Magyarország innovációs teljesítménye: hogyan léphetünk előre a globális versenyben?

Nyerges Viktória

Magyarország innovációs potenciálja lassan javul, de még mindig messze van a globális élmezőnytől. Milyen eszközökkel és stratégiákkal erősíthető az innováció szerepe a gazdaságban? Fókuszban az építőipar digitalizációja és fenntarthatósága.

Az innováció kulcsfontosságú szerepet játszik egy ország gazdasági fejlődésében, különösen ma, amikor a technológia ilyen gyorsan fejlődik. A Roland Berger Innovation Indicator 2024 szerint Magyarország jelenleg a 27. helyen áll a 35 vizsgált ország között, ami mutatja, hogy a javulás ellenére is jelentős tér van a fejlődésre.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan lehet Magyarország innovációs teljesítéményét javítani, mik az aktuális trendek, és milyen szerepet játszik ebben az építőipar.

A globális innovációs verseny élén továbbra is Svájc, Szingapúr és Dánia állnak, akik példát mutatnak az ipari digitalizáció, a fenntarthatóság és a technológiai fejlődés terén.

A gazdaságok rangsora
Fotó: Roland Berger Innovation

Innovációs képesség mérőmutatói

A Roland Berger jelentésében 23 indikátort vizsgálnak, amelyek négy kulcsterületen oszlanak meg:

Tudásteremtés: az innovációs ökoszisztéma alapját képezi, és elsősorban az oktatás, kutatás és fejlesztés területén elért eredményeket foglalja magában. Ezt olyan mutatók segítségével mérik, mint a doktori fokozattal rendelkező szakemberek aránya, az egyetemek hallgatókra vetített kiadásai, valamint a GDP-arányos K+F ráfordítások. A tudásteremtés sikeressége közvetlenül befolyásolja a tudományos publikációk számát és minőségét is, amit az idézettségi mutatók és a gyakran idézett publikációk aránya is tükröz.

Minél magasabb ezeknek az indikátoroknak az értéke, annál erősebb az adott ország tudományos háttere, ami alapvető fontosságú a technológiai fejlődéshez.

Például az egyetemi szintű oktatási kiadások egy hallgatóra vetített növekedése lehetővé teszi a korszerű infrastruktúra, laborok és kutatási programok fejlesztését, ami közvetlenül támogatja a tudományos innovációkat.

Tudástranszfer / Tudásdiffúzió: az akadémiai és ipari szektor közötti együttműködéseket méri. Az ipar által finanszírozott kutatási és fejlesztési (K+F) projektek aránya, valamint a közös publikációk és szabadalmak száma jól mutatja, mennyire sikeres az együttműködés. Ezen a területen

a hangsúly az akadémiai eredmények gyakorlati alkalmazásán van,

amely biztosítja, hogy a kutatási eredmények ne maradjanak meg az elméleti síkon, hanem járuljanak hozzá az ipar innovációs fejlődéséhez.

Például egy egyetem és egy építőipari vállalat közötti együttműködés keretében fejlesztett intelligens anyagok vagy energiahatékony technológiák konkrét piaci termékké válhatnak.

Innováció bevétellé alakítása: ez a kategória az innovációk gazdasági hatását méri. A GDP-arányos élvonalbeli iparági részesedés, az egy főre jutó GDP, valamint a feldolgozóiparban előállított hozzáadott érték mind azt mutatják, hogy az innovációk hogyan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és versenyképességhez. Emellett a csúcstechnológiás áruk külkereskedelmi egyenlege azt is tükrözi, hogy az ország mennyire képes a technológiai újításokat globális szinten értékesíteni.

Például: az olyan high-tech iparágak, mint a mesterséges intelligencia-vezérelt építési megoldások, jelentős hozzáadott értéket teremtenek, és versenyelőnyt biztosítanak a nemzetközi piacokon.

Tudás innovációvá alakítása: ez a terület azt vizsgálja, hogy az egyetemi végzettségű munkavállalók és a szakképzett munkaerő aránya, valamint a kockázati tőke jelenléte hogyan járul hozzá az innováció gyakorlati megvalósításához. A nemzetközi szabadalmak aránya és az államilag finanszírozott K+F kiadások szintén kulcsszerepet játszanak a tudás innovációvá alakításában.

Az itt mért mutatók megmutatják, hogy az ötletek és kutatási eredmények hogyan válnak kézzelfogható technológiai megoldásokká, amelyeket a vállalatok a piacon hasznosíthatnak.

Például: a kockázati tőke fontos szerepet játszik az induló technológiai vállalkozások támogatásában, amelyek innovatív ötleteket valósítanak meg például az építőipar digitalizációjában vagy az energiahatékonysági megoldások fejlesztésében.

Magyarország innovációs teljesítéménye a tudásteremtésben mutat javulást, de a tudástranszfer és a K+F kiadások terén még jelentős lemaradás tapasztalható.
Jelentés szerinti négy kulcsterület
Fotó: Roland Berger Innovation

Az építőipari innovációk szerepe

Az építőipar mint az egyik legnagyobb gazdasági ágazat, kiemelt terepet jelent innovációra és az innovatív megoldások gyakorlati alkalmazásával a hatékonyság növelésére.

Például a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az építészethez, illetve az építőiparhoz kapcsolódó mérnöki képzéseken résztvevő hallgatók átfogó ismereteket kapnak tantárgyi kereketeken belül a BIM (Building Information Modeling) technológia gyakorlati alkalmazhatóságáról, de ezzel párhuzamosan lehetőségük van már a tanulmányaik alatt is valós projektekben részt venni, és akár a gyakorlatba átültetett hatékonyabb munkafolyamatokat kialakítani.

A PTE MIK emellett korszerű építőanyagok, építési eljárások fejlesztésében is aktív szerepet vállal, mint például egyedi épületszerkezetek betonnyomtatással való létrehozásában. Utóbbi segítségével az építőipari hulladék és ezáltal a gyártás-építés során kibocsátott széndioxid is jelentősen csökkenthető.

Zöld technológiák
OpenAI DALL·E
Fotó: Nyerges Viktória

Mit tanulhatunk más országoktól?

Olyan országok, mint Dánia, Finnország és Dél-Korea, az innovációban rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzák.

  • Dánia az energiatakarékos technológiák és a fenntartható építési megoldások területén mutat példát.
  • Finnország oktatási rendszere az innovációs gondolkodást már fiatal korban előtérbe helyezi.
  • Dél-Korea a mesterséges intelligencia és digitalizáció éllovasa.

Ezek az országok sikeresen integrálják az állami támogatásokat és a magánszféra erőforrásait, így elősegítve az innováció gyorsabb terjedését és gyakorlati alkalmazását.

Magyarország fejlődésének kulcsa

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkársága a Hely.hu -nak elmondta: a magyar gazdaság fenntartható fejlődése érdekében kulcsfontosságú a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások növelése, az akadémiai és ipari szféra együttműködésének erősítése, valamint az innovációk gyakorlati alkalmazásának elősegítése. Az energiahatékonyság és a fenntartható technológiákra való átállás nemcsak környezeti szempontból elengedhetetlen, hanem a gazdaság hosszú távú stabilitását is szolgálja.

Az ÉKM szakpolitikai prioritásai szorosan kapcsolódnak a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához (S3) és a Neumann János Programhoz, amelyek a gazdaság és az építőipar jövőjét alapvetően meghatározó célkitűzésekre összpontosítanak. Az S3 stratégia és a hozzá kapcsolódó GINOP programok az alábbi kiemelt területeket célozzák:

  • Az energia és klíma prioritás célja, hogy elősegítse az energiahatékonyság növelését, valamint támogassa a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazását, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez és a környezeti terhelés csökkentéséhez.
  • Az erőforráshatékony gazdaság prioritás arra törekszik, hogy az ipari folyamatok fenntarthatóbbá váljanak, miközben az építőipar modernizációját is ösztönzi, ezáltal csökkentve az anyag- és energiafelhasználást, valamint a hulladéktermelést.
  • A gazdaság digitalizációja prioritás kiemelt feladata a digitális megoldások bevezetése az építőipari folyamatokba, amelyek nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem az iparág versenyképességét is erősítik, támogatva a gyorsabb és precízebb kivitelezést.

A helyettes államtitkárság hangsúlyozta, hogy a Neumann János Program kiemelten támogatja:

  1. Az innovatív ötletek piacra juttatását.
  2. A gazdaság és az egyetemek közötti együttműködés erősítését, például Tudományos és Innovációs Parkok létrehozásával.

A helyettes államtitkárság kiemelte az Új Európai Bauhaus kezdeményezés szerepét is, amely az építőipari innovációk és a fenntarthatóság új dimenzióit nyitja meg. Az ehhez kapcsolódó célzott EU-s pályázatok, mint például a LIFE program, lehetőségeket kínálnak az energiahatékony és fenntartható építészeti megoldások fejlesztésére.

Az ÉKM innovációs feladata az építésgazdaság körébe tartozó kutatások, műszaki fejlesztések és ezek eredményei alkalmazásának az elősegítése, ezért elkötelezett amellett, hogy Magyarország az innováció és fenntartható fejlődés terén nemzetközi szinten is versenyképes szereplővé váljon.

Miért létfontosságú az innováció Magyarország számára?

Az innováció a gazdasági növekedés és a versenyképesség motorja.

Magyarország számára a technológiai fejlődés, az építőipari digitalizáció és a fenntartható megoldások bevezetése nemcsak lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétele a globális piacon való hosszú távú érvényesülésnek.

Az építőipar különösen fontos szerepet játszhat ebben a folyamatban, hiszen a digitalizáció és a zöld technológiák elősegítik a fenntartható fejlődést.

Az innovációba való befektetés nemcsak gazdasági előnyöket jelent, hanem egy élhetőbb, versenyképesebb jövőt is biztosít Magyarországnak.
Az innovációba való befektetés élhetőbb, versenyképesebb jövőt is biztosít Magyarországnak
OpenAI DALL·E
Fotó: Nyerges Viktória

Nyitókép: Nyerges Viktória

https://www.rolandberger.com/en/Insights/Publications/Innovation-Indicator-2024.html

https://mik.pte.hu/belso-pte-felhivasok/pte-kooperativ-kutatas-fejlesztesi-program

https://culture.ec.europa.eu/hu/taxonomy/term/328

https://cinea.ec.europa.eu/programmes/life_en

https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kfi-szakpolitika/neumann-janos-program

https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/ginop-plusz/ginop-plusz-211-24/alapadatok

https://kormany.hu/hirek/elfogadta-a-kormany-a-nemzeti-intelligens-szakosodasi-strategiatNyit