Az emlékhely már magába foglalja az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a Halászbástya épületét is.
A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) épülete – jelentette be Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója Az országos levéltár tornya című kamarakiállítás megnyitóján.
Móczár Gábor szerint az MNL kezdeményezte a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál, hogy a nemzeti emlékezet szempontjából fontos helyszínek közé bekerüljön az intézmény épülete. A Bécsi kapu téri épülete még ebben az évben csatlakozhat a nemzeti emlékhelyek sorához.
Az országos levéltár a magyar államiság legfontosabb történelmi dokumentumait őrzi, és a múlt megismerésének egyik legfontosabb intézménye,
ezért méltán válhat az épület a budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé. Hozzátette, hogy az emlékhely már magában foglalja az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a Halászbástya épületét.
Tárlat a toronyról
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója Az országos levéltár tornya című kamaratárlatról szólva elmondta, hogy az a levéltár egykori, alig húsz évig létezett tornyának történetét mutatja be, és kapcsolódik az intézmény 1945 – Kereszttűzben című tárlatához, amely nyolcvan évvel ezelőtti eseményeket idéz fel, középpontjában az országos levéltár épületével.
Reisz T. Csaba, a tárlat kurátora elmondta: a kamarakiállítás tablói archív fényképeken, tervrajzokon és levéltári iratokon keresztül a 76 méter magas torony teljes történetét bemutatják, részben kronologikus sorrendben, a tervezéstől a torony megsemmisüléséig. A tárlaton elhelyezett monitorokon archív felvételek jelennek meg az egykori toronyról, az egyik tablón a toronnyal kapcsolatos korabeli sajtóvisszhangok is olvashatók.
A torony a közhiedelemmel ellentétben nem víztorony volt, hanem a központi fűtés kéményét és a hátsó lépcsőházat rejtette magában.
A kurátor szerint a korban nagyon vegyes volt a torony megítélése, egyesek csak „szamárfülnek” nevezték a váron. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek sem tetszett a víztartály nélküli épületrész, és át akarta építtetni. Pogány Móric építészt bízták volna meg az új torony megtervezésével, de ez végül – Klebelsberg korai halála miatt – meghiúsult.
A torony Budapest második világháborús ostroma alatt több találatot kapott, és komoly sérüléseket szenvedett. Helyreállítása lehetetlen volt, ezért felső részét lerobbantották, majd később az alsó részét is lebontva alakítottak ki új homlokzatot az épületnek.
Avar Anton kurátor felhívta a figyelmet a kiállítás középső részén lévő rekonstrukciós installációra, amelynek felső részén egy címerkoszorú helyezkedik el. A tornyon egykor látható címereket Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestő tervezte, és a pécsi Zsolnay-gyárban majolikából készültek. A címerkoszorú alatt három, a toronyból megmaradt kődarab található.
Az épület története
1874-ben, a Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, egy önálló levéltári épület felépítésének terve is felmerült.
A budavári Bécsi kapu téren álló laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére Pecz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást 1912-ben.
Pecz Pauler elképzeléseinek, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. Az U alakú épület középső részén helyezte el a munkaszobákat és a vendéglátó helyiségeket, az oldalsó szárnyban pedig az iratraktárak kaptak helyet. A várfal felőli oldalra került a kéményt rejtő torony került.
Pecz Samu 1922-es halála után korábbi építészeti segítője, Nagy Károly fejezte be 1923-ban az épületet. Szintén ebben az évben, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be palotájába a levéltár.
Az épület külső kőszobrait Mikola Ferenc, a belsőket pedig Langer Ignác készítette. Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést. A miniszter személyesen egyeztetett Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel a falképek témáiról. Duditsot állami nagy aranyéremmel jutalmazták 1925–1929 között elvégzett munkájáért. A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.
Így születik újjá a budavári Fehérvári kapu
A 19. század végi állapotához hasonló formában születik újjá a Fehérvári kapu a Nemzeti Hauszmann Program részeként.
A tervező életpályája
Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, udvari tanácsos Budapesten született, a Műegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, majd Stuttgartban és Bécsben tanult tovább. Bécsben 1878-ban egy királyi palota tervezetével az akkori építészhallgatói legmagasabb kitüntetést nyerte el.
Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán,
majd négy hónapos olaszországi tanulmányút után megszerezte oklevelét a műegyetemen, mint önéletrajzában írja: „egyik lettem a legelső magyar okleveles építészeknek”.
A budai Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján – kisebb módosításokkal – 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Fővám téri Központi Vásárcsarnok is a tervei alapján. A Városligeti fasori templom, a BME könyvtára is Pecz tervei nyomán született meg. Ezt követően a Levéltár épülete volt meghatározó a munkásságában.
Rerrich Béla, tanítványa és később tervezőtársa a róla írt nekrológjában kiemelte: „A szerkezeteknek volt igazi mestere és így igazi mestere volt az építőművészetnek is. Egyes munkái, mint például a vásárcsarnok, az országos levéltár és a műegyetemi könyvtár raktárépületeinek szerkezeti megoldása, a műegyetemi könyvtár olvasótermének hálóboltozatos lefedése szinte a virtuozitásig menő szerkezeti megoldások, melyeket csak az mer megvalósítani, aki mestere szakmájának.”
Forrás: MTI, Wikipedia
Fotók: MTI, Fortepan
