Mit ültess 2025-ben, ha fontos a klíma és a sikerélmény is? Sólyom Barbara tájépítész hasznos tippeket ad kezdőknek és haladóknak is, illetve azokra a visszatérő kérdésekre is válaszol, hogy milyen növények bírják a hőséget, hogyan óvhatjuk meg a talajt, gyűjthetünk hatékonyan vizet, és mik a leggyakoribb hibák, amiket jobb elkerülni. Inspiráló, gyakorlatias tanácsok – még azoknak is, akik eddig csak álmodoztak a kertészkedésről.
Sólyom Barbara tájépítész, a Magyar Kertörökség Alapítvány projektvezetője, aki nemcsak a történeti kertek megóvásáért dolgozik, hanem szívügyének tekinti a kertművelés népszerűsítését is. Az Alapítványban kollégáival együtt történeti kertek megőrzésével kapcsolatos feladatokon, önkéntes napok, növényismereti programok szervezésén dolgozik, és hisz abban, hogy a kert nemcsak szép, hanem tanít, összeköt, örömöt ad. Interjúnkban arról kérdeztük, mit érdemes ma Magyarországon a kertbe ültetni, hogyan óvhatjuk meg a talajt, és mit kerüljünk el, ha hosszú távon gondolkodunk.
Kertészkedés klímaváltozás idején: mit ültessünk ma a kertünkbe?
Magyarország időjárása – nagy szélsőségektől mentes, ezért – alapvetően kedvező a kertészkedéshez, kertek létesítéséhez, de nem mindegy, hogyan vágunk bele. Sólyom Barbara szerint először néhány egyszerű alapkérdést kell megválaszolnunk. Mekkora a kertünk? Milyen a fekvése? Süt-e rá reggeltől estig a nap, vagy inkább árnyékos, esetleg körbeépített, északi tájolású területről van szó?
A másik fontos szempont eldöntenünk, hogy díszkertben vagy haszonkertben gondolkodunk. Hozzáfűzte, hogy kevesen tudják, de a kettő nem zárja ki egymást, sőt, a két típus erősítheti, gazdagíthatja kölcsönösen egymást.
Ha valaki szeretne a saját kertjéből kóstolni, egyszerűen nevelhet – például paradicsomot vagy fűszernövényeket (metélőhagyma, petrezselyem, rozmaring, zsálya), amelyeket akár erkélyládában is termeszthetünk.
Dísznövényeknél ne felejtsük el mérlegelni, mekkora helyünk van. Egy nagyra növő fa kis kertbe nem való, de sok növénynek léteznek törpe változatai is – például a gránátalmának, amit Barbara is szívesen választana most egy kisebb kertbe.
Fontos, hogy a savanyú talajt kedvelő növényeket (például rododendron, japán juhar) csak olyan helyen érdemes ültetni, ahol tudjuk vállalni a talajcserét vagy ez alapvetően adott.
„Érdemes a saját környezetünkben is szétnézni, megnézni, mi bírja jól az ottani adottságokat, mi nem. Ha így választunk, nagyobb eséllyel lesz sikerélményünk”
– javasolja Barbara.
Ugyanakkor egyre több a mára már hazánkban is télálló növény, néhány izgalmas és mostanában divatossá váló cserjével, fával is próbálkozhatunk.
Íme néhány konkrét növényjavaslat a szakértőtől:
- Hagymások, gumósok: tulipán, nárcisz tavasszal; nyáron liliom, dáliák, kardvirágok
- Évelők: tűzeső, szellőrózsa, körömvirág, levendula, tátika (akár télen is virágzik!)
- Cserjék: bangita, hortenzia, somfélék, Nandina, Skimmia, Osmanthus
- Fák: berkenye, juhar, júdásfa, perzsafa, selyemmirtusz
Hogyan védjük meg a talajt a túlmelegedéstől?
„Minél kevesebb csupasz földfelületet hagyunk, annál jobb” – hangsúlyozza a szakértő. A szabadon hagyott talaj könnyebben kiszárad, a szél felkapja a port, és ez a talaj élővilágának sem kedvez.
A mulcsolás – vagyis a talaj takarása – sokféleképp megvalósítható. Lehet például fűkaszálék, kéregdarabok, de akár élő mulcs is, mint például a veteményesben már bevált zsázsa, ami gyorsan kel, árnyékol, lazítja a talajt, és amikor levágjuk és a talajon hagyjuk, tápanyagot ad vissza a földnek.
Fontos tanács még, hogy ne nyírjuk rövidre nyáron a füvet!
Bár elsőre rendezetlennek tűnhet, a hosszabb fű megtartja a nedvességet. Július végére látványos lesz a különbség: a hosszabb gyep zöld marad locsolás nélkül is, míg a rövid hamar kiszárad.
„Ha nyitottak vagyunk egy természetközeli esztétikára, a kert is hálásabb lesz érte” – teszi hozzá Barbara.
Hogyan gyűjtsük a csapadékvizet és mikor locsoljunk?
Ma már könnyen beszerezhetők olyan csapadékgyűjtő edények és hordók, amelyeket az esőcsatornához lehet illeszteni. Fontos felmérni, mekkora felületről gyűjtjük a vizet, és ahhoz képest mekkora tartályra van szükségünk.
„Minden vízcsepp, amit megtartunk és visszajuttatunk a kertbe, ajándék”
– mondja Barbara. Ráadásul az esővíz kíméletesebb és természetesebb a növényeknek, mint a vezetékes víz. A tájépítész szerint két dolgot kell mindenképpen betartani a locsolásnál:
- Tavasszal, amikor még éjszakai-hajnali fagyok lehetnek, délelőtt locsoljunk, miután már fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet.
- Nyáron pedig napnyugta után, amikor lehűlt a levegő , a talaj és a növények is – így csökken a párolgás, és kevesebb víz vész el.
Hasznos tippek és azok a bizonyos hibák, amiket jobb elkerülni
A legfontosabb javaslat: alakítsunk ki minél változatosabb növényzetet. Legyen gyep, évelő, alacsony és magasabb cserje, fa, mivel ha a hely is megengedi, a kert szebb, amikor különböző rétegei vannak. Ezen kívül mindig legyen benne valami, ami épp virágzik, így a látvány is folyamatosan változik, ami esztétikai szempontból is hálás dolog.
„A kert nem csak a növények, hanem az állatok lakhelye is”
– emeli ki Barbara. Tegyünk ki madáritatót, vagy hagyjunk egy ágkupacot, ami búvóhely lehet a félénkebb madaraknak.
A kertészkedés másik nagy előnye, hogy közösségi öröm is lehet. Növénycsere-bere csoportokban, piaci beszélgetések alkalmával, önkéntes kertnapokon új tapasztalatot, ötleteket, barátokat is szerezhetünk.
Aki pedig mélyebben is megismerkedne a hazánkban is télálló növényekkel, az Alapítvány „Országos növényismereti ki mit tud” sorozata keretében havonta egyszer gyűjteményes vagy történeti kerteket látogat. A következő alkalom május 17-én a Kámoni Arborétumba vezet. A részletek a Magyar Kertörökség Alapítvány Facebook-oldalán érhetők el.
Sólyom Barbara és a Magyar Kertörökség Alapítvány munkáját érdemes követni egész évben, mivel tanácsaik nemcsak a kerteknek, de a kertészkedő emberek lelkének is jót tehetnek.
