Szrogh György legismertebb munkája a budapesti Körszálló, ám alkotásai más települések, így például Salgótarján és Dunaújváros városképét is meghatározták. A 25 éve elhunyt építész keze nyomát viseli a dunaújvárosi Dózsa Mozicentrum is.
A mai Dunaújváros területén már a rómaiak is megtelepedtek, még ha mai utcáit járva ez nem is teljesen egyértelmű. A várost ugyanis szinte a semmiből, azaz Dunapenteléből építették iparvárossá az 1950-es években, Weiner Tibor vezetésével, arculata az elmúlt évtizedek során vajmi keveset változott. Urbanisztikai és városrendezési szempontból különösen érdekes az egykori Sztálinváros története, hiszen általa ma is látogatható példán keresztül tudhatjuk meg, milyen irányzatok domináltak a korban, de szó nélkül egy-egy konkrét épület mellett sem mehetünk el.
Így terelődik a szó a Dózsa Mozicentrumra, avagy a Dózsa mozira. A visszaemlékezés apropóját pedig az adja, hogy most volt Szrogh György építész halálának 25. évfordulója.
A várost kisebb egységekre lebontva tervezték, központjának a mai Városháza tér tekinthető, de ezen túl igyekeztek egy-egy kisebb centrumot is kijelölni az egészségügyi ellátásnak, a kereskedelemnek és természetesen a kultúrának. Azt már Lenin is tudta, hogy a propaganda leghatékonyabb eszköze a film, így a kulturális centrum főékessége nem is lehetett más, mint a mozi.
Az építési munkálatok nem folytak zavartalanul. A munka menetéről és az adódó problémákról a pártbizottság helyi lapja, a Sztálin Vasmű Építője számolt be rendkívüli részletességgel.
A megnyitót 1951. december 21-ére időzítették, a határidő betartása imperatív volt, így az újságban megjelenő cikkek igyekeztek minél nagyobb nyomást gyakorolni azokra, akik feleltek az építkezés befejezéséért.
Az IV. számú építésvezetőség nem felelt eléggé a munkafegyelem betartásáért, így októberben máris kétheti lemaradást halmoztak fel, az Ulei-brigádból Meggyesi István már több mint öt napja nem dolgozik, mégsem vonják felelősségre, a székesfehérvári Asztalos Ipari Vállalat nem szállította le időben az ablak- és ajtótokokat, a Mezei-brigád pedig hiába szeretne éjszakába nyúlóan dolgozni a békeműszak keretein belül, Farkas építésvezető nem biztosít számukra munkaterületet – jelentették a cikkek.
Minden jó azonban, ha a vége jó, az épület december 20-án már látogatható állapotban volt, bár a kisebb munkálatok egészen a következő novemberig elhúzódtak. Az ünnepélyes megnyitó a magyar és szovjet himnuszokkal kezdődött, majd Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes tartott beszédet, végül a sztálinvárosi tanács nevében Berecz Bertalan, a végrehajtó bizottság elnöke is így tett. A Dózsa Filmszínházat a Megvédjük Cáricint című szovjet filmmel avatták fel, ám később, premiermoziként ennél színvonalasabb alkotásokat is élvezhettek az érdeklődők.
A mozi végleges terve több variáció megfontolása után született meg. Az elkészült épület az üvegezett kialakítású homlokzatával, keresztbordás lobbimennyezetével a szocreál stílusvonásait elegyíti a modernizmuséival.
Akadtak olyan kritikus hangok, akik túlsúlyban érezték a modernista elemeket a szocreállal szemben, manapság viszont pont ezért éri dicséret a konstrukciót.
Ugyan Dunaújvárosban kevés olyan történeti emlékkel találkozhatunk, ami az 1950-es évek előtti időket idézi – és azok közül is sok, például a római koriak az egykori pártház épületében található Intercisa Múzeumban tekinthető meg –, lehetőségünk van arra, hogy körsétát tegyünk a kor szellemét tükröző épületek árnyékában. Ezt segíti a Szocreál Tanösvény, amely 33 állomáson keresztül, a Dózsa mozinak kiemelt figyelmet szentelve mutatja be az egykori Sztálinváros nevezetességeit.
A moziépület terveit a Középülettervező Iroda égisze alatt elkészítő Szrogh alkotásáról később elmondta: „Ma is helytállónak érzem az épület akkor megválasztott arányait, bár vannak benne túlzások, amit az akkori elvárások kikerülhetetlenné tettek.”
Az épület az elkészülte után is tovább alakult, az 50-es években kisebb fejlesztésekkel igyekeztek javítani a nézői élményen, a 60-as években széles vásznakkal egészítették ki a termet, Üzemelt itt számos vendéglátóhely, 2018-ban energetikai fejlesztésen esett át, 2019 és 2020 között kívül-belül felújították. Ma a KULTIK Mozinak ad otthont.
A Szrogh-féle Körszálló bontásával kapcsolatos fejleményekről ITT számoltunk be.
