Attól még messze vagyunk, hogy Budapest valaha volt összes épületének a krónikáját ismerjük, de Kordos Szabolcs jóvoltából eggyel közelebb kerültünk ehhez. Az író könyvsorozatában azoknak az elfeledett embereknek és épületeknek a történeteit idézi fel, amelyek mindeddig nem kerültek a könyvespolcokra. Könyvajánló.
Belegondoltatok már, hogy minden egyes ház, minden egyes telek, ami mellett elsétálunk, hány és hány rendkívül izgalmas történetet rejt, amit még sosem írtak meg? Ezeknek szereplői többségében elfeledett, mindennapi emberek, ám a bőség zavarában az is előfordul, hogy kultúrtörténeti nagyjaink is a múlt homályába vesznek.
Ki emlékszik már például Gregersen Gudbrandra, az ácsmesterre, aki az ekkoriban kibontakozó magyar vasúthálózat fejlesztésében oroszlánrészt vállalt? Gregersen 1847-ben érkezett Magyarországra, a szabadságharcban utásztisztként szolgált, majd egyre nagyobb megbízásokhoz jutott.
Az ő ácsmunkája mellett épülhetett fel például az Operaház vagy a Szépművészeti Múzeum épülete is;
az 1880-as években ennek köszönhetően magyar nemességet is nyert, a Ferenc József rend lovagkeresztjét is megkapta. Magyar feleségével húsz(!) gyerekük született, bérházuk a ferencvárosi Lónyay utcában található, de ma már csak egy tábla emlékezik meg erről az egykoron igen központi szerepet betöltő férfiről.
Annak azonban, aki olvasta Kordos Szabolcs Egy város legújabb titkai című könyvét (vagy esetleg jártas az FTC történelmében, hiszen Gudbrand tizenkilencedik fia, Endre, norvég konzuli tisztsége mellett a klub igen aktív tagja is volt), a Gregersen név már ismerősen csenghet. Kordos ugyanis huszonkilenc másik mellett ezt a történetet is felidézte sorozata harmadik kötetében, amiben a főszerepet a város történetének kevésbé ismert szereplői, vagy ismertebb alakjai, de azoknak kevésbé ismert sztorijai kapták.
Ezekre az elmúlt időkben ettől a könyvsorozattól függetlenül is egyre nagyobb figyelem hárul, hiszen sosem látott népszerűségnek örvendenek a különböző városi séták, melyek valamilyen konkrét tematikával bírnak, már csak azért is, mert máshogy szinte lehetetlen lenne felgöngyölíteni – a térben és időben – a város múltját.
A norvég építőmester, aki magyarrá nemesedett
Cikk Gregersen Gudbrand életéről és munkásságáról
Kordos könyvei azonban, könyv lévén, áthidalják ezt a problémát, nincsenek megkötések, mind időben, mind témakörben teljes szabadságot élvez az író. Vannak persze olyan korszakok, amik gyakrabban szerepelnek: ilyen például Budapest fejlődésének legvirágzóbb korszaka, a reformkortól a két világháború közöttig húzódó periódus,
amikor újabb és újabb excentrikus vállalkozók és szaftos magánéletű művészek tűntek fel a főváros színterén.
A különböző recenziókat és értékeléseket bújva például egyértelmű, hogy a könyv legnépszerűbb fejezetei közé tartozik a Krúdy Gyuláról szóló, amiből kiderül, az író hogyan fűzte a Grand Hotel Royal igazgatójának feleségét, és aztán hogy jött össze annak első házasságából származó lányával.
Ha azonban kevésbé mi pályánk a bulvár, akkor is akad olvasnivaló: a könyvben szerepel ugyanis a modernkori Budapest egyik legmeghatározóbb (és legmegosztóbb) építészének, Finta Józsefnek az egyik utolsó interjúja is, sőt, egyik fő művének, a WestEndnek a kulisszatitkait is megismerhetjük.
Mivel a változatosság adott, szinte garantált, hogy mindenki talál benne valami apró érdekességeket, erre a könyvre bátran köthetünk masnit, ha ajándéknak szánjuk. Ha pedig tesztelni szeretnénk, hogy ismerősünk valóban elolvasta-e az ajándékát, amire mi a kemény munkával megkeresett pénzünket költöttük, a kötethez tartozó kvízkönyvet pont e célra találták ki.
Nyitókép: Csepely Máté
