Lassan a végéhez közeledik a József főhercegi palota újjászületésének egyik leglátványosabb szakasza, a díszítőelemek felhelyezése.
A József főhercegi palota újjászületéséről közölt részleteket a Nemzeti Hauszmann Program. A nyugati oldalon, a bálterem hatalmas, boltíves ablakain a faragott oroszlánfejes zárókövek is a végső helyükre kerültek. A roppant súlyú, süttői mészkőből készült ornamentumokat emelődaru segítségével rögzítették a homlokzaton.
A déli oldalon már befejeződött az épület „felöltöztetése”: az állványzat eltávolításával újra előtűnt a palota díszítésének egy újabb, lenyűgöző részlete.
Láthatóvá váltak az oroszlánfejes konzolok, a koronával ékesített sarok-oromdíszek, valamint az ívsoros párkányzat is. Az előre tervezett ütemnek megfelelően haladnak a munkálatokkal az épület többi részén, így a közeljövőben további homlokzatokról kerül majd le az állványzat.
Az újjáépítés során a homlokzati díszítőelemek elhelyezésére különböző technológiát alkalmaznak. A lábazat hagyományos eljárással, egymásra helyezett, faragott mészkőelemekből épül, míg a felsőbb részeknél egy korszerű, innovatív megoldást alkalmaznak. A homlokzatra nagy teherbírású tartókonzolokat szerelnek fel, amelyekre süttői mészkőből, valamint speciális technológiával előállított öntött elemek kerülnek.
Az új technológia előnye, hogy a homlokzat lélegzővé válik, mivel a falra szerelt hőszigetelés és a homlokzati panelek közötti légréseken a levegő szabadon áramolhat. Így ötvözik a hagyományos anyaghasználat eleganciáját a modern technológia előnyeivel.
József Károly főherceg palotája a korábbi Teleki-palota átépítésével, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján, 1906-ra készült el historizáló stílusban.
Gutowskival a tervezőasztalnál
Avagy kulisszatitkok a Budavári Palota helyreállításáról
Az épület Budapest 1944–45-ös ostroma során súlyos, de nem végzetes károkat szenvedett, ennek ellenére 1968-ban – ideológiai okokból – elbontották. A Nemzeti Hauszmann Program részeként az épület külső homlokzatát és tetőzetét az eredeti tervek alapján állítják helyre, belső terei közül újjászületik a páratlan szépségű díszlépcsőház, valamint az emelet magasságú, impozáns díszterem is. József főherceg újjáépített palotája a jövőben az Alkotmánybíróság méltó otthona lesz.
A tervezők életpályája
Korb Flóris (1860–1930) és Giergl Kálmán (1863–1954) építész párosa fontos épületek sorát tervezte meg a Monarchia idején.
Művészetük a historizmus és az új művészeti áramlatok sajátos, személyes karaktert hordozó ötvözete.
Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann Alajos budapesti irodájában találkoztak össze. Korb és Giergl vezető munkatársaiként vettek részt a pesti Törvényszéki palota, a New York-palota, a Kúria megalkotásában, 1894-ben nyitották meg közös, önálló irodájukat.
Az Erzsébet híd megépítését követően épült fel a Klotild főhercegasszony két bérpalotája (1898–1901) és a Ferenciek terén az úgynevezett királyi bérház (1899–1901). Budán, a királyi palota együttesének kiegészítésképpen terveik szerint alakították át József főherceg Szent György téri palotáját (1902–1906).
A századforduló legjelentősebb kórházi együtteseit tervezték. Kolozsvári építkezéseik befejeztével a Budapesti Tudományegyetem külső klinikai telepét (1904–1913), a debreceni (1912–1927) és a szegedi (1927–1929) klinikai együttest és a papíron maradt pozsonyi egyetemet (1916).
A Korb-Giergl-életműben kiemelkedő jelentősége van a épületszerkezetnek. Éveken át dolgoztak együtt a magyarországi vasbeton építés úttörőjével, Zielinski Szilárddal.
Visszanyeri szobordíszeit is a Honvéd Főparancsnokság
Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport.
