A Magyar Tudományos Akadémia székházának megújulása egyensúlyt teremt múlt és jelen között. A KÖZTI tervei alapján felújított épület nyitottabb és korszerűbb lett, miközben megőrizte szimbolikus jelentőségét – ezt ismerte el az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idei díja, amelyet Kelemen Bálint és Makay András vehetett át.
Ünnepi hangulat költözött a fertődi Esterházy-kastélyba, ahol a hazai műemlékvédelem egyik legfontosabb szakmai elismerését adták át. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága idei díjazottja egy ikonikus budapesti épület lett, a Magyar Tudományos Akadémia megújult székháza, amely a KÖZTI tervei alapján született újjá.
A díjat a tervezőcsapat vezetői, Kelemen Bálint és Makay András vették át, egy több évig tartó, összetett munka lezárásaként.
A projekt már 2021-ben elindult, és azóta fokozatosan formálta át az Akadémia székházának legfontosabb tereit.
A felújítás egyik legnagyobb kihívása az volt, hogyan lehet egy erősen szimbolikus, történeti épületet úgy korszerűsíteni, hogy közben megmaradjon az a tekintély és reprezentativitás, amelyet generációk óta hordoz. A Díszterem és a Képtár megújulása ennek a gondolkodásnak a lenyomata: finom beavatkozások, visszafogott, mégis határozott építészeti gesztusok jellemzik az átalakítást.
A tervezési program egyik kulcsgondolata az volt, hogy az épület nyitottabbá váljon a társadalom felé, miközben tovább erősíti az Akadémia hagyományait és szellemi súlyát.
Ennek jegyében átgondolták a közlekedési rendszereket, növelték a közösségi terek arányát, és olyan működési struktúrát alakítottak ki, amely hosszú távon is fenntartható.
A háttérben komoly műszaki és szerkezeti munka zajlott, amely ugyan kevésbé látványos, mégis meghatározó része a projektnek.
Az épület hiányosságainak javítása, az akadálymentes közlekedés biztosítása és a korszerű üzemeltetés feltételeinek megteremtése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a székház ma már egyszerre történeti emlék és élő intézmény.
A tervezőcsapatban Kelemen Bálint és Makay András mellett többek között Peschka Alfréd, Pottyondy Péter, Patak Gergely, Virág-Nagy Diána, Weinhandl Noémi Kinga, Bognár Melinda és Váczi Péter is részt vett. A felújítási folyamatról korábban mi is kérdeztük a tervezőket és az intézményt, akkor az építkezést is bejártuk, erről bővebben a következő interjúnkban olvashatnak:
Hogyan újul meg az MTA székháza? – Interjú a kulisszák mögül
Az MTA intézménye 2025-ben 200, ikonikus székháza pedig 160 éves lesz.
„A régi épületek szerkezetéből nagyon sokat lehet tanulni. Amit itt, a 2021-ben kezdődött tervezési folyamatban tanultunk, azt már a következő műemlék helyreállítási munkáinkba is beépítettük. De ez így megy a KÖZTI-ben már 75 éve. Az MTA-székház rekonstrukciója egy kiemelkedő munkánk, hatalmas kihívás, de éppen ezért nagyon izgalmas és hálás feladat is” – mondta akkor Kelemen Bálint, de az interjúban szó esett a munka kihívásairól, az átjárhatóság adta feladatokról, valamint az eddig feltáratlan szerkezeti megoldásokról, illetve a régi/új szimbólumokról is.
Az ICOMOS-díj minden évben azokat a munkákat emeli ki, amelyek példát mutatnak az épített örökséghez való érzékeny viszonyulásban. Az MTA székházának felújítása ezt a szemléletet képviseli, egyensúlyt teremtve múlt és jelen között, és új fejezetet nyitva az épület történetében.
