A nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából újították fel a Fiumei úti emlékhelyet.
Jókai Mór egy nagy nemzedék egyik legfényesebb csillaga volt, aki a haza függetlenségéért is bátran harcolt – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából megújult síremlékének avatásán a Fiumei úti sírkertben.
Jókai részese volt annak a generációnak, amely létrehozta a polgári Magyarországot,
törvénybe iktatta az április törvényeket és a haza függetlenségéért bátran harcolt a szabadságharc csatáiban – tette hozzá.
Ennek a generációnak a tagjai nem egyszer életüket kockáztatva szenvedték el az üldöztetés éveit, majd megkötötték a kiegyezést, amely után Magyarország fél évszázadon befuthatta azt a fejlődési pályát, amelyre Mohács után évszázadokon át nem volt lehetősége: teremtett erős gazdaságot és fejlett városokat, világszínvonalú magyar kultúrát, összetartó magyar nemzetet – mondta a miniszter.
Felidézve Jókai Mór közéleti tevékenységét Gulyás Gergely azt mondta: az író 27 évig parlamenti képviselő, hét éven keresztül a főrendiház tagja volt.
Az író hangja egyszerre szólt a nemzetért és a szabadságért az irodalomban és a közéletben is.
Gulyás Gergely szerint ez a két tevékenység szorosan összekapcsolódott, amikor Jókai a tehetségét a haza fejlődésének szolgálatába állította. Pályája a 12 pontot felolvasó márciusi ifjútól a főrendi házi tagságig vezetett: Jókai ott volt március 15-én a forradalmárok között, és végigharcolta a szabadságharcot a világosi fegyverletételig.
Gulyás Gergely szerint a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja a maga korában a világirodalom közismert személyisége is volt. Egyebek mellett német, cseh, dán, francia, lengyel, olasz, spanyol és svéd nyelven jelentek meg művei.
Rámutatott, hogy Jókai hatalmas hagyatékából az olvasó életre szóló útravalót kaphat szabadságról és összetartozásról, bátorságról, barátságról, helytállásról, hűségről és szeretetről. A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Kárpáthy Zoltán, az Egy magyar nábob, a Szegény gazdagok vagy akár A jövő század című regénye olyan művek, amelyek a szabadság és igazságkeresés, a bajtársiasság és a hősiesség lenyomatai – hangoztatta a miniszter.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója szerint születésének 200. évében olyan írót ünneplünk, aki
amellett, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, nemzetünk lelkiismerete, szószólója és példaképe is volt.
Szerinte Jókai a regényeiben jövőt álmodott, hitet adott és példát mutatott arra, hogyan lehet egy nemzet nagy és összetartó a legnehezebb időszakban is. Olyan irodalmi remekműveket alkotott, amelyek erkölcsi iránymutatóként is szolgáltak. Hősei a hűség, a kitartás, a hazaszeretet megtestesítői. Történetei által nemzedékek tanulták meg mit jelent helytállni a nehéz időben és mit jelent a közösségért áldozatot hozni – húzta alá.
2022 nyarán a Petőfi család, 2023 őszén Arany János, most pedig Jókai Mór síremlékét újították fel – hangsúlyozta Rákay Philip producer, a projekt egyik mecénása. Felidézte, hogy Jókai huszonhárom évesen, dacból megvált nevének nemesi ipszilonjától,
és barátaival Petőfivel, Vasvárival, Bulyovszkyval együtt indította el a magyarok egyik legfelemelőbb szabadságharcát.
A szabadságharc leverése után Jókait két év szilenciumra ítélték, de ő akkor sem hátrált meg. Történelmi regényfolyamba kezdett és tartotta a magyar lelket a szabadágharc leverésében megtiport magyarságban.
Oázis a nagyvárosban
Új életre kelt a Jókai-kert és a Steindl-villa.
A síremlék története
Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja 1904. május 5-én hunyt el, miután egy nizzai útjáról hazatérve tüdőgyulladást kapott. Ravatalát a Nemzeti Múzeumban állították fel, majd május 9-én ezrek kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe, ahol a Nemzeti Sírkert árkádsorának végében helyezték örök nyugalomra. Az író kívánságára fejfáját saját háza kapujának anyagából készítették, de méltó síremléket hosszú ideig nem kapott.
Futópálya, tollas és séta a temetőben?
Sírkertek más fókuszban
A Jókai-centenárium közeledtével, 1924-ben az Országos Képzőművészeti Tanács pályázatot hirdetett a síremlék megtervezésére, amelynél figyelembe kellett venni az író kérését, hogy sírja fölé ne emeljenek követ. A győztes terv Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrász munkája lett: kör alaprajzú, oszlopsorral övezett emlékművet álmodtak meg, amely egy rózsakertet foglal magába – utalva Jókai rózsák iránti szenvedélyére. A klasszicizáló stílusú építmény egyszerre idézi az örökérvényűséget és a nemzeti építészet formanyelvét, díszítését pedig galambdomborművek és ősmagyar életfára emlékeztető kőbokrok gazdagítják.
Anyagi nehézségek miatt a síremlék csak 1929-ben, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával valósulhatott meg. Az ünnepélyes átadáson a 15 méter átmérőjű, süttői mészkőből készült alkotást sokan méltatták, de a kritika eleinte ridegnek és idegennek találta Jókai szellemiségétől. Idővel azonban elismerték, hogy a síremlék harmonikusan zárja le a temető árkádsorát, s mivel a főbejárat tengelyében áll, méltó módon hívja fel a figyelmet a nemzet nagy mesemondójára.
Az emlékmű most a bicentenárium alkalmával méltó módon újult meg.
Forrás: MTI
Nyitókép: MTI, Illyés Tibor
