Kastély, kúria, iskola, székesegyház – szerencsére idén is hosszú a megújult műemlékek listája.
Az új év kezdete a számvetések, fogadalmak ideje – ezért mi is összegyűjtöttük a 2024-es év legfontosabb műemlék-felújításait a Kárpát-medencéből összefoglaló jelleggel. Fontos megjegyezni, hogy a 2024 csupán az átadásra vonatkozik, ugyanis mindegyik munka természetesen több évvel korábban elkezdődött. De nézzük is a szebbnél szebb épületeket, virtuálisan barangolva építészeti stílusok és épülettípusok között!
Cegléd, Kossuth Lajos Gimnázium
Cegléd egyike legszebb alföldi polgárosult mezővárosainknak, aminek építészeti arculata a 19-20. század fordulóján alakult ki. A pályaudvarra vezető sugárút mentén épültek fel a város reprezentatív középületei, így a gimnázium is. Az 1903-ban átadott iskola tervezője nem más, mint Pártos Gyula, Lechner Ödön munkatársa, így nem csoda, hogy a rá jellemző egyedi szecessziós stílus több eleme is megfigyelhető az épületben, ráadásul még visszafogott, kezdeti formában.
Ez a kiemelkedő alkotás teljes korszerűsítésen és a műemléki értékeket megőrző felújításon esett át a Triskell Építésziroda, illetve Horváth Zoltán tervezésében. Mivel teljeskörű munkáról volt szó, a legfontosabb feladatot az iskola működésének biztosítása jelentette, két tanévig egy ideiglenes helyszínen folyt a tanítás. De megérte a várakozás, a gépészeti, épületvillamossági munkák mellett felújították, illetve restaurálták az eredeti külső nyílászárókat (ezeket nénány helyen újragyártották), a homlokzatokat, a tetőszerkezetet, a belső terek díszítítőfestését. Visszaállították az udvari szárny tetejének hiányzó tornyait és újra az angyalos címer dísziti az oromzatot. Utóbbit rajzok és archív fényképek segítségével rekonstruálták.
Budapest, Sipeki Balás-villa
Lechner Ödön kevés megvalósult villaépületének egyike a Hermina úton, a Városligettel szemközt áll. A Sipeki Balás Béla számára épített fényűző otthon aszimmetrikus homlokzatával, különleges, kéményszerű tornyával és télikertjével hívja fel magára a figyelmet. Az építtető politikus, Zala vármegyei főispán az első világháború után visszavonult a közélettől, vagyonát és a villát a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek adományozta. Az épület ma is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházaként működik.
Az épületet tulajdonképpen ez a nemes funkció mentette meg, hiszen a villa igen sebezhető építészeti műemléktípus, különösen Európa ezen részén. Hazánkban sajnos kevés olyan villa található, amely szinte teljes egészében őrzi eredeti állapotát, beleértve az eredeti térszerkezetet, belsőépítészeti megoldásokat.
A Sipeki Balás-villa szinte minden apró részlete megmaradt, szinte az utolsó kilincs és redőnykallantyú is.
Az épület felújítása 2021-ben kezdődött, csak a restaurátori munka igen komplex, több szakágat magában foglaló feladat volt. Fémrestaurátor foglalkozott az előtetővel és a télikerttel, a kerámiarestaurátorok többek között a lépcsőház korlátját vették gondos kezelésbe. Ezen kívül természetesen a gépészeti rendszer, a nyílászárók felújítása is megtörtént és nem utolsó sorban a homlokzat is visszakapta eredeti színét. A dmb műterem tervezői igényes, illeszkedő módon formálták meg a hátsó, kiegészítő épületrészt, és különösen jól sikerült a villa új berendezése, ami szellemes módon idézi Lechner formavilágát.
Esztergom, Vác, Eger – megújuló klasszicista székesegyházak
Idén fejeződött be, illetve érkezett fontos mérföldkövéhez három klasszicista-későbarokk székesegyházunk felújítása is. Mindhárom helyen több éven át tartó, teljeskörű munkákat zártak le. Eger és Esztergom esetén, bár a munkák rendkívül látványosak, lényeges változások nem történtek, igaz, Egerben visszaállt a külső homlokzatok eredeti színvilága, ami eltér a felújítás előtti, jellegzetes sárga árnyalattól. Vácott a belső térben viszont merőben eltér a korábbitól: a szentély 1943 és 1947 között, Kontuly Béla által készített freskóját eltávolították és restaurálták az alatta lévő geometrikus kifestést. Ez mindenképp bátor (és megosztó) döntés volt, viszont így visszaállt az eredeti kifestési koncepció: a kupola és az oltárkép figurális alakjait (alkotójuk a neves freskófestő Franz Anton Maulbertsch) a geometrikus-hálós minta keretezi.
Mindhárom főtemplom esetén szakipari, restaurátori és természetesen egyéb szakági munkák tucatjait végezték el. A gépészeti, energetikai rendszerek felújítása mellett restaurálták az oltárképeket, Egerben a különleges műmárvány felületeket, a fa berendezési tárgyakat, a tetőzeteket, a csapadékvíz-elvezetést, a tűzvédelmi rendszereket és az épületek környezete is megújult.
Geszt, Tisza-kastély
A geszti kastélyegyüttes megújulása több szempontból is jelentős: emléket állít a Tisza-családnak, akik két kiemelkedő miniszterelnököt is adtak Magyarországnak.
A kastély az alföldi-bihari középnemesi építészet egyik legszebb példája, voltaképpen egy kisebb kastéllyá bővített nagyobb kúria.
Harmadrészt Geszt az ország egyik hátrányos, a trianoni diktátum alatt kettészelt és természetes központjától, Nagyváradtól megfosztott térségében található, így az itt létrejött turisztikai fejlesztés komolyan segítheti az előrelépést.
A beruházás során, mondhatni, több ütemnyi munkát végeztek el egyszerre. Elsősorban megújult maga a kastélyépület, benne a későbarokk falképekkel, amiket a többszörös átfestés után természetesen restaurálni kellett. Emellett a teljes környezetet is felújították a kastélykerttel együtt, a Tiszáknak emléket állító kiállítás is létesült, ráadásul ezzel egyidejűleg az étterem, a konferenciaközpont és a 29 szobás szálláshely is megnyitott. Utóbbi az egykori, időközben lebontott gazdasági épületek helyén létesült, ezzel visszaállt az épületegyüttes eredeti elrendezése. Az épület méreteivel, tetőzetével, színével és semleges homlokzatával jól kiegészíti a műemléki főépületet.
