazni.
Ebben az esetben az ablak mérete felett 5-5 cm műanyag toldjuk meg a tokot, aminek haszna akkor térül meg, amikor a nyílászáró csere után a teljes homlokzati hőszigetelés pillanata is elérkezik. Ekkor ugyanis erre az 5-5 cm-es toktoldásra rá tud fordulni a hőszigetelés, és azt az élt, ahol a kettő találkozik be tudjuk csomagolni hőszigetelésbe. Ugyanez a lehetőség a purhab-befújással történt feltöltés esetén soha nem adatik meg.
Dupla vagy tripla?
A rendelés kapcsán lesz egy kérdés, amely szinte egészen biztosan elhangzik majd a nyílászáró cserével megkörnyékezett vállalkozó részéről: kettő vagy háromrétegű üveget képzelünk el a nyílászáróba? A kérdés persze már önmagában kissé vezetett, hiszen kapásból érezzük, hogy a három réteg jobban szigetel. És valóban, a tripla réteg korszerűbb, a mai építészeti megoldások standard megoldásának számít, ezzel együtt természetesen költségesebb is. Az anyagi helyzet sokszor felülírja az igények által diktált megoldás lehetőségét, de ne keseredjünk el, ha csak kétrétegű ablakra van meg a büdzsé. Ha korábban egy pár milliméteres üveglap helyére kerül be ez a megoldás, akkor is nagyságrendekkel előbbre tudunk lépni a hőszigetelés területén folytatott menetelésünk útján.
Na és miből legyen az az ablak?
A másik szuperklasszikus kérdés, amire biztosan számíthatunk, hogy az új ablak keretének, tokjának az anyaga mi legyen? Műanyag, fa vagy fém? Vagy esetleg ezek közül valamelyik kettőnek a kombinációja? Például van olyan fa-fém nyílászáró, ahol a fémelem az UV-sugárzástól és a későbbi állagvédelmi beavatkozásoktól védi a fát, miközben belül, az enteriőrben, az ablakon kitekintő boldog tulajdonos a fa szép és hangulatos atmoszféráját élvezheti. A rögvalóság persze az, hogy fenti lehetőségek közül a legolcsóbb és legkönnyebben kezelhető megoldást a műanyag nyílászárók jelentik. Azok számára, akik megint csak anyagi okok miatt kompromisszumra készülnek, van egy jó hírünk. A műanyag ablakot ma már nem kell egy fröccsintett, sápadt fehér, nylon nyílászáróként elképzelni.
A műanyagablak-gyártás esztétikai forradalmát éljük,
és ha ügyesen előkeresünk az interneten, igazi divatszínekben pompázó vagy akár fahatású, fóliázott ablakok közül válogathatunk.
Járulékos áldozatok
Szintén egy általános jelenség és többletköltség, hogy a nyílászárók cseréje során az ablakpárkányoktól el kell köszönnünk. Nemcsak a belső, virágtartó alkalmatosságoktól, hanem a külső kőből, fából vagy esetleg hungarocellből készült felületektől is búcsúzni kell. Fájdalmas, de nincs mit tenni!
Légy tájékozott, tudd, mit akarsz és válogass!
Összefoglalva tehát, abban az esetben, ha az alapkérdésekre tudjuk előzetesen a választ, azaz működik-e az esetünkben a standardizált méret, megvan a válasz a rétegszámra, az ablakkeret, tok anyagára, elszántak vagyunk a toktoldásra, akkor megvan a lehetőség arra, hogy ugyanarra a technikai specifikációra kérjünk és kapjunk jól összehasonlítható ajánlatokat. Ez a kedvező start pedig elég biztosíték lehet arra, hogy a homlokzati nyílászárócsere projekt végén ugyanaz a győzelemérzés uralkodjon el rajtunk, mint amikor önerőből szigeteltük a födémet.
Nyitókép: 123RF
