Nyár végén Soroksáron rajtolt az E.ON 5,5 MWh/2,5 MW-os óriásakkumulátora, amely városi léptékben igazi game changer. A gyorsan telepíthető, moduláris energiatároló nemcsak felpörgeti a hálózati rugalmasságot és a napelemek csatlakozását, hanem új építésgazdasági szabványt hoz: a megújulóval kombinált ingatlanfejlesztések bankolhatóbbá, értékesebbé és akár smart city-kompatibilissé válnak.
2025 augusztusában a XXIII. kerületben, Soroksáron átadták az E.ON új kültéri, 5,5 MWh kapacitású és 2,5 MW teljesítményű akkumulátoros energiatároló (BESS) rendszerét.
A beruházás célja a hálózati stabilitás növelése, a megújulók integrációjának támogatása és az új háztartási napelemes rendszerek csatlakozásának megkönnyítése. A projekt a MAVIR rendszerszintű egyensúlyt támogató szolgáltatásait is segíti, vagyis ténylegesen a magyar villamosenergia-rendszer rugalmasságát bővíti.
Technológiai megoldás
A tároló 16 kültéri, folyadékhűtéses LFP (lítium-vasfoszfát) akkuszekrényből épül fel; a rendszer két darab 1,25 MW-os konvertert és egy 3150 kVA-es transzformátort foglal magában, távfelügyelettel és automatizált üzemvitellel. A teljes energiatároló 5,5 MWh-t képes eltárolni 2,5 MW be- és kitáplálási teljesítménnyel.
Az LFP akkuk választása városi környezetben ésszerű: olcsóbb és biztonságosabb technológia, hőstabil, hosszú élettartamú, ezért kisebb üzemeltetési és tűzvédelmi kockázattal jár.
A tárolt 5,5 MWh energia nagyságrendileg 350 háztartási napelemes rendszer egy napi termelésével egyenlő.
Szemléletesen szólva ez az energiamennyiség egy elektromos autóval mintegy 43 ezer kilométer megtételére lenne elég.
Az építőipari hozadék
A projekt teljes költsége 784,52 millió forint, amelyből 337,5 millió forint vissza nem térítendő EU-forrás volt, a fennmaradót az E.ON biztosította.
A megvalósítás moduláris, kültéri akkuszekrényekre épülő, rövid kivitelezési idejű BESS-logikát követett. A csatlakozás 22 kV-os környezetre illeszkedik, a 2018-as soroksári előd 22 kV/5 MVA-os megoldása máig hivatkozott referencia.
Az üzemeltetéshez és biztonsághoz iparági O&M- és tűzvédelmi protokollok társulnak, amelyek ipari ingatlanfejlesztéseknél jól skálázhatók.
Az akkumulátoros energiatárolók nemcsak a villamos hálózat megbízhatóságát javítják, hanem új fejlesztések előtt is megnyitják az utat. Kisimítják a feszültségingadozásokat, csökkentik az áramkimaradások esélyét, így könnyebben csatlakozhatnak új napelemrendszerek. Ez az ipari parkok, kórházak, adatközpontok és bevásárlóközpontok működésében azonnali előnyt jelent.
Az ilyen jellegű városi infrastruktúra-fejlesztések növelik az ingatlanok hálózati készenlétét vagyis azt, hogy mennyire alkalmasak a villamos hálózathoz való csatlakozásra.
Ez oldja a hálózati korlátokat, és pénzügyileg is biztonságosabbá teszi a korábban kockázatosnak ítélt beruházásokat,
legyen szó tetőre szerelt napelemekről, hőszivattyús rendszerekről vagy elektromosautó-töltőkről.
Portfólió-szinten mindez javítja az ingatlanok pénzáramlását. Egyrészt az időalapú árazás és a csúcsidőszakok levágása révén csökkennek a költségek, másrészt a frekvenciaszabályozási piacról és a MAVIR felé nyújtott energiaszolgáltatásokból további, stabil bevétel származik. Emellett a saját napelemek termelését is jobban lehet időzíteni és optimalizálni.
A Soroksár-modell
Soroksáron 2018 óta működik egy 10 MW teljesítményű, kb. 6–6,1 MWh kapacitású energiatároló, Samsung NCM (lítium–nikkel–kobalt–mangán) cellákkal, 8×1,25 MW GE inverterrel és 22 kV/5 MVA transzformációval. Ehhez társult 2025-ben az új LFP alapú egység, így a két rendszer együtt már 12,5 MW teljesítményt és 11,5 MWh tárolókapacitást biztosít a főváros délkeleti hálózati térségében, ami városi környezetben európai mércével is versenyképes BESS-sűrűségnek számít.
Így turbózza fel a BESS a beruházásokat
Az EU-helyreállítás (RRF) és a hazai források most tényleg megnyitják a kaput, hiszen a soroksári projekt RRF-komponense bizonyítja, hogy az akkumulátoros energiatárolás (BESS) tökéletesen illeszkedik az uniós célokhoz, miközben 2025 őszén a Jedlik Ányos Energetikai Program 50 milliárd forintos, vállalati energiatárolásra szabott kerete akár 1 milliárd forintos projektméretig hozhat pénzt a piacra, ami várhatóan felpörgeti az EPC-, villamos- és szabályozástechnikai kivitelezéseket.
A szabályozás és a csatlakozás oldalán a történet egyszerű: a moduláris, gyorsan telepíthető BESS-eknél a standardizált csatlakozási és védelmi koncepció lerövidíti a projektciklust és kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi modellt. A gyakorlatban ez „BESS-ready” tervezést jelent az építőipar és az ingatlanfejlesztők számára. A generáltervben dedikált, biztonságosan leválasztható helyet kap a tároló; előre megtervezik a tűzszakaszolást, a külső hálózati csatlakozást és a hűtést; a tető-PV, a BESS és az EV-töltés pedig egyetlen, összehangolt rendszerként működik.
A számok nyelvén szólva pedig csökkennek a csúcsterhelési díjak, nő a saját naperőmű-termelés értéke a jobb időzítés miatt, plusz jönnek a rendszerszintű tartalékszolgáltatási bevételek, mindehhez pedig RRF- és Jedlik-források adhatnak hátteret.
Az eredmény stabilabb ellátás és jobb áramminőség
lehet, amiért az adatközponti, egészségügyi és logisztikai bérlők hajlandók prémiumot fizetni. A BESS tehát értéknövelő beruházási eszköz, amely emeli az ingatlan piaci vonzerejét és a projekt bankolhatóságát.
E.ON Hungária Csoport, Villanyautósok, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, Infoware, Dunaharaszti Online, Economx
